Tolnai Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-08 / 187. szám

1954 AUGUSZTUS 8 N A P E Ö 5 Miért maradink le Váralján a tarlóhántással és a másodvetéssel Váralja község dolgozó paraszt­sága megfogadta, hogy a maga­sabb terméshozam elérése érdeké­ben jó munkát fejt ki és maradék­talanul teljesíti állam iránti kötele­zettségét. Ezt a fogadalmukat sok területen valóra is vált iák a vár- aljaiak. Az első negyedévi adófize­tési köte'ezettség'jket például 114 százalékra teljesítették, s azóta is szépen halad az adófizetés. A csapa­dékos időjárás ellenére az aratási munkálatokat is elég gyorsan elvé­gezték. Azokat a napokat is'kihasznál­ták, amikor az esőzés miatt nem lehetett aratni. Ilyenkor a hidakat és a dülőutakat javították, nehogy azok akadályozzák a gabona gyors behordását. A község határában -még itt-ott lábonálló gabonát lehetett látni, amikor már a hordás teljes erővel folyt. A parasztok egymást segítet­ték ebben a munkában. Egyik fo­gattal segített, a másik pedig kézi­erővel, s hogy a szemveszteséget itt is a legminimálisabbra csökkentsék, többen éjszaka is hordtak. Maga Barabás elvtárs, a községi tanács elnöke mutatott ezen a téren jó példát. Nappal tanácselnöki teendőit végezte, este pedig a hordáshoz lá­tott. ö segítette a VB. elnökhelyet­tes gabonájának behordását is, de több tanácstagnak nyújtott a hor­dáshoz segítséget. Mint mondotta, — azt akarja, hogy a tanács valameny- nyi tagja példát mutasson ebben a munkában is. Július 22-én már a cséplés is megkezdődött a községben. Azok a termelők pedig, akik elvégezték a cséplést, a cséplőgéptől teljesítették beadási kötelezettségűket. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a községben nem lesz szükség az el­számoltatásra. Ezt nagyban elősegíti az, hogy a községi tanács dolgozói és a begyűjtési megbízottak a cséplő­gépeknél elbeszélgetnek a gazdák­kal, de jó szolgálatot tesz ezen a téren a község új hangoshíradója is, melyen keresztül a községi ta­nács köszönti az élenjáró gazdákat. A község versenytáblájára írják ki azoknak a gazdáknak a nevét, akik példamutatóan tettek eleget beadási kötelezettségüknek és más munká­latokban is élenjárnak. A munkaverseny szépen kibonta­kozott a község dolgozó parasztjai között. Hiba azonban mégis talál­ható ezen a téren. Váralja ugyanis Győrével áll párosversenyben, de a verseny állásáról egyik község sincs megfelelően tájékozódva. Ez pedig abból ered, hogy egyszer sem érté­kelték a versenyt. A község ed­digi erdeményeit a versenyértékelés elmaradása mellett nagyban rontja az is, hogy le van maradva a tarló­szántással, de még csúfosabb a le­maradás a másodvetésben. A község határában alig találni másodveíésű növényeket. Vájjon mi lehet ennek az oka? A tanácselnök elvtárs ab­ban keresi a hibát, hogy az összes megmozgatható erők az aratásra és a hordásra lettek összpontosítva an­nakidején. A hiba azonban ott van, hogy a váraljaiak a főfeladatok mel­lett megfeledkeznek egy sor olyan feladat megoldásáról, melynek idő­beni elvégzésétől függ a jövő évi jó termés és állatállományuk fej­lesztése. Jelen esetben a tarlószán­tásról és a másodnövény vetésről. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy a több és jobb termés eléréséhez feltélenül szükséges a talaj tápérté­kének növelése és a tárolt csapadék megvédése, mégis elsiklottak e fon­tos tényezők felett. A másodvetésű növények termesztéséről is meg­feledkeznek. Itt inkább az elbizako­dottságról beszélhetnénk, mert nem egy dolgozó paraszttól lehet olyan hangot hallani, — miért vessünk másodnövényt, lesz takarmány bő­ven. Az igaz, hogy az idei csapadékos időjárás nagyban elősegítette növé­nyeink fejlődését, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a sok esőzés következtében a leka­szált takarmányok tápértéke nagy­ban visszaesett, s nagyobbmennyisé- gv takarmány még a rendeken vesz­tette el tápértékét. Tehát nem kis jelentősége van a másodvetésű növények termesztésének, melyekkel a hiányzó takarmányt lehet és kell pótolni. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy az árvízsújtotta terüle­teken is sok takarmány tönkrement, és nekik is feladatuk annak pót­lása. A váraljai dolgozó parasztok ed­digi eredménye azt mutatja, hogy pótolni tudják az e téren mutat­kozó lemaradásokat. A pótláshoz csupán az szükséges, hogy sürgősen hozzá lássanak a tarlószántáshoz és a másodnövények vetéséhez. Lovált András. Némelkér: Felszólítják a beadással késlekedő dolgozó parasztokat Németkér község szérűin nemrég zúgtak fel a cséplőgépek. Augusztus 3-íg mintegy 40 gazda csépelte el gabonáját, közülük harmincötén tel­jesítették állam iránti kötelezettsé­güket. öt dolgozó paraszt késleke­dett a beadás teljesítésével, a községi tanács azonban miután látta, hogy ezek a dolgozó parasztok vonakod­nak a beadás teljesítésétől, felszó­lította őket, de kilátásba helyezett számukra büntető szankciókat is, amennyiben vonakodnának állam iránti kötelezettségük teljesítésétől. A paksi járási tanács július 29-én értékelte a község begyűjtési ver­senyének állását. Akkor úgy álla­pította meg, hogy a harmadik he­lyet foglalja el Németkér a begyűj­tési versenyben. Mint Hangya Ist­ván vb. elnökhelyettes elvtárs mon­dotta, minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy erről a helyezésről ne visszafelé, de előre haladjanak a sorrendben. A tarlószánfás és a másodvetés terén sokkal rosszabban áll a köz­ség. Ezen a téren aligha található a járás első községei között. A tarló­szántási munkálatoknak alig 40 szá­zalékánál tartanak. A másodvetési tervüket pedig mindössze 35 száza­lékra teljesítették ezideig. A hat I. típusú termelőszövetkezet elvetett már ugyan 113 hold másodnövényt, de ha' ezt elosztjuk a hat termelő- szövetkezet között, mindössze 17 hold jut egyik-egyik tsz-re. A ság- vári termelőszövetkezet sem valami jó példát mutat ezen a téren, ők is csak 17 hold másodnövényt vetet­tek még el, pedig már nekik is van­nak szomorú tapasztalataik e téren A múlt években igen sok szarvas­jószáguk hullott el takarmányhiány 1 következtében. Nasrkóoví ! Megkezdődött a dinnye-szüret Örömmel fogadta Tamási község dolgozó népe a piacon megjelent új­donságot, a sárgadinnyét, amelyet a nagykónyi „Alkotmány1’ termelő- szövetkezet kertészete vitt, fel. Szin­te egyik percről a másikra fogyott el az egész kocsirakomány ízletes sárgadinnye. Fentor László, az „Al­kotmány“ tsz kertészének jó mun­káját hirdeti a megye különböző ré­szére szállított sárgadinnye. A nagykónyi „Alkotmány“ tsz tag­sága tavasszal hallani sem akart ar­ról, hogy 8 holdon termeljenek sár­ga- és görögdinnyét. A kertész azon­ban lelkiismeretes munkájával be­bizonyította, hogy szép jövedelmet fog a dinnyetermesztés által biztosí­tani a tagságnak. Alig egy hete kezdődött meg a dinnyeszüret és máris közel 30 ezer forintot jöve­delmezett a tagságnak. A görögdiny- nye-szszon körülbelül a jövő héten indul meg. Az ifjúság munkára és munkában való neveléséről ír la : MOLNÁR LÁSZLÓ, a szekszárdi járás DISZ bizottságának titkára IV agyon sok alkalommal íelve­1 tődött már az ifjúság mun­kára és munkában való nevelése. Ez az a kérdés, amivel a DISZ já­rási bizottságok, — köztük a szek­szárdi járási DISZ bizottság is — keveset, vagy egyáltalán nem fog­lalkozott. Pedig a fiatalokban meg­van a lelkesedés, minden figyelmet megérdemelnek azok az eredmé­nyek, amelyek az utóbbi időben szü­lettek. A szedresi gépállomás ifjú traktorosa, Szijjártó Ferenc csép­lés előtt és azóta is naponta 10 nor­málhold tarlót szánt fel, amellett, hogy a cséplési tervét is naponta túlteljesíti. Vagy Istella Sándor if­júsági cséplőmunkacsapata, amelyik részt vesz az országos DISZ brigá­dok versenyében, napi normáját 170 százalékra teljesíti. Vagy Kardos László, a mözsi gépállomás fiatal traktorosa, akinek brigádja eddig 27 vagon gabonát csépelt el. De le­hetne a szekszárdi járás fiataljainak jó eredményeit tovább sorolni, mert ma már egyre több az olyan fiatal, aki részt kér a nagyobb feladatok megoldásában, mindennapi életünk szebbé és jobbá tételéhez. Az általános tapasztalat azonban sajnos azt mutatja, hogy ezekkel a iól dolgozó fiatalokkal nem igen tö­rődnek a DISZ-szervezetek, de még maga a járási DISZ bizottság sem, mondván: „ezek úgyis dolgoznak.“ Az ilyen elv káros, ezzel sürgősen szakítani kell. A fiatalokat nem szabad sohasem magukra hagyni, törődni kell munkájukkal, egyéni problémájukkal, még nagyobb sike­rek elérésére kell őket lelkesíteni. A tapasztalat ugyanis az, hogy a fia­tal, gyakorlatlan ifjúmunkások úgy érzik, magukra vannak hagyatva, nem törődik velük senki. Ebből az­tán az következik, hogy nem elég határozottan állnak helyt saját munkaterületükön, sokszor elveszítik önbizalmukat. ^ fiatal, kevés gyakorlattal ren­delkező szakmunkások ne­velésében sokat segíthetnek a sck gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek. A közmondás is azt mondja: „Gyakorlat teszi az embert mesterré.“ Hogy a fiatalok jó mes­terek legyenek, feltétlenül szükség van arra, hogy a jó szakemberek neveljék, tanítsák őket, szerettessék meg velük a szakmát. Ezenkívül természetes a DISZ-szervezetekre. a járási DISZ-bizottságra is nagy fe­lelősség hárul. Az eddiginél is sok­kal jobban kell foglalkoznunk a fia­talok problémáival, segíteni kell az akadályok elgördítésében, melyek gátolják őket előrehaladásukban. Já­rásunk területén van fiatal szak­káder, jó szakember. Ilyen például D Pari klixség* dolgozó parasztjainak versenye CSENDESEN BORUL a nyári alkony Pári község dimbes-dombos határára. A dombokat még beara­nyozza a lenyugvó nap sugara, de a völgyekben már leszállt az alkony. Távolról cséplőgép zúgását lehet hallani, amint azonban az ember közelebb ér a községhez, láthatja, amint a porfelhőbe burkolt cséplő­munkások végzik nehéz munkáju­kat. Két cséplőgép csépel a község­ben. Egyik egy dombon a termelő- szövetkezet gabonáját csépeli, a má­sik lejebb a völgyben az egyéni dolgozó parasztok közös szérűjén csépel. Mindkét gép a tamási gép­állomáshoz tartozik. Az egyiket trak­tor hajtja, ez csépel a termelőszö­vetkezetnél, a másik villanycséplő, ez a közös szérűkön végzi a csép­lést, ahova már időben bevezették a villanyt is. Közel két hete csépel­nek már a gépek. Eddig a villany­cséplőgép a község egyéni dolgozó parasztjai közül kilencvenhatnak csé­pelte el gabonáját. Szekeres Józsefné elvtársnő, a községi tanács elnöke büszkén mond­ja, hogy a 96 gazda közül egy sincs olyan, aki ne teljesítette volna ál­lam iránti kötelezettségét. Ha meg­nézzük közelebbről a cséplőgépet, láthatjuk, hogy az egy 960-as cséplő. Felelős vezetője Propszl Miklós. Ezt különben is elárulja a cséplő farára erősített tábla, mely büszkén hirdeti a felelős vezető nevén kívül azt is, hogy a gép idényterve 306 tonna, napi vállalása 130 mázsa, és eddig 780 mázsa gabonát csépelt el. Ez a terv azonban aligha a cséplőgép terve, inkább a felelős és a segéd­vezetőké, meg a cséplőmunkásoké, akik fáradságot nem kímélve dolgoz­nak, hogy az előbbi tervet mielőbb teljesíteni tudják. KORA HAJNALBAN kezdték meg a munkát. Ezen a napon hat­szor állítottak újabb és újabb asz- tag mellé, tehát hat dolgozó paraszt gacibnáját csépelték már el. Az al­kony már ráborult a tájra, a fel­hőtlen égen egyre sűrűbben ragyog­nak a csillagok, de a cséplőgép még jár, csak a teljes besötétcdés vet véget a fáradtságos munkának. Úgy fél 10 körül csendesedik el a határ. Ekkor hallgatnak el a cséplőgépek és a körülötte dolgozó munkások ek­kor indulnak haza, hogy pihenjenek s másnap új erővel kezdjék meg a munkát. Ezen a napon nehéz mun­kájuk mellett sem érték el a 100 mázsát, de mint mondották, holnap a 150 mázsát is elérik, mert az ál­lítások nem rabolnak el tőlük any- nyi időt. Megtudjuk azt is, hogy a cséplőgép nem 780 mázsa gabonát csépelt el eddig, ebből ugyanis hiányzik kétnapi teljesítmény. Már az 1000 mázsánál is túl vannak, te­hát tervük egyharmadát teljesítet­ték. Amint Propszl Miklós segéd­vezetője mondotta, úgy dolgoznak, hogy augusztus 20 előtt befejezzék a cséplést és addig tervüket is tel­jesítsék. A KÖZSÉGBEN a hordás már befejeződöt. A gazdák július 14-én kibővített tanácsülésen megfogad­ták, hogy Alktományunk ünnepére befejezik a cséplést, s teljesítik be­adási kötelezetségüket, felszántják tarlójukat és teljesítik másodvetési tervüket is. A felajánlást a kom­munisták és a termelési bizottság tagjai kezdeményezték, Zsoldos Ba­lázs elvtárs, Eckert Ferenc és Pelcz János dolgozó parasztok. Ezek a gazdák már teljesítették is vállalá­suk legnagyobb részét, egymással versenyben végzik munkájukat. Zsoldos elvtárs Hornyák Vendel dol­gozó paraszttársával, Pelcz János pedig Eckert Ferenccel áll páros­versenyben. A VERSENYBE a többi dolgozó parasztok is bekapcsolódtak. Mun­kájuk eredményeként a tarlóbukta­tás 50 százalékát végezték el. a má­sodvetési tervükből pedig mindössze 11 hold van vissza. A vetéshez szük­séges vetőmagot a helyi Béke ter­melőszövetkezettől vásárolták. A tsz a múlt évben annyi muhart és kölest termelt, hogy most az egész község dolgozó parasztjainak részére biztosította a vetőmagot. Most azért hai colnak a páriák, hogy az augusz­tus 20 tiszteletére tett vállalásukat teljesítsék is, erre több okuk van. Többek között az is, hogy Nagv- kónyival állnak párosversenyben és a versenyt meg akarják nyerni, de okuk az is, hogy Alkotmányunk ünnepére tett vállalásukat teljesíteni akarják. A község élenjáró dolgozó parasztjai közül már többen túl vannak az olyan gondokon, mint a tarlóbuktatás és a másodvetés. Ifjú és idős Hornyák Vendelék és Pelcz György dolgozó parasztok már rég felszántoták a tarlójukat és elvetet­ték a másodnövényt is. Mindhárman rövid tenyészidejű kukoricát vetet­tek másodnövénynek. A vetés már szépen kikelt, egyszer meg is kapál­ták azt, A páriák sürgős munkájuk mellett nem feledkeznek meg az ár­vízkárosultak megsegítéséről sem. Kedden gyűjtést indítottak azok ré­szére, és két nap alatt több mint 5 mázsa kukoricát, közel 11 mázsa burgonyát, azonkívül pénzt, de ba­bot és más terményt is gyűjtöttek. Van a községben olyan dolgozó pa­raszt is, aki csibét, vagy malacot ajánlott fel az árvízkárosultaknak. a mözsi gépállomás fiatal műhely- vezetője, Merfesz Béla, aki már a téli gépjavítás ideje alatt is kitűnt a munkában. A gépállomás vezető­ség itt olyan irányban adhat segít­séget, hogy Merfesz Béla mellé, — természetesen ha arra lehetőség van — fiatal traktorosokat állít, akik majd tanulnak tőle. O eszéltem eddig arról, hogy já­■*"* rásunk területén sok olyan ifjú traktoros van, akiről példát vehetnek az öregebbek is, meg mindenki. Emellett azonban azt sem szabad elhallgatnunk, hogy nagyon sok fiatal van még járá­sunkban olyan, aki meghátrál a nehézségektől, otthagyja munka­helyét, vándorol egyik üzemből a másikba. Ez a jelenség arra figyel­meztet minket, DISZ vezetőket, hogy eddig nem érdemlegesen foglalkoz­tunk a fiatalokkal, azok egyéni pro­blémáival, mert nem találtak máso­dik otthonra üzemükben. A DISZ- vezetőknek el kell beszélgetni a fia­tal traktorosokkal, megmagyarázni nekik, hogy mit jelent ma a páx-t- és kormányhatározat megvalósítá­sáért dolgozni, az első sorokban me­netelni. Az ifjúság ilyen irányú ne­velésében sokat segíthetnek, — kell is segíteniük — a gépállomások párt­titkárai. Meg a DlSZ-bizottságokriak is változtatni kell eddigi munka- módszerükön. A Szovjetunió kom­munista ifjúságának példáját kell követni. A megnyugvás, a „majd va­lahogy lesz1’ elméletet meg kell szüntetni. Nem célhoz yezető az a módszer, hogy egyes DlSZ-funkcio- náriusok a területen „villám instruk- tori szerepet töltenek be“. Az ilyen „repülő“ látogatásokkal is szakítani kell. Egy DISZ-vezető csak akitor tud megismerkedni az ifjak problé­májával, ha hosszabb időt eltölt ve­lük együtt, és csak így tud segíteni. ISZ bizottságunk a fiatalok nevelésének kérdésével ez­ideig igen keveset foglalkozott, pe­dig számos jel figyelmeztet bennün- 1 két arra, hogy mások törődnek a fiatalok nevelésével. Almacht elv­társ. a mözsi gépállomás egyik jól- képzétt traktorvezetője egy fiatal, gyakorlatlan traktorost vett maga mellé azzal a céllal, hogy Kaszás La­josból jó szakembert nevel. Ha a DISZ-bizottság és a DlSZ-alapsze:- vezetek érdemlegesen foglalkoztak colna ezzel a kérdéssel, már min­őén gépállomáson és állami gazda­ságon volna olyan fiatal traktoros gárda, akik viharban és napsütésben egyaránt helytállnak a munkában. A III. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásában minden fia­talnak részt kell vállalni. A paraszt­fiataloknak harcba kell indulni azért, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon parlagon, a mezőgazdaság­ban mindenütt alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket, hogy töb­bet teremjenek a földek, jobb ter­mést takaríthassunk be, több élelmi­cikket adjunk az ipari munkásak­nak. Az üzemben dolgozó fiatalok­nak pedig iparkodni kell azon, hogy túlteljesítsék napi normájukat, ver­senyt kezdeményezzenek, nagyobb teljesítmények elérésére szólítsák az üzem valamennyi dolgozóját. A gép­állomások és állami gazdaságok fia­taljainak pedig az a feladatuk, hogy minden eszközt ragadjanak meg a mezőgazdasági termelés fellendíté­sében. J-T zek a feladatok nagyok, de nem megvalósíthatatlanok. Olyan követelményeket állítanak a fiatalok elé, hogy tanuljanak. Eh­hez minden feltétel megvan, csak ki kell használni. A feltételek ugyanis eddig is megvoltak ahhoz, hogy a fiatalok képezzék magukat. A lehe­tőség azonban nem biztosíték arra, hogy példamutató ifjúság legyen. Emellett szükséges az is, hogy min­den fiatal kötelességének érezze a tanulást, szakmai képzettségének fo­kozását. Nekünk, járási DISZ-vezetőknek és az alapszervezeti DISZ-vezetőknek most fel kell használni az eddigi ta­pasztalatokat, a járási pártbizottság és a községi, valamint az üzemi pártszervezetek segítségét kell kér­ni. Úgy kell törődni a DISZ-fíatalok munkára és munkába való nevelé­sével ,hogy kivétel nélkül minden ifjú helytálljon munkahelyén, bátor, példamutató harcosa legyen a szo­cializmus építésének,

Next

/
Oldalképek
Tartalom