Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

J 4 NAPLÓ 1954 MÁJUS 5 Jókai Mór halálának 50. évfordulójára SPORT 1904 májas 5-én hunyt el hat évtizedes íirói mun­kásságai, befejezve Jókai Mór, a XIX. századbeli ne- genyú'odalmunfc legfényesebb tehetsége. Jókait méltán állíthatjuk Petőfi és Arany mellé, akikkel együtt vallotta: „Szent hivatása a költőnek — a nép szívében oly. szenvedélyeket fölkelteni, mik ha fölébrednek, nem halnak el soha. hanem átszáilanak apáról fiúra, s későn, vagy korán lángra gyújtják az életet.'' írásaiban tehát a haza. a magyar nép szeretete és a haladásért való harc vezérelte. Ez a titka annak, hogy már korában is az olvasóközönség kedvence volt, s ma, halála után ö.ven évvel is még ő a legol­vasottabb magyair regényíró. A félig nemesi és félig polgári származású író műveiben gyakran ráismerünk életének egy-egv állo­mására. Gyermekkori emlékei közül szülővárosa, a gaz­dag kereskedő város, Komárom gyak-an szerepel írá­saiban. .A pozsonyi, a pápai és a kecskeméti diákévek is jelentősen alakították az eleinte félénk természetű gyermek lelkületűk. Pápán a híres református kollégium önképző­körében együtt dolgozott Petőfivel, együtt szerepeltek. Szoros baráti kapcsolat fejlődött ki közi ük. Eleinte 6 js habozott a művészet különböző ágai közt, festő akart lenni, s talán éppen Petőfi ösztönzésére lett író. Bár Kecskeméten, illetve Pesten megszerezte az ügyvé­di oklevelet, de már teljesen a« irodalomnak élt. Pesten ismét feliújult s elmélyült Petőfivel való barátsága, aki éppen az ő lapját, az „Életiképek‘'-et sze­melte ki nagy céljainak a megvalósítására. „Én a népköltészet képviselőit akartam egyesíteni“ — írta Petőfi Arany Jánosnak. Miért éppen az Életképek­ben? Mert annak legtöbb olvasója van, mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek, mert annak szerkesztője, egyik főtagja a „Fiatal Magyarországnak, hová mind­azokat számítom, kik valódi szabadelvűek, merészek, nagyot akarók, azpn fiatad Magyarországinak, mely nem akarja a haza kopott bocskoráii örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja' öltöztetni." 1848 márc'us 15-én mindikétten ctt haladtak a márciusi ifjúság elén. Résztvett a nemzet követeléseit tartalmazó 12 pont megfogalmazásában, s ő volt a nap legünnepeltebb szónoka. Jellasich támadása idején elkíséri Kossuthot az. alföldi toborzóútjára. Egy gúnyoshangú versében a horvát bánt teszi nevetségessé. A forradalom után elkövetkezett nehéz idők, az ünnepelt színésznővel, Laborfalvi Rózával kötött há­zassága, a súlyosbodó hadihelyzet időlegesen őt is meg­alkuvóvá tették, Debrecenben a békepárthoz csatla­kozott és lapjában felvetette az Ausztriával való mél­tányos kiegyezés lehetőségéi. Tévedését azonban csak­hamar belátta, s a függetlenségi nyilatkozat után szó­ban és tettben hűségesen szolgálta Kossuthot a buká­sig. A forradalom legyőzése után az ő neve is annak s 32 írónak lajstromára került, kiknek a vésztörvény- szék kivégeztetését kívánta. Soká rejtőzött a borsodi Bükk rengetegeiben, míg felesége kegyelmet nem esz­közölt ki számára. ­A* elnyomás nehéz éveiben írásainak tárgyát jórészt a reformkorból, vagy a szabadságharcból merí­tette. Ekkor jelentek meg az „Egy magyar nábob", „És mégis mozog a föld" és a ..Csataképek“ című könyvei. A köaiémület, a halálos szorongás napjaiban e köny­vekkel úgyszólván Jókai volt az első. aki a közelmúlt dicsőségének ragyogó, izgató festésével a zsibbadó nemzetbe lelket akart önteni, s a nemzeti .ellenállás szellemét ébrentartani törekedett. Mikor a Bach-rendszer bukásával enyhült a zsar­nokság (1361), a határozati pórt soraiban mint képvise­lő harcolt a negyvennyolcas eszmékért. Az országgyű­lésen a kiegyezés ellen foglalt állást. A lapjában meg­jelent az önkényuralmat élesen bíráló cikk miatt börtönbüntetést kellett szenvednie. Regényei ebben az időben ábrázolták leghívebben és leghaladóbban a valóságot. Tiltakozásul a kiegye­zésre. megírta egyik legszebb regényét a hazaszeretet és a függetlenségi harc höskölteményét „A kőszívű ember íiai“-t. A három Baradlay fiú, Ödön, Richárd. és Jenő, különösen az első kettő, valóságos eposzi hős. Ödön útja az orosz pusztákon át, Richárd haza­térése huszárjaival Bécsből, Richárd és Pabvicz Ottó párbaja ae isaszegii csatában, a két Baradlay testvér vetélkedése, Buda ostrománál hőskölteménybe kíván­kozó részletek. A mű lelkes hangja és az előadásában is megnyilatkozó hazafiúi hevület révén kiemelkedő alkotása Jókainak. Gondoljunk például arra, hogy milyen elragadtatott szavakat talál Jókai, amikor leírja, hogyan szabadították fel Pestet a honvédseregek. Jókai harcosan fordult szembe Ridegváry személyén keresz­tül mindazokkal, akik elárulták a szabadság ügyét. E mű néhány hiányossága ellenére is komoly szolgála­tot teát a magyar haladó hagyományok ápolása és a szabadságharc hősi emlékeinek elmélyítése, ébren­tartása terén. A hetvenes évek elején ..És mégis mozog a föld" című regényének főtémáját isimét a reformkorból vet­te. majd a később írt, eszmei szempontból legsikerül­tebb regényének, a Rab Ráby-oak témáját II. József uralma idejéből veszi, melyben egy, a nép érdekeiért harcoló magyar császári tisztviselő küzdelmét mutat­ja be a rothadó magyar feudalizmus ellen. Jókait foglalkoztatta a kapitalizmus egyre nagyobb térhódítása is, amelynek hangolt is ad a „Fekete gyé­mántok’' című regényében. A műben szembeszáll a magyar ipart elnyomni akaró idegen tőkésekkel és a velük szövetkező nagybirtokossággal és főpapsággal. Bár a regény befejezése irreális, mégis jelentős szere­pet: tölt be a kapitalizmus üzelmeinek leleplezésében. Azzal, hogy a regény főhőse, Berend Iván, negyven- nyolcas huszártiszt voll;, a szabadságharc émlékét igyek­szik ébrentartani. Az író, Tisza Kálmán 1875-ben történt miniszterel­nökké való kinevezése után akaratlanul is az uralkodó körök politikájának a követője lett. Jókai bár nehe­zen nyugodott bele a „császárt és királyi" világba, de ez a megalkuvás lassan aláásta írói éleslátását. Az életet felszínesebben figyelte, művei az' írói technika öncélú csillogtatásává váltak. Munkakedve azonban nem csüggedt. Fáradhatatlanul dolgozott egészen 1904-ben bekövetkezett haláláig. Csodálatos gyorsaság­gal születtek művei. Hat évtizednyi munkássága alatt 360 művet adott ki. Soha el nem múló érdeme, hogy műveiben a nép­nyelv ízét és színeit szólaltatta meg. Prózaíróink közül az ő ajkán zengett legszebben a magyar nyelv. íróink közül szókincse a leggazdagabb, mintegy 20 ezer szót használt. Jókai, bár képzelete sokszor elragadta a valóság talajáról és műveiben gyakran nem a társadalom igazi problémáit ábrázolta, hanem az érdekeset,' különöset, mégis példaként áll előttünk. Legfőképpen abban, hogy mélységesen szerette hazáját, népét és törholetlenül bízott annak jövőjében. Ezek azok az érdemek, amelyek maradandóvá te­szik műveit, amelyekből egy egész század magyar éle­iének harcait, küzdelmeit, hőseit és ellenségeit ismer­hettük meg. Megtanulhattuk tőle az önfeláldozást, a hazaszeretetek a hősiességet, a helytállást és az ellen­ség izzó gyűlöletét. Műveinek olvasásával fejezzük ki hálánkat a legnagyobb magyar mesemondó iránt! Kovács Antal Levelezőnk írja: Udvari község fiataljai több segítséget várnak a népművelési szervektől Udvari község fiataljai április vé­gén előadást tartottak a kultúrház- ban. Bemutatták a „Házasságszédel­gő“ című vígjátékot. A fiatalok mind az előkészületek, mind az előadás során mindent elkövettek a siker ér­dekében. A község dolgozói nem is voltak hálátlanok, 'mert .igen szép számban megjelentek az előadáson. Szolgáljon a fiatalok részére buzdí­tásul ez a nagyfokú érdeklődés és a jövőben lehetőleg tartalmasabb és a szocialista építés jelenlegi szaka­szának megfelelőbb előadásokat tart­sanak. A „Házasságszédelgő“ ugya­nis — mint a címéből is kitűnik — nem éppen mondható oktató, nevelő­hatásúnak. Véleményem szerint azon­ban ez nem teljes mértékben a fia­talok hibája, inkább azoké a népmű­velési szerveké, amelyeknek hiva­tásuk és kötelességük volna, hogy a fiatalság kezdeményezéseit felkarol­ják, irányítsák és minden tekintet­ben támogassák. Ez a segítség nálunk Udvariban is­meretlen, inkább akadályokkal, mint segítséggel találkoztak a fiatalok. — Ennek következménye, hogy közsé­günkben nem igen beszélhetünk kul­turális, de még sportéletről sem. Tálos János levelező U I IC If ái SZERDA, MÁJUS 5 GYELETES GYÓGYSZERTÁR 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Piusz. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: felhő­átvonulások, több helyen, főleg az ország nyugati felében záporesők. időnként élénk déli-délnyugati szél. A nappali hőmérséklet nyugaton emelkedik, keleten alig változik. — Várható hőmérsékleti értékek szer­dán reggel 10—13, délben nyugaton 16—19, keleten 20—23 fok között. R osszu 1 vá laszto ttak darabjuk megbukó11 Tolna megyében most folynak a járási kultúrversenyek, melyeken 320 falusi és üzemi kultúrcsoport vesz részt. Ezeknek majdnem fele színjátszó csoport, melyek között olyan kipróbált együttesek vannak, mint a booyiszlói, németkéri, vagy a sióagárcu színjátszók. A szereplő csoportok között azonban hiába ke­ressük Nak község színjátszóit, akik a helyi bemutatókon még sze regeitek, a körzeti versenyekre azonban már nem jutottak el. Pe­dig Nakon jóképességű együttes van, amely évek óta egyenletesen fejlődött. Kezdetben egyfelvoná- sosokon, jeleneteken próbálták ki tehetségüket, az idén azonban há- romfelvonásos darabbal álltak elő. Az együttes képességei ma már megütik azt a mértéket, amely egy egész estét betöltő darab elő­adásához szükséges, azonban hely­telen volt a darab megválasztása, s ezzel sok értékes munka ment veszendőbe Nakon. A helyi DISZ-titkár javaslatára ágy döntöttek, hogy a Falusi ve­rebek című régi „népszínművet“ adják elő, amelyben a népszínmű­vek szokásos receptje szerint a gaz a naki színjátszók, a járási versenyeken dag lányt a földesúr hozzásegíti a szegénylegényhez. A rendezéshez felkérték a falu népművelési ügy­vezetőjét, Varga Máriát, aki vala­mikor apáca volt, s igy érthető, ha szívesen vállalkozott a darab be­tanítására, sőt egyes részeket még át is irt. Nak a felszabadulás előtt Esz- terházy-birtok volt, annak az Esz- terházy Pálnak birtoka, aki a Mindszenty-per egyik fővádlottja volt. Amikor Nakon megnézték a darabot, a naki dolgozóknak leg­feljebb az az elégtételük lehetett, hogy legalább életükben egyszer láttak egy „jóságos“ földesurat. A Falusi verebek című darab­nak nem volt sikere, sem Nakon, sem a helyi bemutatókon, s igy te kellett venni a műsorról. A naki színjátszók a balsikeren először el­kedvetlenedtek, de aztán rájöttek, hogy egyedül rajtuk múlott, hogy milyen darabot adnak elő. Az ősz­szel már új színdarabot mutatnak be falujukban. Még nem döntöt­tek, hogy mi lesz, azt. azonban tudják, hogy előadásukat nem Varga Mária, a hajdani apáca fog­ja rendezni. A Szovjetunió belépett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe Moszkva (TASZSZ): V. M. Molo­tov, a Szovjetunió külügyminisztere a napokban a Szovjetunió svájci kö­vetsége útján levelet küldött a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet igazga­tójának. Ebben közölte, hogy a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége kormánya elhatározta, hogy be­lép a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezetbe és vállalja a szervezet alap­szabályából folyó kötelezettségeket. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet igazgatója április 26-án meg­erősítette V. M. Molotov levelének vételét. így a Szovjetunió a szerve­zet tagja lett. Nagy sikere volt. az első szekszárdi kispályás kézilabdamér köztesnek Szekszárd — Gyönk 18:41 (6:4) Szekszárd, 400 néző. Vezette: Kaspari Já- • nos. Szekszárd: Asztalos — Fertőszegi, Gyu­lay, Csapó — Dömötör, Zádori, Kárpáti. Csere: Berkényi. Gyünk: Bánvai — Hart­mann, Kiss If., Kiss I. — Schrauf, Csillag; Kaszás. Csere: Lukács, Sojymosi, Sárkány. A városi TSB eléggé nem dicsérhető agili­tással hozta létre ezt a mérkőzést, amely egy olyan sportágat mutatott be Szekszárd, dolgozóinak, amely az egész megyében isme-1 rétién. A kispályás kézilabdamérkőzés más megyékben már régóta kedvelt sportja a fia­taloknak és a bemutató lelkes hangulatából ítélve, hamarosan ez lesz majd a tolname­gyeieknek is Édekességben határozottan ve­tekszik a labdarúgással és most már meg­értjük, miért nem lehetett jegyet kapni a Csepeli Sportcsarnokban rendezett mérkőzé­sekre. A mérkőzés lefolyásáról az alábbiak­ban számolunk be: A szekszárdi csapat a két testnevelőn kí­vül azokból került ki, akik már a kosár­labdán keresztül szoros kapcsolatot teremtet­tek általában a labdajátékokkal. Kezdés után Kárpáti szerez gólt, 1:0. Majd Zádori ve­szélyeztet két alkalommal is, eredmény nél­kül. Több büntetőt sikerrel hárít a hazai csapat, majd Gyulay lő gólt, 2:0. Zádori és Dömötör góljával már 4:0-ra alakul a mér­kőzés, amikor feljön a vendégcsapat és Schrauf, Kaszás és Csillag góljaival 4:3-ra javít. Sőt Kaszás ki is egyenlít, de gólját a játékvezető nem adja meg, mert a körön belülről érte el. Ezután változatossá válik a játék. És a félidő előtt Dömötör (5:3), Ka­szás (5:4), majd Kárpáti (6:4) ér el újabb eredményt. A II. félidőben mindinkább kidomborodik a tapasztaltabb szekszárdi csapat fölénye és különösen Zádori dob sok nem várt balkezes gólt a gjyönkiek hálójába. Kárpáti nyitja meg a II. félideji gólok sorozatát, 7:4, majd újra Kárpáti lövi a nap legszebb akciója után a hálóba a labdát, 8:4. A további gó­lok a könarikező sorrendben esnek: Kaszas 8:5, Záiori 9:5, Zádori 10:5, Zádori 11:5, Zá­dori 12:5, Csillag 12:6, Zádori 13:6, Zádori 14:6, Fertőpzegi 15:6. (A mérkőzés egyetlen potyagólia), Zádori 16:6, Dömötör 17:6, Kár­páti 18:6, BíráJat: Rendkívül érdekes mérkőzést ví­vott egymásául a két csapat. A tapasztaltabb szekszárdiak kaptak jobban lábra, de ez­után a gyo qki ek majdnem megszerezték 4.0 után az egyenlítést is. A félidő végéig vál­tozatos volt a játék, valamivel támadott csak többet a szekszárdi együttes. A II. félidőben aztán már nein volt vitás a hazai együttes győzelme, akii: közül különösen a két test­nevelő: Zádori. és Kárpáti, valamint kitűnő védéseivel Asztalos tűnt ki. A kosárlabda- játékosok, különösen Fertőszegi nem tudták beleélni magukUt abba, hogy a kézilabdát egészen más stílusban kell játszani és emiatt, sok hibát vételinek. Ez azonban nem jelenti azt. hogy rövid', gyakorlás után is nem len­nének ennek a sportágnak is a legjobb képvi­selői. A gyönkielc közül a középcsatár Csillag, Kiss és a kapusok tűntek ki. Különösen a kapus védései mennek látványosságszámba és reflexüknek hatalmas szerep jut. Erősen bízunk «abban, hogy rövidesen ki­virágzik a megyéiben is ez az igen gyors, változatos, látványos sportág. Ehhez azonban az lenne szükséges, hogy a megye legalább legnagyobb községeiben két csapat hírverő­mérkőzéseket játsszék. Reméljük, hogy erre is hamarosan sor ikerül. Végre jól játszott a Dózsa — mégis vesztett Dombóvári Lokomotiv—Szekszárdi Dózsa 2:0 (0:0) Szekszárd, 1600 néző. Vezette: Grulich (Kecskemét). Dombóvári Lokomotiv: Vágó — Kerecsenyi, Kelenfi, G. Kiss — Sipos, Pó­lyák — Siiponfalvi, Papdi, Hirczi, Gelencsér, Czibók. — Szekszárdi Dózsa: Póta — Géczi, Király, Pongor — Pólón, Schlarb — Dósai, Hetesi, Ihász, Farkas, Tancz. — Már az első P ercben sarkot ér el a vendégegyüttes, majd étának kell tisztáznia, lassan azonban fö­lénybe kerül a Dózsa. Ez a fölény is csak pár perces és újra kiegyenlített lesz a játék. Mindkét kapu gyakran van veszélyben. Egyelőre a csatárok ötlettelensége jniatt nin­csen gól. A 20. percben marad ki az első nagy helyzet. A kifutó Póta fölött Simon- falvi alig lő a jobb felső sarok fölé. A 24. percben újra nagy Lokomotiv helyzet marad kihasználatlanul. Czibók bead. Hirczi a kapu torkában^ állva kapufát lő, majd P.óta tisztáz. A túlsó oldalon sarokrúgás után He­tesi a tl-esről lő fölé. Majd két szép Dózsa támadás kihasználatlanul marad, mert Far­kas lyukat rúg az ötösön. A 40 percben Hirczi nagy helyzetben hibáz, Dósai elől pe­dig az utolsó pillanatban ment a Lokomotív védelem. A II. félidőt Czibók és Hetesi oldalhálója vezeti be majd a Dózsa komoly fölényt har­col ki. A 6 percben Dósai egyedül tör kp púra. de nem jön lábra a labda és mellélő. Hetesi szabadrúgása is kihasználatlan ma­rad. Majd Farkas ugratja ki a középcsatárt látszó Dpsait, de sarok árán tisztázni tud a Lokomotív. A t7. percben Dósai ismét egye­dül törhet kapura, de a kapusba lő. E já­tékszakaszban a Dózsának vezetésre kellett volna szert tennie. A 20. percben Papdi he­lyett Mátrai jön be. Lassan feljön a Loko­motiv’. Hirczi nagyszerű fejesét kell védenie Pótának. Majd a 24. percben G. Kiss egv szabadrúgást alig lő a kapu fölé. A 30. pere-, ben a D. Lokomotiv támadásoknak megvan az eredménye. Hirczi szép támadás után a bal sarokba lő, 1:0. A 31. percben Dósai helyett Mainay jön be. Pár percre még fel­lángol a hazai együttes a befejezés előtt, mégis a 44. percben újra Hirczi lesz ered­ményes. 2:0. Sőt az utolsó perében érvény­telen gólt is szereznek a vendégek. Bírálat: Kikapott a Dózsa, de végre úgy játszott, ahogy azt szurkolói már rég vár­ták. Szellemben egészen újjászületett csapa­tot láttunk, amelv a szerencsével hadilábon állt és védelmének a félidővégi összeroppa­nása miatt vereséggel volt kénytelen levonul­ni a pályáról. Az T. félidő élvezetes, jóiramú. kiegyen­lített játékot hozott, amelyben mindkét csa­pat 2—2 nagy gólhelyzetet hagyott kihasz­nálatlanul. A TI. félidő elején a Dózsa, a félidő második részében a Lokomotiv ját­szott jobban. A Lokomotiv erőnléte az Épí­tők ellen a sírból hozott vissza egv pontot, most pedig ennek révén sikerült idegenben is trvőzrlniet aratnia. Jók: Póta. Pólóm, Farkas, ill. Vágó, Hirczi, G. Kiss. Nfem jutott gólokban kifejezésre az Építők fölénye Szekszárdi Építők—Mázai Bányász 1:0 (0:0) Szekszárd, 1800 néző. Vezette: Pogány. Még az * előmérkőzésnél is nagyobb iramban, változatos játékkal kezdődött az Építők— Máza találkozó. Gyulay lövését Greilich alig- .nyomta kapu fölé. majd Marosi szabadrúgása adott munkát Zöldnek. A 8. percben Marosi mellé lő. majd Zsoldos találja el a kapu­fát. A túloldalon Gebhardt gyakori helyvál­toztatással akarja zavarbahozni a hazaiak védelmét, de nem sok sikerrel. Lassan enyhe fölényre tesz szert' a hazai együttes. Zsol­dos szabadrúgása a 24. percben a sorfalba vágódik. Jó 10 percnyi eredménytelen me­zőnyjáték után a 40 percben végre Gyetvay jól megy el. beadása tisztán találja .Maro­sit és Zsoldost, de egymást zavarják és nem lesz eredménv a nagy gólhelyzetből. A 42. pereben Zsoldos jobbal nagv lövést küld a jobb felső sarok felé, de Zöld nagyszerűen véd. , A TT félidőt az Építők Gyetvay helyett Mátéval kezdi. Már az első percben parázs helyzet -alakul ki a . mázai kapu előtt. A játékvezető közvetett szabadrúgást ítél, mely­ből Marosi erőtlenül lő. A 2. percben or­dító gólhelyzetet hagynak kihasználatlanul a vendégek Kersák lövésére Greilich rosszul vetődik, kiejti a labdát, melyet Gebhardt 2 méterről a felső kapufának lő. Három perc múlva Elekes 20 méterről lapos lövést küld a kapura, melv csak hajszállal kerüli el a jobb sarkot. Most állandóan a hazai csapat rohamoz, de eléggé körülményesek a csatá­rok. Á 12. percben Zsoldos ismét eltalálja nagv lövéssel a kapufát vagv t6 méterről, aztán Zöld megszerzi mert nincs a közéj­ben senki. A 20. percben dől el a mérkőzés sorsa. Sarokrúgáshoz jut a hazai együttes. Fruzsina Krauszhoz játszik akinok beadása átszáll a fejek felett Marosihoz ő lekezeli a labdát, majd kapnralő. melv ismét^ a kapu­fáról jön vissza. A visszapattanó labdát Zsoldos közelről befejeli, 1:0. Máza lest rek­lamál, de a játékvezrtő a partjelző megkér­dezése után határozottan mutat középre. Meg­jön a közönség hangja. A 24. percben is nagy helyzet marad kihasználatlanul. Ma­rosi a balszélen átveyekszi magát két vé­dőn, bead, Zöld kiejts a labdát, mert Zsol­dos zavarja, majd Msúté elé kerül, aki az üres kapu fölé lő. Prmzsina ér el még ér­vénytelen gólt, majd mázai támadások köz­ben fújja le a játékveaető a mérkőzést. Bírálat: Igen gyors, jnagyiramú küzdelmet vívott egymással a két jtó erőben lévő együt­tes. Az J. félidőben méjs; jobbára kiegyenlí­tett volt a küzdelem, d© a II. félidőben ko­moly fölényt harcolt ki a vendégegyüttessel szemben az Építők. Hogy mégis csak egyet­len gól esett, ez a csatársorok számlájára írandó. Kétségkívül a vendégeknek is- vol­tak veszélyes helyzetei, <de a hazai csapat több helyzetet teremtett ellenfele kapuja előtt, melyekből egyet sikerült kihasználnia és így megérdemelten tartatta itthon a baj­noki pontokat. Jók: Kiss. ’Elekes, Marosi, il­letve László, Újházi, RadőL A bajnokcsapat az, I. félidőben percek alatt lelépte a Petőfit Nagymányoki Bányász— Szekszárdi Petőfi ?:1 (5:0) Nagymánvök, 2000 néző. Vezette: Nagy (Kaposvár). Szekszárdi Petőfik Kárpáti — Simon, Zádori; Zörényi — Németh, Baka — Horváth, Tischler, Korsós, Gtabi, Cser. — Nagymányoki Bányász: Ásvámv — Takács, Molnár, Németh — Baumgartner, Tóth — Fazekas, Füzesi, Dormány, Wéber. Gelen­csér. — A hazai csapat támadásai már a 6. percben gólt eredményeznek. A megítélt sza­badrúgást Németh 20 méterről gyilkos lö­véssel küldi Kárpáti kapujának felső sarká­ba, 1:0. Egv pere múlva Fazekas, sarokrúgá­sát Gelencsér befejeli. Már 2:0. A 8. percben, újra egv perc múlva Gelencsér—Wéber a lab­da útja, Gelencsér a kapufát találja el és Fazekas fejesgólt szerez a visszapattanó lab­dából. A 15. percben • Dormány Gelencsérhez játszik, aki hátraad Wébernek, aki a 16-os- ról’ már a negyedik gólt lövi. 4s0. Ezután alábbhagy a nagymányoki csatárok lendü­lete és változatos lesz a játék. Uiabb gól csak a 30. percben esik. amikor Dormány szabadrúgását Wéber értékesíti. A IT. félidőben a Petőfi magára talál és több formás támadást vezet. Ezeknek a tá­madásoknak az eredményeképpen a 28. perc­ben Cser szépít. 5:1. Egy perc múlva Faze­kas lövése csattan a kapufa tövén, d© újabb gól nem esik. Ezután Kárpáti ké.tszer is megsérül könnyeidben, de továbbjátszik. Újabb gól a 37. percben esik Gelencsér átjátssza a Petőfi védelmét és belövi a hatodikat. 6:1. A 41. percben esik a mérkőzés utolsó gólja. Kárpáti kiért egy labdát és a szemfüles Dor- mánv beállítja a végeredményt, amely 7:1 a Nagymányoki Bányász javéra. Bírálat: A rangadó küzdelme elmaradt, mert a mérkőzés első félidejében a bajnok­csapat nagyszerűen, ezzel szemben a Petőfi erősen megilletődötten fjátszott és a három perc alatt elért 3:0-as vezetés után már nem lelWett kétséges a mérkőzés sorsa. A TT. félidőben kissé magára talált a szekszár­di csapat, de a játéknak ebben a szakaszá­ban is a bányászok támadtak többet és mu­tatott játékuk alapján ilyen ^ arányban^ is megérdemelték a győzelmet. Jók: Dormánv, Wéber, Molnár, illetve Cser, Zádori, Tischler. P ár t hír ek Értesítjük a Párttörténet II. év­folyam propagandistáit, hogy ré­szükre az évvégi összefoglaló május 7-én d. e. 9 órakor a megyei Párt­oktatás Házában lesz megtartva. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLYA. * Értesítjük az SzKP történet I. év­folyam prop. konferencia vezetőit, hogy május 7-én a Pártoktatás Há­zában d. e. 9 órakor összefoglalót tartunk. Kérjük az elvtársak pon­tos megjelenését. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLY. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszámai 20-10, 20-1! Szekszárd. Széchenyi-utca 18. M. N B egyszámlaszám: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihálv-utca 16 sz. Telefon: 20-27. A nyomdáért falel: MELLES REZSŐ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom