Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

1954 ÁPRILIS 25 NAPE ö 7 f Tájékoztató a terhességi- és anyasági, valamint a temetkezési segélyekről Teljesítik minőségi vállalásaikat a Simontornyai Bőrgyár dolgozói A Simonitornyai Bőrgyárban a műszaki és fizikai dolgozóik szorosan együttműködve nap, mint nap telje­sítik a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat. Serény Károly, a vixos részleg, műszaki vezetője válla­lása megteremtette a műszaki feltételeit annak, hogy +* üzemek között a bőrök átadása és átvétele admi­nisztrációs nehézségekbe ne ütközzék. S így az egyes gyártási folyamatok meggyorsítása mellett a minőség is javult. A vixos faragók arra tettek vállalást, hogy a fa­ragásból szárVnazó hibákat egy százalék alatt tartják, melyet 0.08 százalékra teljesítettek. A préselők a prése­lés közbeni csípések csökkentését vállalták 3 százalék­kal, amit teljesítőitek is: ma már az ebből származó hiba mindössze 1 százalék. A talpgyári részleg a krupon talp ráncosságát csökkentette: az ágokruponnál 0.3ó százalék, az ipari kruponnál pedig 1.12 százalék. Az ásványi cseres műhelyben a boxfaragók végeztek minő­ségi munkát, s a faragási hibákból eredő selejt nem haladja meg a 0.15 százalékot sem. Szép eredmények­kel dicsekedhetnek az ásványi. kikészí' ők is, a fény- és formaikig szórásból eredő megfolyási hibákat (5 száza­lékról 1 százalékra csökkentették. A kongresszusi verseny a Simontorr.ya) Bőrgyár­ban számos kimagasló teljesítményt hozott a II. dekád­ban. Gereny József boxfaragó 134 százalék, id. Polá- kovics Istvánná kenőnő 108 százalék, Csibrik Katalin és még sokan mások több, mim 150 százalékos teljesít­ményükkel vezetnek a kongresszusi versenyben. A dombóvári pályafenntartási főnökség „Éliizejn“ lesz Az elmúlt napokban a Közlekedésügyi Miniszté­rium 1/6. osztálya képviseletében bizottság vizsgálta felül a dombóvári pályafenntartási főnökség munkáját, hogy megállapítsa érdemesek-e a büszke „élüzem ‘ címre. A dombóvári pályafenntartási főnökség jó mun­kát végzet*,, mert ahogy a bizottság megállapította pá­lyafenntartási tervét 100.88 százalékra teljesítette, míg beruházási és felújítási tervteljesítése 121.4 százalék. Eredmények vannak az önköltségcsökkentés terén Is: az egy munkaegységre . eső regie költségnél a tervtel­jesítés 97.15 százalék, mely 2.9 százalék megtakarítást jelent. A jó eredményeket a munkafegyelem megszi­lárdításával érték el, ezit bizonyítja, hogy az igazolat­lan távolléti órák száma az összórákhoz viszonyítva csak 0.0424 százalék. A főnökség területén az I. ne­gyedév folyamán pályafemmtartásd hibából baleset egy esetben sem fordult ölő. A jó munka elérését elősegí­tették azok az I. negyedév folyamán beadóit újítási javaslatok is, melyek száma 130, ebből az elfogadott javaslat 90, tárgyalás, illetve próba alatt további 93 darab van. Hazzájárult a jó eredmények eléréséhez utoljára, de nem utolsósorban a dolgozók becsületes jó munkája, melynek eredménye abban mutatkozik meg, hogy 28 fizikai dolgozó elérte a sztahanovista szintéit az új feltételek alapján. Ezek közül 9 fő folyamatosan tar­totta a sztahanovista szintet és így részükre a sztaha­novista oklevél kiadása már folyamatban van. A fizikai dolgozókkal együtt a műszaki dolgozók is kivették ré­szüket a munkából: 2 pályamester elvtárs három hóna­pon át tartotta a sztahanovista szintet Várnai László. Postaliáz avatás Aía^ykónyiban Bonyhádi Építőipari KTSZ A nagykónyi vasútállomástól körül­belül negyedórái járás után érjük el a községet. A főutca közepén a csi­nos, tiszta názak között kiemelke­dik egy új épület, a p .staház. Bent a Írásban éppen nagy a forgalom, mer* vásár van a községben. Körülnézünk a hivatal helyiségeiben, de m, -dcnutt rend és iisztatág uralkodik. A közön­ség részére tágas váróhelyiség, s a posta dolgozói részére is modem he­lyiség áll rendelkezésre. Minden, amit itt látunk, azt a célt szolgálja, hogy a postásaolgoaók a lehe‘ő leg­könnyebben, a leggyorsabban intéz­hessék el a dolgozó nép ügyeit. Már megtörtént az új postaház fel­avatása, melyen megjelent dr. Ko- mondy Andor postatanácsos, dr Sza­bó Géza postatitkár és Buzánszky József vezető főellenőr. Dr. Komon- dy Andor elvtárs nyitotta meg az ün­nepséget. Többek között elmondta, hogy ezt az épületet 130.000 forintból építették feL. Köszönetét fejezte ki a helyi pártszervezet és a tanács felé azért a támogatásért, amelyet az új postaépület létesítésénél kifejtettek. A községi pártszervezet nevében Herceg János MDP-titkár szólalt fel, melyben kifejtette, hogy a posta dol­gozói az új épületben sokkal jobb rmunkét, tudnak kifejteni. Németh Fe­renc tanácselnök hozzászólásában ki­jelentette, hogy a község lakossága nagy örömmel vette az új postaépü­let felépítését már csak azért is, mert így emelkedik a község színvonala is. Ezután ígérete: tett arra, hogy a pos­taépület előtti úttestre a község díszfákat ültet. Friok Jolán, a posta hivatalvezető­je a nagykónyi postás dolgozók ne­vében vette át az új épületet és ígé­retet tét: arra, hogy a korszerűen berendezett, egészséges hivatalban még több és jobb munkával kíván­ják kifejezni hálájukat pártunknak és a posta vezetőségének. Garamvölgyi Miklós. Teljesítettük vállalásunkat — újabb leiajánlást tettünk Szövetkezetünk tagjai elsők között tették meg felajánlásaikat a III. párt- kongresszus tiszteleiére. S a vállalás megtétele után nyomban megkezd­ték a harcot az adott szó valóravál- tásáérit. Legutóbb értékeltük a megtört vállalások teljesítését, s ebből kitű­nik, hogy felajánlásunkat április 18- ig 131 százalékban teljesítettük. Ez­zel népgazdaságunknak terven felül 7.500 forint értékű árut termeltünk. A versenyben többen kimagasló eredményt értek el: Dombos Géza 163 százalékra, Lobi András 180, Ba­logh Sándor 150, Lendvai Henrik 146, ifj. Lovag György 145 és Antal Boldizsár 154 százalékra teljesítették kongresszusi felajánlásaikat. Ezek a dolgozók elért eredményeik után esé­lyesei lettek a „Szövetkezet Kiváló Dolgozója" címnek. A KTSZ tagjai ezután is szocialista munkaversenyben harcolnak a fel­adatok elvégzésért. Éppen ezért ver­senyre hívták a megye összes szö­vetkezeteit az alábbi versenypontok figyelembevételével: április havi ter­vüket 130 százalékra teljesítik, 100 százalékos minőségi munkát véged­nek, az önköltséget 3 százalékkal csökkentik, az anyaggal jól gazdál­kodnak, a hulladék és selejtanyago- ka't felhasználják, s a mezőgazdasá­got fokozottabban segítik. Lőwy Ernő. A Szakszervezetek Tolnamegyei Tanácsához sok ipari és mezőgazda­sági dolgozó fordult felvilágosításért a terhességi és anyasági segélyezések kérdésében. Ezért tartjuk szükséges­nek ennek pontos ismertetését. Az ipari dolgozó nő, aki szülés előtt 42 nappal 270 napot tud iga­zolni, 42 napi terhességi, 42 napi gyermekágyi segélyre jogosult és ke­resetének a 100 százaléka is jár. Ha az orvo6 igazolása alapján a szülés napjáig dolgozik, akkor a fel nem vett terhességi segélyt a gyermek­ágyi segély után megkapja, ameny- nyiben munkaviszony nem szűnt meg és gyermek életbenlétét igazolja nyi­latkozata alapján. Szüléskor három-' szőri kötelező orvosi vizsgálat igazo­lása mellett első szüléskor: 700 fo­rint ikerszülésnél 1400 forint. Min­den további szülésnél: 600 forint, ikerszülésnél 1200. Ha a kötelező or­vosi vizsgálaton nem vett részt, füg­getlenül alttól, hogy hányadik szülés, 500 forint, hallva születés esetén 120 forint segély kifizetésére jogosult. Ennek igazolásához a munkáltató ál­tal pontosan kiállított munkáltatói igazolvány, orvosi igazolás a szülés várható időpontjának megjelölésével, szüléskor anyakönyvi kivonat és a terhességi kiskönyv szükséges. A fen­ti terhességi és gyermekágyi segélye­ket feleösszegben kaphatja meg a dolgozó nő akkor, ha a szülést meg­előző 42 nappal csak 180 napolt tud igazolni. Az ipari biztosított felesége szülés­kor a szülést megelőző két éven be­lül 270 napi munkaviszony igazolása esetén 460 forint, 180 napi tagság igazolásakor 230 forint, halva szü­léskor 120 forint anyasági segélyt kaphat,, melynek kifizetéséhez a munkáltató által kiállított kis alakú munkáltatói igazolás, hatósági együtt­élési igazolás és születési anyaköny­vi kivonat szükséges. A mezőgazdasági biztosított nő szü­léskor egységes anyasági segélyre jogosult. A szolgáltatás igénybevéte­léhez szükséges a szülést megelőző 102 napop belül 24, két éven belül pedig 270 napi bélyeglerovás. Ebben az esetben a kötelező háromszori' or­vosi vizsgálat igazolásakor első szü­léskor 1500 forint, ikerszüléskor 1990 forint és minden további szüléskor 1400 forint, ikerszüléskor 1790 forint. Ha a kötelező orvosi vizsgálaton nem jelent meg, függetlenül attól, hogy hányadik szülés, 1330 forint, halva születés esetén 1130 forint fizethető ki. Az igazolást képező okmányok: igénylőlap, mezőgazdasági biztosítási igazolvány bélyeglap, születési anya­könyvi kivonat és terhességi kis­könyv. A mezőgazdasági biztosított fele­sége szüléskor a szülést megelőző két hónapon belül 24, és 2 éven belül 270 napi bélyeglerovás igazolása mel­lett 320 forint, halva szüléskor 120 forint egységes anyasági segély jár, melynek kifizetéséhez igénylőlap, me­zőgazdasági biztosítási igazolás, bé­lyegkönyv, hatósági együttélési iga­zolás és születési anyakönyvi kivo­nat szükséges. A mezőgazdasági biz­tosítottaknál is a szülés napját meg­előző két hónapon belül 24, két éven belül 180 napi bélyeglerovás igazo­lása mellett a fenti felsorolt segélyek fele összegben Járnak. A temetkezési segély országosan egységes. A biztosított elhalálozása esetén 800 forint temetkezési segély j ár az el temetietönek, ha közvetlen hozzátartozója (feleség, gyermek, szü­lő, stb.) a kifizetéshez szükséges ok­mányokat kimutatja. Többek között ipari biztosítottnál munkáltató által kiállított munkáltatói igiazolás, mező­gazdasági biztosítottnál igénylőlap, mezőgazdasági biztosítási igazolás, bélyeglap és a halál napját közvetlen megelőző két hónapon belül 24 napi bélyeglerovás, halotti anyakönyvi ki­vonat és az el temette tő nevére szóló számla. Amennyiben a biztosított egyévi segély igényét márjjimeríte*- te és két éven belül ugyanabban a betegségben hal meg, a temetkezési segély a fenti összegben utalható ki. Az igényjogosult családtag (feleség, gyermek, szülő, nagyszülő) elhalálo­zásakor 10 éven felüli családtag után 600 forint, 10 éven aluli családtag után pedig 400 forint segélyben ré­szesül a biztosított, ha a halál nap­ját megelőző két éven belül ISO napi munkaviszonyt, mezőgazdasági bizto­sított a halál napját közvetlen meg­előző két hónapon belül 24, két éven belül pedig 180 napi bé­lyeglerovást igazolni tud’. A kifizetésekhez tehát okmányok szükségesek. Mégpedig a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolás, a mezőgazdasági biztosítottnál igény­lőlap, mezőgazdasági biztosítási iga­zolás, bólyeglap, halotti anyakönyvi kivont, hatósági együttélési igazolás és az eitemettető nevére szóló számla. Uj lakások a téglagyári dolgozóknak A párt- és kormányhatározat lehe­tővé teszi, hogy az üzemek és vál­lalatok az eddiginél sokkal nagyobb összeget fordíthassanak a dolgozók lakásviszonyainak megjavítására. A Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés közel másfélmillió forintos beruhá­zással új lakásokat, fürdőket épített a téglagyári dolgozók részére. A Szekszárd-palánki téglagyárnál 4 család számára összkomfortos mun­káslakás épül, de az idén még átad­ják rendeltetésének az új fürdőt is, mely zuhanyozókkal és öltözővel se­gíti a munkások egészségvédelmét. A hőgyészi téglagyárnál 6, Tamásiban 4 munkáslakás építése van folyamat­ban, de korszerű fürdőt és öltözőt kap a Mázai Téglagyár is. T Hozzászólás a bér- és munkafegyelem kérdéséhez ii. A fegyelem meglazulásának igen komoly oka volt a minőségi ellenőr­zés hiánya. A minőségi ellenőrzés hiánya két okból ered: Az egyik az, hogy kevés a megfelelő képzett mi­nőségi ellenőr, a másik az, hogy ma­guk az ellenőrök is azon az állás­ponton vannak, ha a selejtes árut nsm veszik át, a munkás nem keres. Ezért fordul elő, hogy a vásárlók fitymálva veszik át. az árut, mely ről néha egy napi használat után ki is derül, hogy nem is első osztályú áru volt, csak annyit fizetett érte. A munkás pedig, mint aki jól végez­te a dolgát, nyugodtan van, mert arra már nem gondol, hisz nem magya­rázta meg neki senki, hogy a selejt- jével mennyire megkárosította nép­gazdaságunkat. Ez a dolgozó az, aki az életszínvonal emelése ellen tett, mert bár pillanatnyi előnyökhöz ju­tott, indokolatlan bérkövetelésével növelte az önköltséget, emelte az áru árát, de nem végzett minőségi mun­kát és főként nem emelte a termelé­kenységet. A meos pedig felvette fi­zetését a jól végzett munka jóleső tudatában. Be kell vallanunk azt is, hogy a meglévő norma- és bérügyi appará­tusunk sem áll feladata magaslatán. Ennek sok oka van. A legfőbb azon­ban az, hogy a normások és bér­ügyiek viszonya a dolgozókhoz né­mely helyen túlságosan megromlott. Előfordult az is, hogy a munkások a normásokban és bérügyiekben lát­ták a kapitalista gyáros itt maradt képviselőit. Maguk a normások, de a szakszervezet sem igyekezett elosz­latni az ellenséges nézeteket, s nehéz munkájukban néhány tisztánlátó dolgozóra támaszkodhattak. A nor­mások közül, meg kell mondani, hogy bizony többen nem tudták meg­állni helyüket a különböző oldalakról jövő nyomás közepette. Számtalan­szor képezte ezután ilyen esetekben a norma alku tárgyát, melynek kö­vetkeztében nem ment a munka, csökkent a termelés. Egy némely po­litikai vezető mellett sokszor a mű- szaiak is cserben hagyták a mun­kaügyi dolgozókat. A normásokat normalazításra hívták fel, ahelyett, hogy a normák teljesítéséhez a mű­szaki feltételieket biztosították volna. A normások munkanap felvételei nem egyszer az íróasztalokban poro­sodtak. De az is előfordult, hogy a normás figyelmeztetéseit, vagy javas­latait nem fogadták el, holott ez a munka helyesebb, jobb megszervezé­sét célozta volna. Lehetne természetesen a munka­ügyiek sérelmeit sorolni, melyek ugyancsak a fegyelem meglazulásá- hoz vezettek, de meg kell azt is mon­danunk, hogy munkaügyi apparátu­sunk szakmai színvonala is elmarad^ a kívánalmaktól. Üzemünkben is van olyan bérelszámoló, aki bevallotta, hogy a Munkatörvénykönyvet még nem olvasta el. Mit várhatunk az ilyen dolgozótól? — felelőtlenséget, az árral való úszás*. így, a rendelke­zések ismerete nélkül könnyebb az ellenállás, s végül teljes a zűrzavar, csökkenik a termelés, nincs munka, csak a béralap túllépés, bér- és nor­macsalás. Betetőzte a zűrzavart az a tény is, hogy a felelőtleneket nem igen von­ták felelősségre, sőt nem egy eset­ben sikerült kiharcolniok- a minisz­tériumoknál a kétes követelések ki­fizetését. Az már csak természetes és ennek folytatása volt, hogy ezt a lazaságot egyes gazdasági vezetők észrevéve minden alapot nélkülöző ígérgetésekbe kezdtek. Az ígérgeté­seknek a következménye az volt, hogy a dolgozók követelték ennek valóraváltását, a vezető pedig azit kö­vetelte a munkaügyiektől és bér­ügyiektől, hogy' ígérgetéseiknek, va­lami „alapo:" keresve pénzben reali­zálják. Nem vitás, hogy a felettesek ezekről tudtak, s valószínű a rossza- lásubat ki is fejezték egy sóhajjal, esetleg egy 'káromkodással, az ügy súlyosságához és a felettes természe­téhez mérten. ígérgetésben sajnos sok esetben bőkezűek vagyunk, ígé­rünk túlórát, íagyszüneti segélyt,, mint tették ezt Dombóvárott, ahol 6.5 forint helyett 7.26 forintot ígér­tek a munkásnak, ami természete­sen nem teljesíthető, összefoglalva az eddig elmondottakat a jelenlegi bér- és munkafegyelem meglazulásá­nak oka a téglagyáraknál a követ­kező volt: A kellő felvilágosító munkának a hiánya a párt- és a kormány pro- grammjának meg nem értése és az ebből eredő félremagyarázás. Másod­sorban pártszervezeteink és a szak- szervezet nem adott kellő segítséget a munkaügyi apparátusnak, sőt nem egyszer maguk a szervek is támogat­ták a kétes törvényellenes követelése­ket. Harmadsorban a minőségi ellen­őrzés hiánya, vagy gyengesége I. osz­tályú áruként engedett tovább setej- tet. De igen nagymértékben hozzájá­rult a hiányosságokhoz a munkaügyi apparátusunk képzelensége és a fe- lelősségrevonés hiánya. Ezeknek a hibáknak feltárása a javulás útja. Ez igen nagy jelentőségű, de még kevés. Mag kell jelölni azt az utat, amelyen járva kijavíthatjuk a hibákat, s kikerülhetünk a zűrza­varos helyzetből. A hibák kijavítását a fentiekből kiindulva a következők­ben látom: Komoly és felelősség- teljes politikai meggyőző munkát kell végeznünk, s meg kell magya­rázni a dolgozóknak a párt- és a kor­mány célkitűzéseit, de nem általános­ságban, hanem az üzem, a vállalat termelésén keresztül. Pártszerveze­teink és a szakszervezet álljon bát­ran a becsületes és munkájukat jól végző munkaügyi dolgozók mögé, hívják csatasorba elsősorban a kom­munista dolgozókat, Mutassanak pél­dát a munkafegyelemben és nevel­jék az elmaradt és kevésbbé fejtett dolgozótársaikat politikailag és szak­mailag is. Meg kell javítani a MEO összetételét és minőségi munkát kell1 megkövetelni, szigorúan alkalmazva a selejtbérezést. Meg kell erősíteni norma- és bérügyi apparátusunkat, kötelezővé kell tenni a továbbkép­zést, hogy a dolgozó tanulás útján képezhesse magát. Javasoljuk, hogy a megye bérügyi és munkaügyi ve­zetői időnként jöjjenek össze érte­kezletre, hogy a megyében mutatko­zó bérfeszültségeket haladéktalíainul le tudják vezetni. Végezetül pedig a ■törvényesség, a munka és bérfegye­lem ellen vétőket, a felelőtlen ígér­getőket felelősségre kell vonni. Bi­zonyos tekintetben lebecsültük dolgo­zóinkat, amikor azt hittük, hogy pénzzel oldható meg minden, a jó munka, a vállalathoz való hűség, példamutatás. Tudomásul kell ven­nünk, hogy a dolgozónak öntudata van, fűti a vágy, hogy jó munkát végezzen, hogy emelkedjék életszín­vonala, ehhez segítsük hozzá részint bérrel, részint a munkavégzés felté­teleinek biztosításával, így fogjuk el­érni az:, hogy nálunk a munka egy­re inkább a becsület és dicsőség dol­gává válik. Szőke Károly a Tóin pmegy ei Téglagyári ES munkaügyi előadója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom