Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-15 / 242. szám

TOX.NAI NAPLÓ m/s PRourrífcm eerttStiema A MÁJ SZAMBANi A III. Szakszervezeti Világkongresszus ülése (2. o.) — Nagy-Brltannia Kommunista Pártjának felhívása (2.0.) — Egy hős vietnami partizán (2. ó.) — A zombai Béke tsz kommunistái csak szívós politikai munkával fokoz­hatják jó eredményeiket (3 o.) — ígérgetés helyett tetteket várnak a Mázai Téglagyár dolgozói (3. o.) — A majosi tanács munkájának néhány fogyatékossága (4. o.) A1 M DP TO L NA MEGYEI ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ARA 50 FILLER LAPJA CSÜTÖRTÖK. 1953 OKTOBER 15 Levelezőiek az őszi munkák sikeréért „Ki mint vet, úgy arat" — tartja a közmondás. És. hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az elmúlt gazdasági év eredményei. Az a dolgozó paraszt, aki az elmúlt gazdasági év elején .idejében földbe tette a vetőmagot, jóval gazdagabb termést takarított be, mint az, aki késlekedett a ve­téssel, nem tartotta be a miniszter­tanács határozatát. Most van itt az ideje annak, hogy megteremtsük a jövőéyi bö termés alapjait. Tudja ezt minden dolgozó paraszt. Tudja azt is, hogy a kései vetéssel nemcsak az államnak, de elsősorban saját magának okoz kárt, mert ha keve­sebb termést takarít be a kései vetés következtében, kevesebb lesz a jöve­delme, de az állam iránti kötelezett­ségét sem tudja teljesíteni. Most kell tehát igyekezni azon, hogy a vető­mag minél előbb a földbe kerüljön. Népköztársaságunk minisztertanácsá nak határozata minden növényféie- ségnek megszabja a vetési határide­jét, az ősziárpának például szeptem­ber 30, a rozsnak pedig október 10- et jelöli meg végső . ■ határidőnek. Ezek a határidők már rég lejártak, mégis azt mondhatjuk, hogy mind­kettő vetésénél tapasztalható a kés­lekedés. Megyénk dolgozó paraszt­jai nem tartják eléggé szem előtt azt, hogj# a minisztertanács határo­zatának betartása nem csupán köte­lezettséget, de egyéb érdeket is je­lent. A kormányprogramul megvaló­sítása nagyban függ a bő termés­től. Az elmúlt évek tapasztalataiból sok termelőcsoport és egyéni paraszt okult. Éppen ezért az idén már ide­jében megkezdte a betakarítást és vetést egyaránt. Nem egy termelőcso port a korai vetésnek tudhatja be azt, hogy a Kenyérgabona kiosztás­nál egy munkaegységre 5 kg vagy ennél is több kenyérgabonát tudtak kiosztani. A gyulai Uj Barázda ter­melőcsoport tagsága is szép jöve­delemben részesült a múlt évi szép munkája eredményeként: Árki Ist­ván legutóbbi levelében is arról szá­molt be, hogy a csoport minden tag­ja azon igyekszik most is, hogy az őszi vetést és betakarítást határidő előtt elvégezzék. 75 hold ősziárpá­jukat ' és 30 hold rozsukat határidő előtt vetették el keresztsorosan. Mint írja, bátran alkalmazzák a jól be­vált agrotechnikai eljárásokat, mert tudják, hogy ezzel még magasabb terméseredményt érnek el. A teveli Alkotmány termelőcsoportból Ludas András, a tszcs elnöke még jobb eredményekről ír. Őszi vetéseik leg­többje, így a búzának egy része már szépen zöldéi, pedig annak vetési határidejét a minisztertanács októ­ber 31-re szabta meg. Erre az idő­re, sőt hamarabb akarják befejezni a búzavetési terv további részét Is. A tagság egyöntetűen fogadalmát tett arra, hogy a kukorica törését, így a szárvágást is október 15-re, a minisztertanács határozatában meg­jelölt végső határidőre befejezik, hogy utána tovább folytathassák a búza vetését. Az őszi vetési munkálatok során, mint e két példa Is mutatja, szép eredmények mutatkoznak. Az ered­mények mellett azonban még ko­moly hibák is tapasztalhatók. Szabó Istvánná levelezőnk a dunaszent- györgyi Szabadság és a nagydorogi Felkelő Nap termelőcsoportok mun­kájáról azt írja, hogy a tagság nem eléggé érzi magáénak- a termelőcso­port vagyonát. így nem elég lendü­letesen haladnak az őszi munkálatok sem. Samu Magdolna, a dombóvári dolgozó parasztok munkájáról írva megállapítja, hogy még sokan kés­lekednek az őszi munkálatokkal. Ba­kó Gábor még egy szemet sem ye- tett, pedig ff is tudhatná, hogy a ve­tőmag a padláson nem fog termést hozni, Levelezőinknek, mint a közvéle­mény parancsnokainak, komoly sze­repük van abban, hogy az őszi be­takarítás. valamint a vetés, határ­időre befejezést nyerjen. A toll fegy vérével kell harcolniok azért, hogy a hanyagok, a késlekedők is megért­sék, mit jelent az, ha késlekednek a vetéssel, vagy a betakarítással.— Leveleikben írják meg, hogy terme­lőcsoportjuk, vagy élenjáró gazda­társaik milyen munkaszervezéssel ér ték el azt, hogy az őszi vetést vagy a betakarítást határidő előtt elvé­gezték. Azokat a dolgozó paraszto­kat. termelőcsoportokat, akik késle­kednek munkájukkal, élesen bírál­ják meg. Levelezőinkre komoly fel­adat hárul, különösen most, amikor a vetési munkálatokkal egyidőben a betakarítás terén is lemaradás ta­pasztalható. A minisztertanács hatá­rozata október 15-ét jelöli meg a kukoricatörés végső határidejének. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a kukoricatörés nem halad olyan Ütemben, hogy az határidőre be le­gyen takarítva. Márpedig a betaka­rítási munkálatok időbeni elvégzé­séiül ft^gg, hogy az őszi búza vetese is befejezést nyerjen október 31-ig. Falusi levelezőkre most tehát az a feladat hárul, hogy személyes példa- mutatásukon keresztül harcoljanak a minisztertanács őszi vetési és be­takarítási munkálatokról szóló ha­tározatának betartásáért. Nem lehet közömbös a pártsajtó egyetlen leve­lezője előtt sem, hogy a jövő nyá­ron milyen termést takarít be dol­gozó parasztságunk. Emlékez tel niók kell az egyénileg dolgozó paraszto­kat és termelőcsoport tagokat egy­aránt arra, hogy kormányunk mi­lyen nagy segítséget nyújtott nekik a kedvezményeken keresztül. J^ve- leikben mutassák be, hogy mit je­lent egy-egy termelöcsoport-tagnak, vagy egyéni dolgoizó parasztnak az a kedvezmény, melyet kormányunk nyújtott a falu dolgozóinak. Munkás- és parasztlevelezőinknek mindenekelőtt az a hivatásuk, hogy napfényre hozzák azokat a hiányos­ságokat, amelyek akadályozzák a munkálatok menetét. Harcoljanak továbbra is, az eddiginél sokkal ke­ményebben, ne elégedjenek meg a látszateredményekkel, munkakörük­ben bírálják bátran azokat, akik akadályozzák a vetés és betakarítás elvégzését. Különösen fontos, 'ogy maguk is résztvegyenek termelő mun kában. Munkájukkal nyerjék meg dolgozó társaik bizalmát, győzzék meg őket a versenymozgalom je­lentőségéről. Igyekezzenek kiszélesí­teni egy olyan versenymozgalmat, amely magával vonja a csoport tag­ságát, hassanak oda, hogy a ver­senymozgalom kiszélesedjen az egyé ni dolgozó parasztok között is. Tart­sák szem előtt, hogy a versenymoz­galom az a hajtóerő, mely képes ar­ra, hogy az eddigi munkálatokban tapasztalható lemaradást pótolni tud ják. A siker érdekében szerkessze­nek faliújságot, azon tüntessék fel a verseny során kiváló eredményt elért dolgozó társaikat, és azt is, hogy azok milyen eredményt értek el. Faliújságon keresztül bírálják meg a lógósokat, hanyagokat, szé- gyenítsék meg őket. Levelezőinknek a kultúra kérdésével is többet kell foglalkozni, mert azon keresztül is nagyban meg tudják gyorsítani az őszi munkálatok ütemét. Legyenek kezdeményezői egy-egy kultúrestnek, ahol a községi, vagy üzemi kultúr- csoportok csasztuskákkal dicsérik meg az élenjáró dolgozókat, meg­szégyenítik a késlekedőket. Arra is vigyázzanak levelezőink, hogy az élen járó dolgozók módszereit ismertes­sék a lemaradókkal. Erre legalkal­masabb a faliújság, ahova kiteszik azokat a cikkeket, melyekben meg­írják, hogy a legjobb brigád, mun­kacsapat, vagy élenjáró dolgozó pa­raszt hogyan teljesítette határidő előtt vetési vagy betakarítási mun­kálatait, V ERSENYBEN A FAL V A kisvejkeiek állják szavukat 1------------------------------------------1 A kisvejkei dolgozó pa­rasztok és a termelőcso­portok tagjai az aratás- cséplés befejezésekor, — mikor a megyei tanács és a megyei pártbizottságtól a vándorzászlót átvették, fogadalmat tettek, hogy községük az őszi szántás­vetések elvégzésében és a kapások begyűjtésében is megtartja megyénkben az elsőséget. Most, mikor el­érkezett a tettek ideje, a kisvejkeiek cselekednek. A három termelőcsoport versenyezve végzi a mun­kákat. Újvári Ferenc, a mezőgazdasági állandóbi­zottság elnöke a mezőgaz­dasági munkák elvégzé­sére, Végvári József, a be gyűjtési állandóbizottság elnöke pedig a begyűjtési tervek maradéktalan tel­jesítése érdekében hírták versenyre a község összes egyénileg dolgozó pa­rasztjait. A termelőcsoportok rag­ja között és az egyen­leg dolgozó parasztok kő- f zótt néma; versenyszer f lem alakult ki, melynek f alapján a község valóban' tartja a mezőgazd,asagii munkák elvégzésében s. J meg a begyűjtési terveké tejesítésében is az elsői helyet. A burgonya '-s a i r.apraforgószedést több- # ségében mindenki bele- f jezte, s ezzel egyidejűleg 1 teljesítette a község bt-A gyűjtési tervét is. Xuko-f ricetörésben a község iio Í százalékra áll, begyűjtés- i bő' 30 százalékra, de mire J a versenyvállalás határ- r ideje lejár, a község dol­gozó parasztjai és a ter- memcsoportok tagjai ezt is teljesítik, mert a ver senyvállalás szerint ok-5 tober 38-ra kell teljesíteni j) a kukoricabeadást. A: J őszi kalászosok vetésében: J hi ősziárpavetést 108, az^ őszi. takarmánykeverék J vetést 100, rozsvetést 100 \ busavetést pedig 70 szú-a Zalákban végezték el. J Szovjet küldötts'j? l^fcoiattsa az iregszemcséi kísérleti gazdaságban A Magyarországon járó szovjet parasztküldöttség 10-én látogatást tett qz iregszemcsei kísérleti gazdaság­ban. A vendégeket cjr. Kurnik Ernő igazgató a gazda­ság nevében. Király László elvtárs, a Magyar Dolgo­zók Pártjának nevében. Sajgó Ferenc elvtárs. a me­gyei tanács VB nevében tagadta A gazdaság munká­jának rövid ismertetése után a hazánkba ellátogatott szovjet vendégek megtekintették a gazdaság eredmé nyeit bemutató állandó házi kiállítást. Ezután dr. Kurnik Ernő igazgató a küldöttséget a kísérleti gazdaság te- nyészkertjébe vezette. és ott bemutatta a növényneme sites folyamatos őszi munkáit, amelyeket a küldöttség tagjai nagv érdeklődéssel figyeltet; és számos kérdés­sel kísértek. E helyszíni megbeszélés alkalmat adott arra, hogy n küldöttség tagia/ a magyar szakemberek­kel számos értékes tapasztalatot cseréljenek ki. Most folyik Iregszemcsén a 120 kataszter/ hold területű nap­raforgó gépiaratása, amelyet az. iregszemcsei kísérleti gazdaság a mezőgazdasági gépkísérleti intézettel kar­öltve végez. E kísérleteXe megtekintése nagv érdeklődést váltott ki c küldöttség tagja/ sorában akik örömmel ragadtál; meg az alkalmat, hogv a nagyjelentőségű kísérletezésben résztvevő kombájnvezetőkkel és többi, dolgozókkal részletesen megtárgyalják a szovjet és magyar tapasztalatokat. A gazdaság igen értékes tehe­nészetének és lótenyésztésének megtekintésével zárult a rendh'ívül gazdag programmá látogatás. .4 kísérleti gazdaság dolgozói magyaros vendégszeretettel vendé­gelték meg a küldöttség tagjait, akik a látottam meg- beszélésg soréin köszönettel fordultak a kísérleti gaz­daság vezetőségéhez és fizikai dolgozóihoz, arra kérve ökgt. osszák meg tapasztalataikat; elsősorban a magyar szövetkezeti gazdaságokkal amelyek rrunden bizonnyal készségesen veszik majd át azokat, saját eredményeik növelése és az általános életszínvonal emelése érde­kében. Egy békeharcos házában <.; Tamási és Iregszemcsé versenyben \ Tamási és Iregszemcse községek már hosszú idő óta versenytársak. Az őjfzi mezőgazdasági mun­kák megkezdése előtt a sét község — a többihez hasonlóan — versenyszer­ződést kötött az őszi me­zőgazdasági munkák, ve­tések és betakarítások ha '.áridő előtt való elvégzé­se érdekében. Az őszi munkák kezdetén a két község fej-fej mellett ha­ladt. Sőt már az is meg­történt, hogy a verseny­ben Iregszemcse vezetett. Most az október 10-i ér­tékelés szerint azonban [regszemcse lemaradt ver senytársától, Tamásitól. Iregszemcse a trágyázást a tervhez viszonyítva 96. vetőszántésát 92. lucerna vetését 100, takarmány­keverék vetését 84, árpa- vetését 35, rozsvetését 11?, búzavetését pedig 7 százalékban végezte el. A betakarítás a következő­képpen néz ki: cukorrépa 100, burgonya 100, napra­forgó 100, kukorica szár- fceiakarítás 65, naprafor- góc-ár betakarítása pedig 27 százalék. Tamási község dolgozó parasztjai, állandóbizott- ságai és a községi tanács vezetői az elmúlt héten mindent elkövettek, hogy megelőzzék versenytársu­kat, biztosítsák, hogy a versenyből Tamási kerül­jön ki győztesen. így Tamási község az októ­ber 10-i értékelés szerint 3 következőképpen telje­sítette tervét. Trágyázás­ból 140. vetőszántásból 45, lucernavetóaből 100, takarmánykeverék vetés­ből 197, ősziárpa vetésbő! U6. rozsvetés 103, búza- veiésből 18 százalékra áll­nak. Betakarításban a község a következőkép­pen teljesítette teívét. Cu korrépa betakarítás 82. kukorica 64, burgonya 190, napraforgó 95, kuk»*, ricaszárbetakarítás 64, napraforgó szárbetakari- tós pedig 62 százalék. 4 4 4 !• „Békeharcos háza" hir­deti már messziről a táb­la és tűnik a járókelő szemébe, ahogy végig­megy az utcán. Jakab Antal 7 holdas dolgozó paraszt lakik eb­ben a házban feleségével együtt. Dolgos emberek, napkeltétől napnyugtáig dolgoznak a földön, pedig nem fiatalok már, Jakab- ni 52 éves és életpárja is két kemény évvel halad e’fitte, 54 év, szép idő, le­élni munkában, jóban, rosszban összetartva. Jakabnéni szeme meleg szeretettel pihen meg az asztal közepén elhelye­zett zászlócskán, amelyen arany betűk hirdetik, hogy „a legjobb egyéni dolgozónak". Mosolygós szeme tovább vándorol a szobán és egy pillanatra megáll az elismerő okle­velén és az ajándék rá­dión. Ezek a tárgyak sok­sok verejtékes munkában a'töltött napokról, hetek­ről beszélnek. A néni te­kintete többször vissza- vissza téved a zászlóra, amikor mondja: — úgy vigyázok rá, mint a sze­mem fényére. Az eddig elért szép ered menyek állandó jó mun­kára serkentik Jakab An­talokat. Beadási kötele­zettségüknek teljes egé­szében eleget tettek. A kukorica szedését és a szár vágását befejezték. A letrágyázott, felszán­tott, gondosan megművelt gabonára éhes föld várja a lakóját. A napokban megkezdi Jakab bácsi a búza vetését. —• 40 kilo­gramm sertéshús beszol­gáltatása helyett 120 kilo­grammos hízott sertést fogunk beszolgáltatni, — mondja büszkén Jakab néni, — hogy ezzel is ki­fejezzük hálánkat a dol­gozó nép állama iránt. A bonyhádi gépállomás és a Szabad Föld tsz versenyvííllalásárol A bonyhádi Szabad Föld termelőszövetkezeti cso­port és a bonyhádi gépállomás az őszi munkáit, meg­kezdése előtt közös versenyvállalási tett. A gépállomás szerződésben vállalta, hogy 32 hofa ősziárpa helyett 40 holdat fog elvetni keresztsorosan és 12 hold őszi takarmánykeveréket. A gépállomás vállalásának ezt a részét teljesítette is. „Az ígéret szép szó ha megtart­ják, úgy jó‘ — tartja a közmondás, de így is van. .4 bonyhádi gépállomás azonban nem ezt az elvet vall­ja. Ugyanis « szerződésben vállalta hogy október 25 tg a Szabad Föld termelőszövetkezeli csoport 110 hold te­rületén befejezi az őszi búza vetését. A ve/ést azon­ban még 13-án sem kezdték meg. 60 hold területen még el sem kezdték a szántást, de az eddig végzett szántás minőség tekintetében sem elfogadható, több esetben előfordult már, hogy a felszántott területet nem vették át. Vontatottan halad a. napraforgó csépléssel is a ter­melőszövetkezet. a gépállomás ugyan biztosított hajtó­erőt és cséplőgépet, de nem törődötf azzal hogy a gé­pek üzemképesek legyenek. A cséplőgép napi teljesít­ménye átlag csak 20—25 zsnapraforgó. — Amúgyis kevés a munkaerőnk — mondja Ko­vács József, a termelőszövetkezeti csoport könyvelője, és a cséplőgép mellett 8—10 ember dolgozik állandóan, a napok eltelnek de teljesítmény nincs. Ha pedig szó­lunk a gépállomáson — fűzi tovább gondolatát Ko­vács József, — hogy legalább olyan embert adjanak a gép mellé, aki „ kisebb hibákat a helyszínen ki tudná javítani, azt a választ kapjuk mindig, hogy nincs más. Ideje lenne ha a bonyhádi gépállomás vezetői, közr tűk névszerim, Kövi Mihály körzeti agronómus — aki a versenyszerződést aláírta, — cselekednének is. mert ilyenformán a verseny vállalásnak nem sok értelme

Next

/
Oldalképek
Tartalom