Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-09 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TOLNAI r L A MAI SZÁMBAN: Előretörtek a tavalyi begyűjtési verseny győztes megyei (2. o.) — A berlini Vllágifjúsági Találkozó keddi napjáról (2. o.) — Kenyér- és takarmánygabona-begyűjtésben Tolna, csépiéiben, tarlóhár.táshan és mésodvetésben Ba­ranya megye vezet (3. o.) — A bonyhádi járás elhagyta a tamásit a begyűjtési versenyben (3, o.) — Mit látott Kertész János a Szovjetunióban (3. o.) — A legutóbbi tag gyűlések tapasztalatai (4. o.) M D P TOLNA MEGYEI PÄRTBIZ O TTJÄ.G AN AK L APJA VIII ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSt TÖRTÖK, AUGUSZTUS » Üzenetváltás az USA elnöke, Truman ésN. M. Svernyik elvtársf a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke között Moszkva (TASZSZ): 1951 július 7-én a Szovjetunió külügyminisztériuma jegyzékei kapott Kirktől, orz USA nagykövetétől, az­zal a kéréssel, hogy adj a át M. M. Svémyiknek, a Szovjetunió Legie’sö Tanácsa elnöksége elnökének Tru­man. az USA elnöke üzenetét cs az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának határozatát. Augusztus 6-án a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége határozatot hozott, amelyet a Szovjetunió washingtoni nagykövet­sége N. M. Svernyiknek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének Trumanhoz, az USA elnökéhez intézett válaszüzenetével együtt ugyanaznap eljuttatott az USA külügyminisztériumához azzal a kéréssel, hogy juttassa el rendeltetési helyére. Az alábbiakban közöljük Truman, az USA elnökének üzenetét, az USA-kongresszus határozatát, vala­mint N. M. Svernyiknek, a Szovjetunó Leg le' ső Tanácsa elnöksége elnökének válaszüzenetét és a Szovjetunió Leg!első Tanácsa elnökségének augusztus 6-i határozatát: Truman USA-elnök üzenete N. M. Svernyik elvtárshoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökéhez Niagyméltóságú Uram, ti sztélé ütel megküld óm önnek az Egyesült Álla­mok kongyes'szusia által e1'Fogadott, ha. tárogatót azzal a kéréssel, hogy az ön kormánya annak tartalmát hozza a Szovjetunió népéniffc tudomására. Ez a határozat az amerikai nép ba­rátságának és jóakaratának kifejezése a. világ minden népe iránt és újból hangsúlyozza az amerikai kormány őszinte kívánságát, hogy minden föle telhetőt, megtegyen az igazságos és tertós béke elérésére. Minit, az Egyesült Államok végre­hajtó ha,tafmának feje, őszintén he- ly estem. ezt a határozatot. Csatolom ehhez saját üzenetem a szovjet nép­hez, őszintén remélve, hogy a hatá­rozatban kifejezett érzések hozzájá­rulnak az Egyesült Államok céljainak és szándékainak jobb megértéséhez. Az utóbbi néhány év szomorú ered­ményei azt mutatják, hogy az álla­mok -kőzötri hivatalos diplomáciai tárgyalások jé’emtős mértékben ter­méketlenek lesznek mindaddig, amíg korlátok állnak fenn a népek között az eszmék és ,a tájékoztatás baráti ki­csér élése útjában. Mindlein ember szíve mélyén ott rej­lik a békére és barátságra val^ vá­gyódás. Ebben van a világ békéjének legjobb reménye. A népek azonban, mive! meg vannak fosztva a normális érintkezés Seherőségétől, neon érhetik el ezt a kölcsönös megértést, amely­nek a bizalom és a barátság alapját kell képeznie. Sohasem küszöbölhet­jük ki a gyanú és a rémület érzését, minit a háború potenciális okait, amíg nem engedik in eg a, széleskörű, sza­bad és nyílt érintkezést a nemzetközi határokon keresztül. Országaink né­pei saját tapasztalataikból isimerik a háború borzalmait és nyomorúságát. Gyűlölik a jövő háború gondolatát, amelyet 1— amint a népek tudják — ez emberiség történetének legször­nyűbb fegyverével vívnának. Szent kötelességünk, mint felelős kormá­nyok fejeinek, hogy felhasználjunk minden becsületes eszközt, amely a népek kölcsönös béketörekvésének megvalósítására vezet. A béke ügye akkor a legbiztosabb, ba a béke a nép kezében van és legjobban úgv érhetjük el a célt, ha mindent meg­teszünk, hogy a békét a nép kezébe adjuk. Felteszem, hogy ha megismertetjük a szovjet népet az amerikai nép és kormánya békés céljaival, akkor nem lesz háború. Meggyőződésem, hogy'- ön át kíván­ja adni a szovjet népnek az amerikai kongresszus határozatának szövegét. Harry S, Truman Az Egyesült Államok szenátusának és hépviselöházának együttes határozata: Mivel az amerikai nép céllá ma éppúgy, mint mindenkor, az igazsá­gos és tartós béke és mivel népünk legmélyebb kí­vánsága, hogy minden más néppel összefogjon az emberi méltóság meg­őrzésében és azoknak az erkölcsi el­veknek meg tartásában, ame'yek léte­zésének egyedül adnak értelmet, és mivel ennek bizonyítékául az Egyesült Államok javasolta, hogy osztozzanak meg azokon a javakon, amelyeket az atomenergia biztosít, ennek fejében pedig csupán biztosíté­kot követel az ellen a kár ellen, amit az okozhat, és mivel, a Kongresszus ismét meg­erősíti politikáját, amely az arra irá­nyuló. törvényben jut, kifejezésre, hogy ,, továbbra, is megtegyék a maximális erőfeszítéseket annak érde­kében. hogy — amint ezt az alapok­mány előírja — megegyezést érjenek e! az Egyesült Nemzeteknek fegyve­res erőkkel való ellátását illetően, va­lamint egyezményt érjenek el a tö­megpusztító fegyverek egyetemes el­lenőrzésének bevezetéséről, a fegy­verzet és a fegyveres erők egyete­mes szabályozásáról és csökkentésé­ről, azoknak 'az országoknak védel­mére vonatkozó megfelelő garanciák mellett, amelyek teljesítik ezeket az egyezményeket, azokkal szemben, akik megszegik vagy kijátszani igye­keznek azokat, és mivel országunk gazdaságát és erőforrásait a háború által tönkretett és a nyomortól szenvedő népek segít­ségére bocsátotta, és mert. a7 összes szabad népet, fe­nyegető borzalmas veszedelem az Egyesült Államokat a széles fegyver. kezesi program megvalósitáisáin kényszeríti, és mert mi kedvünk ellenére fegy­verkezünk fel újra és szívesebben fordítanánk energiánkat békés cé­lokra, ezért a képvise7őház (a szenátussal egyetértésben) ezennel elhatározza, hogy ay. Egyepült Államok Kongresz- szusa megerősíti az amerikai nép tör­ténelmi és állandó barátságát minden más nép iránt és kijelenti, hogy az amerikai nép mélyen fájlalja hogy mesterséges korlátok állnak lenn, amelyek elválasztják a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségének népeitől és amelyek nem adnak le­hetőséget a szovjet népeknek, hogy megismerjék az amerikai népnek azt a kívánságát, hogy barátságban akar élni minden más néppel és velük együtt akar dolgozni az egész embe­riség testvérisége eszméjének fejlesz­tése érdekében, és hogy az amerikai nép úgy vé'i, hogy a szovjet kormány előmozdít­hatná a béke ügyét ezeknek a mes­terséges akadályoknak az ■eltávolítá­sával és ezzel lehetővé tenné a népek közötti tájékoztatás szabad cseréjét, és hogy az amerikai nép és kormá­nya nem kívánja sem a háborút a Szovjetunióval, sem egy ilyen hábo­rúi borzalmas következményeit, és bár az amerikai nép szilárdan el­határoztaí, hogy megvédelmezi szabad­ságát és biztonságát, üdvözöl minden becsü'eles erőfeszítést, amely az Egye­sült. Államok kormánya és a szovjet kormány közötti nézeteltérések ren­dezésére irányul és felhívja a Szov­jetunió népeit, működjenek együtt a barátság szellemében az erőfeszítések érdekében és hogy a Kongresszus felkéri az Egyesült Államok elnökéi, forduljon felhívással a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kormányához, ismertesse meg a Szovjetunió népei­vel ennek a határozatnak a tartal­mát. N. M. Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének válasza Triimamiak* az Egyesült Államok elnökének NACYMÉLTÓSÁGU URAM! Van szerencsém megerősíteni 1951 július 7i üzenetének és az Egyesüli Államok Kongresszusa abban idézett határozatának kézhezvételét és eljut látni Önhöz a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfelső Taná­csa elnökségének határozatát. Ez a határozat kifejezésre juttatja a Szovjetunió népeinek őszinte barátsá­gát az egész világ népei iráni. A hatá­rozat elmondja, hogy a szovjet nép egységes a tarlós béke megteremtésé­re és az új háború veszélyének elhá­rítására irányuló törekvésében. A szovjet népnek nincsen oka kitel kedüi abban, hogy az amerikai .nép színién nem akar háborút. A szovjet nép azonban jól tudja, hogy egyes ál­lamokban vannak olyan erők, amelyek új világháború kirobbantására íörek- szeivk. mivel ebben bizonyos körök meggazdagodásuknak forrását látják. A Szovjetunió népeinek véleménye szerint nem lesz háború, ha a népek ke­zükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette, le. leplezve azoknak az erőknek mester­kedéseit, amelyeknek érdeke a háború és amelyek arra törekednek, hogy új háhorúbn sodorják a népeket. Osztom az ön véleményét arról, hogy az emberek többségének szivébe bele van olíva a békére és ieslvériség- re irányuló törekvés. Ezért azoknak a kormányoknak, amelyek nem szavak­ban, de tettekben törekednek a béke fenntartására, mindenképpen támo­gatniuk kell népeik békés törekvéseit. A szovjet kormány teljes mértékben elősegíti, hogy a békéért harcoló szov­jet emberek egyesítsék erőfeszítéseiket a többi országok népeinek erőfeszíté­seivel. A szovjet kormány vendé«*szerr- fetfei fogadja bármclv ország népe hé- kekiildöttell és minden motion előse­gíti a szovjet emberek érintkezését más országok népeivel és semmiféle korlátot nem állít fel ennek útjába. Kétségtelen, hogy a népek közötti közeledés, amelyről az ön üzenete be­szél. feltételezi a népek közötti poli­tikai, gazdasági és kulturális kötelé­kek és kapcsolatok fejlesztését az egyenjogúság alapján. Kétség leien az is. hogy ezen az úton a legfontosabb lépés minden megkülönböztetés kikü­szöbölése keil, hogy legyen a Szovjet­unió iránt az amerikai hatóságok ré­széről. Valamennyi hékeszerelő nép köteles­sége az. hogy törbetelleniü a háború megakadályozására és a béke megőrzé­sére irányuló politikát folytasson- ne engedje meg a fegyverkezési versen»» törekedjék a fegyverzet pdjúr''; re és az atomfegyver eltiltására — e » tilalom végrehajtása ellenőrzésének bevezetésével együtt — és. segítse elő, hogy az öt hatalom egyezmény kössön a béke megszilárdítására. Az ilyen egyezmény megkötésének rendkívül nagy jelentősége tenne a szovjet-amerikai kapcsolatok megjaví­tása és a népek közötti béke megszi­lárdítása terén. Egy, ilyen egyezmény növelné a népek hitét abban, hogy a béke fennmarad és ezzel lehetővé ten­né a fegyverzet csökkentését és Ily- módon könnyítené a katonai kiadások terhét, amelyek egész súlyukkal a né­pek vállára nehezednek. A fentemlített intézkedések megva­lósításában az amerikai nép mindig teljes együttérzésre talál a szovjet nép részéről, amely változatlanul védelme­zi a béke ügyét Remélem, bogy a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnöksége határozatának szövegét az amerikai nép tudomására hozzák. Felhasználom az alkalmat, hogy megkérjem Önt, adja át az amerikai népnek üdvözletemet és a Szovjetunió népeinek jókívánságait. MOSZKVA. 1951 AUGUSZTUS ft, NYIKOLÁJ SVERNYIK Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövelsége Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének hatéirozata: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnök­sége, amely egyesíti mindkét ház — a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Szö­vetségi Tanácsa és a Nemzetiségi Ta­nács munkáját, megismerkedve az Amerikai Egyesült Államok szenátusá­nak és képviselőházának együttes ha­tározatával, amelyet Trnmannak, az Egyesült Államok elnökének július 7 i üzenetével együtt kapott meg, szüksé­gesnek tartja, hogy a következőket je­lentse ki: 1 A szovjet kormány a Szovjcl­ÍL* unió népeinek békeakaratát ki­fejezve v áltozallanul a béke megszilár­dítására és az államok baráti kapcso­latainak megteremtésére irányuló po­litikát folytat Ennek a politikának alapját a békéről szőlő dekrétumban fektették le, amelyet a Szovjetek II. kongresszusa fogadott el 1917 novem­ber 8-án, alig, hogy megalakult a szovjet állam. Azóta a Szovjetunió külpolitikája változatlan maradt: a béke és a népek közötti baráti kapcso­latok megszilárdítására irányul. A második világháború után, amikor a szövetségesek együttes erőfeszítései­nek eredményeképpen az agre.ssz.of *k erőit szétzúzták és az agresszív álla­mokat leíegyverezték, nemzetköz* szer­vezet alakult a béke megőrzésére és egy újabb agresszió megakadályozásá­ra. létrejöttek a feltételek a tartós bé­ke megteremtéséhez. Mint ismeretes, a szovjet kormány a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának ügyében ke­zébe vette a kezdeményezést, amikor javaslatot left a fegyverzet általános csökkentésére, beleértve elsőrendű fel­adatként az atomenergia háborús cé- vr-ló termelésének és fcíhaszmí- fásának elül MM L ,A szovjet kormány következetesen védelmezve a bélre ügyét és kifejezésre juttatva a népek törhetetlen elszántságát, hogy elhárít, ják az új háború veszélyéi — kétíz- ben nyújtott be javaslatot arra vonat­kozólag, hogy az Amerikai Egyesüli Államok, Nagybritannia. Kína, Fran­ciaország és a Szovjetunió egyesítsék erőfeszítéseiket a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából és kös­senek egymással békeegyezményt. A szovjet kormány kezdeményezését az egész világ békeszerető népei lelkes helyesléssel és támogatással fogadták. A szovjet nép nem tudja megérteni, hogy az Egyesült Államok kormánya milyen békeszerető indokoknál fogva utasítja el mindezideig a szovjet kor­mánynak az öt hatalom közötti béke- egyezmény megkötésére vonatkozó ja­vaslatát. A koreai háborús konfliktus kitöré­se és az Amerikai Egyesült Államok koreai nyílt fegyveres beavatkozása után a Szovjetunió nem egyszer telt javaslatokat a koreai konfliktus békés rendezésére. Az utóbbi időben a Szov­jetunió ismét javaslatot tett arra, hogy vessenek véget a vérontásnak Koreá­ban. Ez tárgyalásokhoz is vezetett a fegyverszünetről és a hadműveletek be­szüntetéséről Koreában. A Szovjetunió békepoliUkája a szov­jet állam népeinek teljes és feltétlen támogatására támaszkodik. A szovjet államban nincsenek osztályok és cso­portok, amelyeknek érdekében állana a háború kirobban fása. A Szov jetunió­nak nincsenek semmiféle agresszív tervei és nem fenyegeti sem ilyen or­szágot és semilyen népet. A Szovjet­unió fegyveres erős sehol nem visel nek háborút és nem vesznek részt semmiféle hadm»iypt«tekber». A .Szov­jetunió népeit teljesen leköti a békés építés feladatainak teljesítése. A szov­jet állam új. nagyszabású vízierőmű­vek és öntözési rendszerek építését folytatja és megleromli a feltételeket az ország lakossága életszínvonalának szakadatlan további emelkedéséhez. Az Egyesült Államok szenátusá­nak és képvisclőházának hatá­rozata kijelenti, hogy az amerikai nép mélységesen sajnálkozik a „mos terséges korlátok4' miatt, amelyek el­választják a Szovjetunió népeitől. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége szükségesnek találja kijeién. leni, hogy a Szovjetunió külpolitikája nem gördít semmiféle akadályt n szov­jet nép és az amerikai nép — éppúgy, mint a többi nép — közeledése elé és nem támaszt fel semmiféle akadályt azzal szemben, hogy üzleti, kereke- •leírni és baráti kapcsolatok jöjjenek léire közöttük. Ezt azonban nem lehet elmondani arról a külpolitikáról, amelyet az Ame­rikai Egyesült Államok hatalmi szer­vei folytatnak. Erről nemcsak az olyan tények ta­núskodnak, mint az, hogy az amerikai hatóságok rendszeresen megtagadják a .beutazási vízumok kiadását az Egye­siül' Államokba a szovjet kultúra kép­viselőitől, sőt kiutasítják őket, tekintet nélkül korábban törvényes úton meg­kapott beutazási engedélyükre —, ha­nem az Egyesült Államok kormánya, nak számos más intézkedése is, amely­nek megkülönböztető jellege van a Szovjetunióval szemben. Ezt például a következő tények támasztják alá: 1949 decemberében az amerikai bevándorlási hatóságok a Virgt- nia-szigeteken minden alap nélkül ren­delkezést adtak ki, amelynek értelmé­ben a Trepang és a Perlamutr nevű, kisebb javítás és vízfelvétel céljából 31. Tbomasba befutó két szovjet ha­lászhajó legénységének megtiltották, hogy partrasxálíjon. t-A 1950 júliusában Baltimore kikn­*“*/ tőjében az amerikai hatóságok általános kutatásnak vetették alá a Krasznódai-nevű szovjet gőzhajót, á rendőrügynökök, megsértve az általá­nosan elfogadott nemzetközi szokáso. kát, a kutatás után a hajó fedélzetén maradlak, egészen addig, amíg az ki nem futott a tengerre. ~A 1948 március 18-án az amerikai hatóságok önkényesen zár a la helyezték a Rosszija nevű, a Szovjet­unió állami tulajdonában lévő, New Yorkba érkezeit szovjet hajót, a hajó valamiféle két utasának megkeresésé­re hivatkozva.-J'l 1949 márciusában a bevándor. lásl hatóságok Ncw-Yorkban felszólították az Egyesült Államok kul­turális és tudományos munkásainak békevédelmi kongresszusán részvevő szovjet képviselőket, hogy egy hét le­forgása alatt hagyják el az Egyesült Államokat, és megfenyegették, hogy amennyiben a rendelkezést nem telje­sítik, közigazgatási intézkedéseket fo. ganafosífanak ellenük. _ A 1950 októberében New-Yorkban a brooni repülőtéren feltartóz­tattak két szovjet diplomáciai futárt, noha útlevelükben benne volt az ame­rikai diplomáciai vízum. |A 1951 márciusában a kereskodel- mi minisztérium rendeletét adott ki. amely szerint hatályon kívül helyezték a tudományos technikai iro. dalom kivitelének engedélyezését a Szovjetunióba,-<A A legutóbbi napokban a Szov­*£J jetunió ENSZ mellett működő képviseletének newyorki épülete előtt a rendőrség elnézése melleit csirkefo­gók botrányokat rendeznek, amelyek zavarják a képviselet rendes munkáját és veszélyeztetik a munkatársak szemé­lyi biztonságát. Augusztus 2-án A. Sz, Poljanszkijt. a képviselet első titkárát, aki diplomáciai sérthetetlenségei élvez, a képviseletről való eltávozásakor csir­kefogók a rendőrség szemcláttára meg­támadták és fejére botüléseket mértek. l-A Ez év június 23-án, alig néhány nappal ezelőtt, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke elküldte az USA kongresszusának határozatai V. M. Svernyiknek. a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnöksége elnökének, az Amerikai Egyesült Államok kormánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom