Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-08-08 / 183. szám

1851 AUGUSZTUS 8 i> ä p t o' 3 A NÉPNEVELŐÉRTEKEZLETEK ELÉ Mindéin szem gabonával erősítjük a béíke hatalmas táborát, csapást mt. rünk az ellenségre. Minden szem ga­bona fegyver a dolgozó nép kezében. Készüljenek fel népnevelőink a béke begyűjtés nagy csatájára és vigyék győzelemre dolgozó parasztságunkat ebben a küzdelemben. A népnevelő értekezleten foglalkozzanak a C-vé- tcli jegyre váló mozgósítással, hogy milyen kezdveziményekben részesül dolgozó parasztságunk. A jó termés minden házhoz hozott felesleget, amit jó áron lehet pénzzé tenni. A C jegyre beadott gabonái államunk 20 forint' ta! magasabb áron fizeti meg és a gyors beadás esetén még külön jutal­mat is ad. Az idejében beadott C-gabona után az 5 holdon alul dolgozó parasztok fejadagon annyi gabonát őrölhetnek amennyit C-jegyre beadnak. Az 5 holdon felüli gazdák pedig a beadott C-gabona 50 százalékának megfele'ő mennyiségre kapnak őrlési kedvez­ményt. Saját érdekükben a beadás túlteljesítésével kihasználhatják dol­gozó parasztjaink a szabadpiac elő­nyeit. Azok a dolgozó parasztok, akik a beadás túlteljesítése után C- jeg-yre is adnak be gabonát, minden mázsa után 75 forint értékű iparcikk vásárlására szóló, utalványt kapnak a helyi tanácstól. A bő termés fokozza dolgozó pa­rasztságunk igényeit. Éppen ezért a beadás teljesítése törvény mindenki számára, a túlteljesítés hazafias kö­telesség, ha azt akarjuk, hogy minél több gyár épüljön, traktor, kombájn segítsen a mezőn, minden faluban vil­lany gyűljön, sok legyen a ruha, könyv, kul túrház, orvosi rendelő, kő vés út és minden, ami a falu élet­színvonalát emeli. Erről beszéljenek népnevelőink a faluban az agitáció során. Váljon minden népnevelő vé­révé az a jelszó, hogy a „cséplőgép­től a begyüjtőhelyre". Erre mozgó'■ sffcsanak minden dolgozó parasztot- hogy ne llegyen egy sem, aki a csép­lőgéptől előbb haza viszi a gabonát. A fficp«evelőérte3icz;!eíeji ismerjék meg népnevelőink a terme­lőcsoportok eredményeit. Hogy meny­nyit termeltek, mennyit adtak be ál­lamunknak és a termelőcsoport dol­gozói hogyan részesednek az elvég­zett munkaegység után. Termelőcso- portjaink pártszervezetének súlyt kell fektetni az agitáció megjavításá­ra. Általános hiba volt a tavaszon, de még a nyáron is az a jelenség, hogy elzárkóztak termelőcsoportjaink az egyéni dolgozóktól. Sok helyen még azt is kiírták,, hogy ,,a termelőcsoport területén tilos az átjárás", hogy ez mennyire*Jbelytelen, azt csak most látják saját maguk is. Például Bálán atz mondják a dolgozó parasztok, be­lépnek, de szeretnék előbb mégis-, merni a termelőcsoport belső életét. Gerjenben jó volt a kapcsolat a Vö­rös Nap és a egyéni dolgozók közölt, akik resztvettek az. aratási munká­ban, a teljesítésük után munkaegy­ségben számolták el munkájukat. Tamásiban a Vörös Szikra tsz- ben a tagság kapcsolatot tart fenn a kívülálló dolgozókkal, megmutatják munkaegység köny­vüket és megmagyarázzák, ho­gyan érték el a 300—400 munka- egységet, A termelőcsoportok belső életének a megmutatására az a legjobb mód­ser, hogy tapasztalatcserét szervez­nek meg s megismertetik közelről a nagyüzemi gazdálkodást. Erre a ta­pasztalatcserére meghívják áz egyéni­leg dolgozó paarstzokat. Abban a köz­ségben, ahol nincs községi népnevelő- felelős, a párttitkár elvtársaknak kell kell felkészülni a népnevelő-értekez let megtartására. Ne forduljon elő az, ami az elmúlt népnevelőértekezlete­ken Regölyben, ahol a párttítkár elv­társ nem készült fel, de a népneve lök összejöttek és nem kaptak újabb, feladatot. Ez lebecsülése az agitáció fontosságának. Bátán a pártszervezet papíron szervezte csak meg a népnevelőket. Arra már nem vettek fáradságot, hogy feladatot is adtak volna a nép­nevelőknek. A hiányos felvilágosító munka meg is látszik, a községben nehe­zen megy a begyűjtés, mert nin­csen senki, aki buzdítsa a falu gazdáit. Pártszervezeteink tekintsek fontos feladatnak a népnevelő-értekezletet, ott olyan feladatot adjanak a nép­nevelőknek, • hogy a begyűjtésben és a termelőcsoportok erősítésében jó eredményt tudjanak felmutatni. Eddigi eredményeink nagyrészben népnevelőink jó munkájának eredmé­nye. Ezt a jó munkát most még nő vélni kell, hogy az előttünk álló fel­adatokat maradéktalanul végre tud­juk hajtani, hogy erősíteni tudjuk a béke hatalmas táborát, mely a Szov­jetunió vezetésével harcol a népek egységének, szabadságának és béke jenek megvédéséért. f.—m A TOLNAI NAPLÓ TA PA SZTALA TCSROVATA Az augusztus 20-i verseny eredmé­nyességét nagyban elősegíti a nap- róbnapra szélesedő ujítómozgalom. Ma már minden dolgozó előtt vilá­gos, hogy jobbat, többet csak ötletes, munkával, jó elgondolással, új fogá­sokkal érhet el. így nemcsak a saját és társai munkáját könnyíti meg, ha­nem hatalmas megtakarításokkal erő az ötéves terv sikeres megvalósítá sát. • A Tatarozó Vállalatnál egymás után születnek a különböző újítások A legutolsó újítási ülésen fogadták el és vezették be Kern Ferenc ács pálatetőbonto újítását. Regen a pala­tetőket főleg fogóval bontoták le. ami egyrészt lassan ment, másrészt pedig 15—40 százalék sei ej ttel ■ járt így a lebontott palák nagy része hasznavehetetlenné vált. Az újító ál­tal készített palatetcbontó szerszám­sima laposvasból készül. A mintegy 28—30 cm hosszú vas egyik vége de­rékszögben meghajlik. A meghajtott rész hossza 3 cm. A bontó mindkét vége éles. Használat közben a szak­munkás a bontót úgy tartja, hogy a pala oldalával párhuzamosan álljon. A meghajtó végét a pala alá szorít]3 egészen a leerősitő szegig és így a hosszabb végét megnyomva, a szeget meglazítja. Ezután már egész köny- nyen kiemelheti a palákat, Fonto" az, hogy a bontó mindig éles legyen. Az újítás bevezetésével nemcsak je­lentős anyagmegtakarítás jár, hanem a munkateljesítés is., mintegy 300 szá­zalékra emelkedik. így tehát anyag- és munkaidő megtakarítás szempont­jából egyaránt jelentős népgazdasá­gunk számára. Az újítás várható évi megtakarítása az előkalkuláció szerint 830 forint. Nem hiányzik egy kolhozcsalád lakásából sem a rádió, villany és a könyvespolc 'Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy eimcheltünk négy hétre a Szov­jetunióba, tanulmányútra. Amikor a dolgozók megválasztottak bennünket, iontos megbízatásokat adtak nekünk. Hi igyekeztünk is eleget tenni ennek és jól megnéztünk mindent. Megnéz­tük a szovjet dolgozók életét. Jólétet láttunk mindenütt és ez mind a nagy- üzemi gazáálkod.ás eredménye. Saját szemünkkel állapítottuk meg, hogy amit az ellenség híresztel, nem fedi a valóságot. McgfigyeUüJc a szovjet kolhozok­ban a munkaszervezést. Szembetűnő, volt, hogy mindért úgy ment, olyan pontosan, mint • az óráketyegés. A brigádok szigorúan alkalmazkodtak a terveikhez. A nagyobb kolhozokban külön rádióleadóállomás is van és ez köti össze egymással a brigádo­kat, mert bizony'sokszor igen messze varrnak egymástól. Megnéztük azt is, hogyan van a szovjet kolhozokban a háztáji gaz­dálkodás. Minden tagnak megvan a háztáji földterülete. A nagysága attól függ, hogy milyen a föld' minősége. Szépek a kolhoztagok háztáji állatai is. Az alapszabály szerint minden csa­lád tarthat 1 tehenet 2 szaporulatával, anyadisznót, hízókat juhokat és mé­hehet aránylag elég nagy mennyiség. ben. a háztáji állatállomány ienntar- tdsára a kolhozban keresett takar­mány l használják fel, mert a termés egy részét kiosztják. Meglepődtünk először. amJkor mondták, hogy min­den családnak kell leadni bizonyos mennyiségű tejét, még annak is, aki­nek nincs tehene. Megmagyarázták a-ronban, hogy ez azért van, hogy tartson mindenki a háztáji gazdálko­dás keretében tehenet is. £s ami a herjérdekesebb, ez a háztáji gazdáik kodós csak 'mellékkereseti forrás. A földvédelmet az biztosítja, amit a kol­hozban keresnek. Nagyon elcsodálkoztunk azon, ami­kor megláttuk, hogy a rádió, villany, könyvespolc könyvekké1 nem hiány­zik egy kolhozcsalád lakásából sem. Nagy meglepetés volt számunkra, amikor az egyik kolhozban találkoz­tunk egy olyan paraszttal, aki Ma­gyarországról származik. A forrada­lom ideje óta él ott. Megkérdeztük tőle, hogy nem kívánkozik-e haza­jönni Magyarországra? ö azt mondta liogy ,,nem'.‘ és azt, hogy mi js épít­sük fel azt, amit ők felépítettek és akkor majd mi js olyan boldog életet élhetünk. Elmesélte többek között, hogy a múlt évben 50 mázsa búzát vitt haza, azonkívül sok pénzt, mézet és egyebet. És ezenfelül megkapta még az öregségi járu'ékot is.Y Mindezt a nagy eredményi, ezt fenntartására, ni mii ni kép pen támo­galniok kell népeik békés törekvéseit. A szovjet kormány teljes mértékben elősegíti, hogy a békéért harcoló szov­jet emberek egyesítsék erőfeszítéseiket a többi Országok népeinek erőfeszíté­seivel. A szov jet kormány vendcg.szere- tetlel fogadja bármely ország népe hé- kekiiUWH'teil és minden módon előse­gíti a szovjet ebiberek érintkezését más országok népeivel és semmiféle korlátot nem áliít fel ennek útjába. Kétségtelen, hogy a népek közötti közeledés, amelyről az ön üzenete be. szél. feltételezi a népek közötti poli­tikai, gazdasági és kulturális kötelé­kek és kapcsolatok fejlesztését az egyenjogúság alapján. Kétségtelen az is. hogy ezen az úton a legfontosabb lépés minden megkülönböztetés kikü­szöbölése kell, hogy legyen a Szovjet­unió iránt az amerikai hatóságok ré­széről. Valamennyi hékcszcrető nép köteles­sége az. hogy törbetetleniU « háború j megakadályozására és a béke megőrzé­sére irányuló politikát folytasson, ne enged je meg a fegyverkezési versen»» törekedjék a fegyverzet re és az atomfegyver eltiltására — e1 a jólétet a Szovjetunió Kommunista Pártjának_ Lenin és Sztálin elvtársak- nak köszönhetik: Sztálin elvtársat nem sikerült meglátnunk és ez nagy csa­lódás volt számunkra. Voltunk azon­ban a Mauzóleumban, ahol Lenin elv­társ hadteste van. Kilométeres sorok­ban állnak ott a.z emberek, hogy megnézhessék Lenin elvtárs holttestét. Nekünk sikerült is meglátni üvegen keresztül. Olyan érzés fogott el ben­nünket, amikor megláttuk, hogy azt elmondani nem lehel. Amikor kijöt­tünk, mindnyájan azt mondtuk, hogy ez volt a legnagyobb megtiszteltetés számunkra. Elmondotta: GRÜNWALD PÁL, a varsád/, gépálloméis vezetője. fejezve változatlanul a béke megszilár­dítására és az államok baráti kapcso­latainak megteremtésére irányuló po lilikát folytat. Ennek a politikának alapját a békéről szóló dekrétumban fektették ie, amelyet a Szovjetek II. kongresszusa fogadott el 1917 novem­ber 8-án, alig, hogy megalakult a szovjet állam. Azóta a Szovjetunió külpolitikája változatlan maradi: a béke és a népek közötti baráti kapcso­latok megszilárdítására irányul. A második világháború után, amikor a szövetségesek együttes erőfeszítései­nek eredményeképpen az agresszió \ k erőit szétzúzták és az agresszív álla­mokat lefegyverezték, nemzetközi szer­vezet alakult a béke megőrzésére és egy újabb agresszió megakadályozásá­ra. létrejöttek a feltételek a tartós bé­ke megteremtéséhez. Mini ismeretes, a szovjet kormány a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának ügyében ke­zébe vette a kezdeményezést, amikor javaslatot telt » fegyverzet általános csökken lésére, beleértve elsőrendű fel­adatként az fttotncnrrgip háborús cé- V-’-r;» vélő frrmeié*énok és feJhaszuá- lásápak eUiüásál,, A szovjet kormány A pártszervezetek irányító szerepe a falusi kultúrmunkákbau a; falusi kulturális nevelőmunka kolliozparasztság kommunis­ta nevelésének egyik iegfeníosabb eszköze: fejleszti a kolhozparasztok szocialista öntudatát, magas fokra eme.i po.itikai és kulturális színvona­lát. A kolhozparasztság most, a szocia­lizmusból a kommunizmusba való fo­kozatos átmenet, során oldja meg fő- íeiadatát a mezőgazdaság területén: jelentősen növelnie kell a termésho­zamot és az állatállományt. A kul­turális nevelőmunkát a pártszerveze­tek irányító szerepe segíti elő. A cél az, hogy maga-sabbfokú képzettséget biztosítsanak a mezőgazdasági dolgo­zóknak;. Óriási összeget áldoz a szovjet ál­lam a falusi kulturális nevelőmunka ái andó fejlesztésére. A falvakban 120 ezernél több klub, olvasóterem és já­rási kuitúrház működik, a falusi és járási könyvtárak száma meghaladja a 100 ezret. Ezekben a könyvtárak, ban 75 millió könyv áll az olvasók rendelkezésére. A falusi kultúrmunka csiak úgy 'biztosíthatja a kolhozparasztok kom­munista nevelését, csak úgy növel­heti a politikai és termelési felada­tok végrehajtására irányuló készségét, ha a pártszervezetek megadják a szükséges támogatást. . S zóvjet-Ukrajna pártszervezet.ei- nek kullúrmunkásai nem­régiben értek.ezletre gyűltek össze és megvitatták a köztársaság kulturális munkájának kérdéseit. Az értekezle­ten ismertették a 'egjobb klubok ol­vasótermek és könyvtárak vezetői­nek tapasztalatait. Az értekezlet után az UkráE Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága határozatot ho­zott, amelyben megjelölte a legköze­lebbi teendőket. A Központi Bizott­ság rendszeresen ellenőrzi a határo­zat végrehajtását, s ahol szükséges, segítséget nyújt a helyi pártszervezet­nek. ’ A pártszervezetek most az egész szovjet hazában a politikai munka fellendítésére törekednek. Jól dol­goznak, ha ebben a harcukban a leg­teljesebb mértékben kihasználják azt az ideológiai hatást,, amit a legjob­ban éppen a kultúrmunkával lehet el. érni. Az omszki terület cserláki járá­sában két évvel ezelőtt kezdték meg ko'közkönyvtárak szervezését, a terü­leti pártbizottság propaganda és agi- tációs osztálya támogatta ezt a kez­deményezést, s mivel a pártszerveze­tek is tevékenyen belekapcsolódtak á szervezési munkába, sikerült felkelte­ni a dolgozók széles rétegeiben az érdeklődést, A mozgalom egyre szé­lesedett: az omszki dolgozók után a falusi értelmiség is megmozdult hogy így közös erővel minél több köny­vet biztosítsanak a kolhozok számi­ra. Most már minden omszkkörnyéki kolhozban van könyvtár, s az olva­sók tábora a parasztság soraiban nap­ró! .napra nö. A falusi klubok, kultúrházák és könyvtárak jó munkája mindig a ká­derektől függ. A pártszervezetek min­dent elkövetnek, hogy a kultúrmunka éivanalába politikailag fejlett, tapasz­talt káderek kerüljenek. Minthogy a falusi dolgozók kultúrigényei gyor­san nőnek, nem hanyagolják cl a kultúrkáderek továbbképzésének biz­tosítását.. A kultúrmunka vezetését csak olyan káderekre bízzák, akik nemcsak képzettek politikailag. de megszerezték már a szükséges általa, nos műveltséget is. Gondosan ügyel­nek arra, hogy a vezetőket ne vál­toztassák tú! gyakran, mert a levál­tások és személycserék mindig visz- szaesési. okoznak a kul túlmunkában. 7 elentős feladatok hárulnak a lé« ** rületi és járási szovjetek végre, hajtóbizottságainak kulturális osztá- .yaira, amelynek tervszerűen keil irá- nyítaniok. Ezek az osztályok adnak utasításokat ős szervezik meg a káde­rek részére a szemináriumokat,, • A kulturális munka akkor ered­ményes igazán, ha a tanítókból, or­vosokból, agronómusokból és más ér­telmiségi foglalkozásúakból népes ak­tívái szerveznek, s ha ezek az aktí­vák tevékenyen kiveszik részüket a kulturális fieimdatok végrehajtásából, A pártszervezetek éberen őrködnek, hogy a kultúrmunka kommunista ön­tudatra nevelje a dolgozókat és hogy biztosítsa az általános műveltség szín­vonalának emelését. A munkatervek felülvizsgálása alkalmával a pártszer­vezetek szem előtt tartják azt a szem. pontot, hogy a jó kultúrmunkának össze kell kapcsolnia a politikai és gazdasági feladatokat, A felolvasások és előadások javarésze a tudomány és az élenjáró termelési tapasztalatokat Ismertetik, amelyeket a koihozparas.z- tok a gyakorlatban alkalmazhatnak. A falusi kultúrmunka. kibontako­zásában nagy szerepet játsza­nak a Komszomol-szervezetek. A fia­talok tevékenyen vesznek részt a könyvpropagandában valamint a kul. túrcsoportok, klubok és olvasókörök munkájában. A kulturális építés falun az ideo­lógiai munka fontos területe. A párt­szervezetek feladata, hogy kitartóan emeljék a kulturális nevelő intézmé­nyek irányításának színvonalát. s hogy ezzel is tevékenyen szolgálják a dolgozók kommunista nevelésének nagy ügyét. A va«uta^rsap alkar mából magyar va?utaskü‘döttség érkezeit a Szovjeumióba A moszkvai rádió jelenti: Augusztus 4-én magyar vasutas- küldöttség érkezett Moszkvába. A magyar vasutasküldöttség a repülő­térről egyenesen a Gorkij kultúr- parkba, a szabadtéri színházba sie­tett a vasutasok napjával kapcsolatos ünnepi ülésre. Prie-szol József és Szűcs Sándor, a záhonyi állomás he­lyettes főnöke helyet foglaltak az el­nökségben. hogy az Egyesült Államok kormánya milyen békeszerető indokoknál fogva“ utasítja el mindezideig a szovjet kor­mánynak az üt hatalom közötti béke- egyezmény megkötésére vonatkozó ja­vaslatát. A koreai háborús konfliktus kitöré­se és az Amerikai Egyesült Államok koreai nyílt fegyveres beavatkozása után a Szovjetunió nem egyszer tett javaslatokat a koreai konfliktus békés rendezésére. Az utóbbi időben a Szov­jetunió ismét javaslatot tett arra, hogy vessenek végei a vérontásnak Koreá­ban, Ez tárgyalásokhoz is vezetett a fegyverszünetről és a hadműveletek be­szüntetéséről Koreában. A Szovjetunió békepolitikája a szov­jet állam népeinek teljes és feltétlen támogatására támaszkodik. A szovjet államban nincsenek osztályok és cső- pórink, amelyeknek érdekében állana a háború kirobbanfása. A Szovjetunió­nak nincsenek semmiféle agresszív tervei és nem fenyegeti semilyen or­szágot és sentilyen népet. A Szovjet­unió fegyveres erős sehol nem visel nek háborút é? nem vesznek részt semmiféle bad min i'Mekben. A Szov­jetunió népeit teljesen leköti a békés A magyar küldöttség tagjai meg­hallgatták azt a hangversenyt, ame­lyen a szovjet vasutasok legjobb mű­kedvelő kollektívái léptek fel. A magyar vasutasküldöttség két- három hetet tölt a Szovjetunióban, Ezalatt a küldöttség tagjai megismer­kednek Moszkva és Leningrád neve­zetességeivel és ellátogatnak számos vasúti üzembe. ria'- megteremtésének angol tervét, Á küzelkcleti sajtó hangsúlyozza, hogy Riad Szofbot éppen ekkor gyilkolták meg, amikor ennek a tervnek megva­lósítására vonatkozó tárgyalásokat folytatott Abdullah királlyal. Az „Ab Hajat*' című libanoni iap a következő kei írja: „Szíriái politikai körok egybehang­zó véleménye szerint Abdullah kiráiy meggyilkolása az arab országok feiet- ti befolyásért folyó angol-amerikai küzdelem eredménye.“ Az „Ai-dzsumhur aLmiszrl“ cinifi egyiptomi napilap szintén összefüggést iát Riad Szoih és Abdullah király ha­lála között, s az a véleménye, hogy * gyilkosságot, ugyanúgy, mini Rozmár» tábornoknak, Irán miniszterelnökének meggyilkolását is — amerikai iigyóö' kök készítették elő. A közelkelefi politikai gytRokvok sorozata megmutatja, mennyire bvéh- ződöft az imperialisták között í«*l»ó harc ezen a területen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom