Tolnai Napló, 1951. január-június (8. évfolyam, 1-150. szám)

1951-03-28 / 72. szám

TOLNAI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAl EGYESÜLJETEK A \ MAI SZAMBÁN! Nétticlor.s*#g r«!iuiHlari/.ál«sa mogakadálj'üiljal» es » bébe f«Mint»rtlintó n dölgo/ök közös mozgalma révén. (2. a.) — Fokozódik u jugoszláv dolgozók ellenállása a I íló­ban da terrorjával szemben. (2. o.) — Klső felajánlásuk teljesítése lilán újabb feladatokul vállalnak április 1 liszt előtere üzemeink dolgozói, lit. <>. — A Vöröskereszt országos értekezletére készülve építsük ki a .szervezett egészségügyi hálózatott, it. oá J AZ M D P TOL N AM EGYEI PAR T BI ZOTT SÄG AN AK Mil. KV UM A AM. 72. SZÁM ÁRA SO FILLÉR SZERDA. 1951 MARCHS 2* A. Népköztársaság Hböki Taná­csának pár napja megjelent ren­deleté szabályozza az állami be­gyűjtés rendjét az 1951—52-es gazdasági évre. Miben különbözik az új rendelet az eddigi, a beszol­gáltatásra vonatkozó rendcici ék­től, elsősorban a tavalyitól? Mindenekelőtt abban, hogy már 3 gazdasági év elején egységes in­tézkedést hoz a begyűjtés egész rendszerére, világosan, áttekinthe­tően megszabja a termelők kötele­zettségeit, a hazánk iránti köteles­ség! eljesítésben legjobban kiváltak jutalmazását. Különbözik a tavalyi rendelkezésektől abban is, hogy kiterjeszti a beadási kötelezettsé­get több terményre és állati ter­mékre, közte élőállatra is. A be­adás mennyisége is megváltozik. Több terménnyé] kell erősítenünk népgazdaságunkat, ami azonban nem több, ha a megnövekedett le­hetőségeket i.s számba vesszük. Jó termcskilátásaiuk, mezőgazdasá­gunk gépesítésének szélesedése, a jobb agrotechnikai módszerek el­sajátítása biztosítják, hogy a be­gyűjtés felemelt tervéi mezőgaz­daságunk könnyűszerrel teljesít­hesse. Különbözik végül ez a nagyje­lentőségű rendelet a megelőzőktől abban is, hogy mint törvény jelent meg. Népköztársaságunk kormá­nya, Pártunk ezzel is hangsúlyozni kívánta, milyen nagy a fontossága dolgozó parasztságunk, becsületes, jő munkájának. Hatalmas ország- tpítő terveinkkel kapcsolatban minden tevékenységünket lörvény szabályozza. Törvény maga az öt­éves terv is — ami a fajú számá­ra. azt jelenti: törvény a 28.000 traktor, az új gyárakban épülő kombájnok hada, törvény, hogy ezer és tízezer dolgozó paraszt- fiatal emelkedik a tudomány, a képzettség regente soha el nem érhető csúcsaira- A törvény meg­valósulását azonban biztosítani kell —• cs nemcsak a város, az ipar oldaláról, hanem a fain olda­láról is! Éppen ezt szolgálja az új rendelet — tehát amikor egész népgazdaságunk erősítését, alátá­masztását tűzi ki célul, dolgozó parasztságunk jövőjének biztosítá­sában is nagy lépést, új előrehala­dást. jelent­De nemcsak ez teszi szükséges­sé a begyűjtési terv felemelését. Aki látó szemmel, nézi az ország helyzetét, az előtt nem kétséges: olyan napokban élünk, amikor fo­kozódnak szabad hazánk, népünk hanti kötelességeink. Az az ellen­ség, amely Koreában dolgozó pa­rasztok kis otthonait gyújtogatja, ellenünk is gálád terveket forral, Mi látjuk ezt és tudjuk: csak az zrős nézhet bátran szembe minden ámadóval. Ezért erősítjük hazán­kat — és gyorsabban valósítjuk meg nagy terveinket. Gyáraink nő­nek. Velük nő a gépeket, iparcik­keket, ruházatunkat gyártó mun­kásosztályunk szánta. Gyarapodik munkásosztályunk a faluról felke­lnie fiatalok ezreivel, dolgozó pa­rasztjaink gyermekeivel is. Mindez fokozott kötelezettséget ró a falura. Amint munkásosztá­lyunk a sokszázíökos hőséget árasztó kohók, az esztergapadok mellett, az építkezések állványain harcol a többiermelé.sért, ugyanúgy dolgozó parasztságunknak győzte­sen kell megvívnia a gabona- és takarmány termelés, az állattenyész­tés csatáit. Hogy ezt a kötelességet hogyan készül teljesíteni a falu dolgozó népe. arra példa az ezer közül Nagy István, makói dolgozó pa.ta.szl, Igv vélekedik erről a kér­désről: ..Minekünk szemünk-szánk elállt, amikor Rákosi elvtárs. Gerö elv-társ b'r-zódMjcn meghallottuk, hftityen scjkijl trclatf az ipCv az or­szágnak. Mindenki láthatja: a terv nagy eredményeit eddig főképpen a munkások teremtettek meg. Raj­tunk a sor. hogy melléjük zárkóz­zunk. Nem elég csak örülni annak, hogy 11 milliárdöt kap a falu a felemelt ötéves tervben. Csak ak­kor várhatjuk el ezt joggal, ha mi is adunk ~ vagyis nemcsak terme­lünk 50 százalékkal többel, de az országnak is juttatjuk!" A hazáját szerető, népéhez hű, öntudatos dolgozó paraszt hang­ja ez. Bizonyítja, hogy a „tiéd | az ország, magadnak építed “-jelszó napról-napra jobban élő valóság falusi dolgozóink között is. Mutat­ja ez azt is, hogy az- új rendelet a töhhtermelésért folytatott nemes versengés egyik döntő mozgató ereje lesz. és mivel világosan és félreérthetetlenül a terület alapján határozza meg a begyűjtés mérté­ivel, azzal is jobb munkára serken­ti a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a többtermelés — több. szabadon értékesíthető, szabad piacon elad­ható terményt jelent. Ugyanakkor a rendelet jó végrehajtása azt je­lenti. hogy -az eddiginél nagyobb mennyiségű növényi termény és ál­lati termék kerül a nép államának kezébe, s így az biztosíthatja nép­gazdaságunk egészséges fejlődését, mégakadályozhatja -a spekulációt. A rendeletet nem véletlenül kö­zölte kormányunk már most a dol­gozó néppel. Hadd lássa az ország kenyerét, iparcikkeink nyersanya­gát termelő dolgozó parasztság, mi az, amit termelnie kell, mi az, amit elvár tőle népe, hazája. így biztosíthatjuk azt, hogy mindenki már most úgy szervezze meg tava­szi munkáját, úgy készítsen tervet növénytermelésben, állattenyésztés­ben, hogy a maga öt. vagy tíz holdra szóló terve egyúttal az egész hazát, s vele a béke hatal­mas táborát is erősítse. • Megnövekedett feladatokat ad megsokszorozott felelősségérzetet kíván az ország. Mindebben azon­ban a dolgozó nép egész és benne a dolgozó paraszt iránti gondosko­dás nyilvánul meg; Kiterjed ez a gondoskodás a dolgozó' parasztok családi ünnepeire, a C-őrlési ked­vezmény és más előnyök biztosítá­sára. A rendelet igazságos mérték­kel lényegesen magasabb kötele­zettséget ró a kulákságra. ugyan­akkor az értékes jutalmak egész sorával tünteti ki a kötelességtelje­sítésben példamutató dolgozó pa­rasztokat, Elég ezek közül csaú a versenyben győztes városoknak és községeknek a rendeletben ju­talomként biztosított nagyobb mértékű iparcikkellátására gondol­ni, hogy lássuk, milyen nagy ez a gondoskodás. Nagy kedvezménye-) két biztosít a szövetkezeti termelés útjára lépett dolgozó parasztoknak) az új rendelet méltányos módon támogatva ezzel azokat, akik a tár- sasgazdálkodás új útján harcolnak a magasabb terméshozamért. Az a tény pedig, hogy a rendelet már most egész évre megszabja az ára­kat. mindenkinek mutatja a különb­séget a mai biztonságos élet - és az „úri világ“, a Horthy-Bethlen- korszak szomorú évei között, ami­kor az értékesítést a „boletta" ol­dotta meg és nemhogy az ősz, de még a holnap sem volt bizonyos egy dolgozó számára sem. Mindamellett, hogy a rendelet méltányos és igazságos — számolni kell azzal, hogy az élesedő osz- iályharc idején kell végrehajtani. Ez pedig egyértelmű azzal, hogy dolgozó népünk ellenségei, kulá- kok, kupecek, befurakodott impe­rialista ügynökök meg fogják kí­sérelni, hogy hangulatot keltsenek Tovább fokozzák eredményeiket a kongresszusi versenyben győztes Sim on tornya i Bőrgyár dolgozói A kongresszusi versenyből megyei győztesként került ki a Simon!oi.nyá< Bőrgyár. A Megyei Pártbizottság kon­gresszusi zászlaja a simontornyai dol­gozókhoz került, akik azt hatalmas lendülettel, soha nem ismert ered­ményekkel, újításokkal, anyag takaré­kossággal cs jó versenyszellemei ér­demelték ki. Megyénk élenjáró iíze ■ me dolgozói ezt a kitüntetést továb­bi munkájuk során, a termelés front­ján elért újabb győzelmekkel köszö­nik meg Pártunknak. Ez a zászló ar­ra kötelezi a simontornyai dolgozó­kat, hogy még nagyobb lendülettel, pédamutatással szolgáljanak a többi üzemek felé és az ötéves tervünk megnövekedett feladataiból, azok végrehajtásából még jobban kivegyék részű ti et. ilo«r> aie bi/ío«iljak elsőségükéi a verseny további során? A kommu­nisták kovácsolták a győzelmet és viszik továbbra is hatalmas lendület­tel a békéért folyó harcot. A Szov­jetunió tapasztalatai nyomán, a szov­jet módszerek átvételével és beveze­tésével újabb eredmények elérését, újabb összegek megtakarítását tűzték ki célul. Máris mutatkoznak eredmé­nyek. A Nazarova-mozgalom a gépek szocialista megőrzésének érdekében, napról-napra szélesedik. Szántó A, de: jzialiáaovísta kez­deményezésére ezídelg 00 dolgo­zó kötött szerződést, amelyet 100 százalékra növelnek április 4-re. Hogy milyen hatalmas a jelentősége a mozgalomnak, hogy mennyire meg­becsülik a dolgozók gépeiket, bizo­nyítja Sáfár Imre főgépész észrevéte­le, mely szerint már egy jó hónapja nem volt egyáltalán géptörés, gon- ' datlanságból eredő hiba. Ez az ered­mény fényesen bizonyítja, hogy a dol­gozók úgy vannak gépeikkel, mint a ’ sajátjukkal, mert tudják, hogy a gép hű szövetségesük a békéért vívott harcban. 1 A munkamódszerátadás továbbszé- lesítésével kívánják megvalósítani a női munkaerő mind szélesebb bevo­nását a gépekhez. Ezideíg már 15 dolgozó nő van, aki több gépen dol­gozik, a munkamódszerálvctel ered­ményeként. A spricceleknél a női munkaerő már teljesen kiszorítja a férfiakat, csupán egy férfi dolgozik ott. Hogy mennyire jól állják meg helyüket a nők, bizonyítja Székely Istvánné, Torna Istvánné és Csapó Teréz 110 százalékon felüli teljesít­ménye. A tényezőgépen Perger Teréz és Bíró Andrásné ér el kimagasló eredményt. Mindegyikük legalább 8 gépen tud dolgozni. Ez is bizonyítja, hogy a nők is ke­mény akarattal, lelkesedéssel és nem utolsó sorban a hazaszeretettől fűt­ve, végzik országépitő munkájukat a béke biztosítása érdedében és egyen­lő versenytársai a férfiaknak. A munkamódszerátadás eredménye az is, hogy a' lOú százalékon alul telje­sítők megszűnnek és az azelőtti 52 helyett, ma már csak 5—10 között mozog azoknak a száma, akik még 100 százalékon alul teljesítenek. A munkamódszerátadásban élen jár Mó­zes István boxíaragó, többszörös ki­tüntetett munkás, aki a kongresszusi versenyben az üzem legjobb dolgo­zója címet nyerte el. moftjaloií« keretén belül, kifejlődött a szerszám- takarékosság is. Az üzemfenntartás dolgozói saját maguk készítik a legszük­ségesebb szerszámokat, kulcsokat, lukasztókat, vágókat, vésőket hul­ladék anyagból. A szerszámkészletért leltár szerint Felel azután minden dolgozó. Az üzem fenn tartó dolgozók is kiveszik részüket a munka versenyből, teljesí­tésük állandóan 110 százalékön felül van. Ezekkel a feltételekkel, a leg­messzebbmenő takarékossággal,. a munkaverseny továbbsz. élesít csévél, vállalásokkal és teljesítésekkel viszik tovább termelési harcukat a bőrgyár dolgozói,' bizonyítva, hogy megérde­melték a Párt ^legszebb kitüntetését- A koifej!»unísták vezetésével újabb eredményeket, lógnak elérni a bőrgyár dolgozói, bebizonyítva, lrogy békénknek harcos katonái. A kongresszusi, versenyt befejezték sikerrel. Ez azonban, ne legye elbizakodottá a dolgozókat és vezetőket. Tovább kel! fokozni a po­litikai munkát, még .eil erősíteni’ pártszervezetet, hogy még több bőrt adhassanak országunknak, hogy. bizto­sítsák ötéves tervünk sikeres teljesí­tését és meggyorsítsák a szocializmus építését. A bonyhádi járás termelőcsoportjai befejezték az árpa. vetését Termelőszövetkezeteink példát mutatnak a tavaszi munka végzésébe N a p ró H i ap r a » a gy ohb e re d mé n y e k szüleinek meg megyénkben a tavaszt munkák elvegze.se terén. Dolgozó nn- rnszlságunk megérlelte Pártunk útim:, tatását és éppen ezért minden erejé­vel azon van. hogy minél előbb cb turlja végezni ;j tavaszi munkálat dl. Példái mulatnak az egyénileg dolgozó parasztoknak a term e 1 ő s z ü v e t. k e z e. i csoportok, amelyek lényegesei) jobban Alinak a tavaszi munkálatok elvégzé­sében. A bonyhádi járás csoportjai a ta. vas/.i árpát már 100 százalékig elvetetlék, az egyénileg dolgozó parasztok db százalékig. A znbve'ősnél a járás 7-5.5 százaléknál, rostién vetésnél 56.7 száza lóknál larl. A bonyhádi járás irtán a versenyben á dombóvári járás következik. A cso­portok itt is befejezték a tavaszi árpa vetésüket, a zabvelésükoi. 1)5.6 száza lókra, a rostlenve'ésiikel 100 százalék­ra teljesítenék. Az egyéni dolgozó pa­rasztok is mind nagyobb mértékben követik Pártunk úimtilalását. Ezt bi­zonyítja az is. hagy a dombóvári já­rás egyéni dolgozó parasztjai a tava­szi árpave!isiiké". 92.6 százalékra, a zabvelésükoi 75.8 százalékra teljesí­tenék. A tavaszi munkák végzésében mo­torként szerepelnek azok a verseny- mozgalmak. melyeket pá r! szervez.'- leink, a kommunisták példamutatása nyomán szerveztek meg. A dombóvári .járásban a versé.nyi Kiírd község hr dilotta el, párósvorsenvbeii áll llyu- ia.j községgel. Eddig meg Gyű (aj község jár az élen, de mindössze 1—2 százalék­kal előzte csak meg Kurdot. De nemcsak járási viszonylatokban, hanem megyei viszonylatban is a ter­melőszövetkezeti. csoportok .járnak elöl a tavaszi munkában, példái mutatva az egyénileg dolgozó parasztok szá­mára. tavaszi árpa területén 20 száza­lékkal, a zab területén pedig 5 százalékkal teljesítenek több ve test, mint az egyénileg dolgozók. A gyünki járásiján példamutató eredményt értek el a ke.NzöhidegkuiI „Ej éleit*, a nágyszék-cíyi „Dózsa né­pe“. a varsádi ..Szabadság', a liőgyé- szi ..Ej barázda“, a ’ b.decskai ..Sza­badság". a szakadó ti ..Aranykalász“ csoportok, akik példám u la Tían végzik a tavaszi munkálataikat. A bonyhádi járásban a váraljai „Alkotnianv" és a bonyhádi ..Szabad föld." járnak az élen a tavaszi munkák mielőbbi elvég­zésében. A tamási járásban jól végzik fel­adatukat a tamási „Vörös Szikra". a wigykónyi „Alkotmány" az érién-vi „Dózsa", és a rnajsai ..Szabadság" és<>: poriok. melyek az árpa és zabvelésii- kel már J00 százalékig elvégezték. A járás községei közül ílegöly. Pim •• hely és Felsőnyék a' legjobbak. Példa1 mufar!mik jó munkájukkal: Tölgyesi Pál Magvarkeszi. Molnár József Ta­mási. Rohonczi Kérem: Koppányszá;;. lói dolgozó parasztok, akik tudják-, bogy ötéves tervünk sikerének .szerves laríozéká a tavaszi munkák kellő idő­beni és minöségbeni elvégzése, is. Te rm e I őszö ve i keze I i c s opo r I ja: n k a t a jó eredmény eléréséhez az is nagy­ban hozzálsegí1 e!le. hogy Pártunk in­tézkedett a magok ‘.kellő időbeni le* szállílásáró! is. .Megyei viszonylatban azonban felié!lenül fokozni kell a j>ii. hangos takarmánynövények vetését. Ezt nagyban elősegíti az. hogy a községek párosversenyét. valamin: a termelő- szövetkezeti csoportok és egyéni dol­gozó parasztok párosversenyé! kibő­vítik a.■ verseny]űzőiIsúgok, áHandá>án tudatosítják. hogy milyen ilöitlö jelen­tősége van a korai vetésnek a töbhlrr más szempontjából. a dolgozó parasztság között az ország ügye ellen. Ezért már most. a tavaszi vetés idején meg kell kezdeni a felvilágosító munkát és minden zavartkeltö kísérletet le kell leplezni, tudatosítani kell: minden hold korai vetés a mi erőn­ket növeli, Ebben a harcban a pártszerveze­tek haladjanak elől. Vezetésükkel fontos szerep váj* a tanácsokra. amelyeknek máris hozzá kell lat niok az új begyűjtés politikai és technikai előkészítéséhez, így a többi között mint egyik fontos fel­adathoz, a gazdataj sírom ok össze­írásához. A rendelet végrehajtása, dolgozó aépünk. országunk ellátása: meg­tisztelő és nagy feladat. Dolgozó parasztságunk meg is tud felelni ennek a feladatnak, ha késedelem nélkül és gondosan végzi a mun­kát. Minden jó termelési eredmény újabb ökölcsapás azoknak az impe­rialista bitangoknak arcába, akik béüés életünkre, gyermekeink jövő­jére, építőmunkánk nyugalmára törnek, Ezzel a tudattal fogjunk hoz­zá. valamennyien a nagy feladatok szabta lendülettel cs kötelességtu- d á s s a! a t e rm e 1 é s ú j g y a z elmeinek kivívásához. Á terménybegyüjtési rendeletről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom