Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1903. augusztus

41 felfogott érdeke a felekezeti iskola megtartását javasolja, vesztesként az egy­ház fog kikerülni Vizesréten a torony és a harangok tulajdon- és használati joga képez izgalmakat. Az izgalmak közepette az egyház jogát igyekszik megvédeni, a harangok használatára nézve a róm. katholikusokkal hozott egyezségét beter­jesztette, mely egyezség külön tárgyalás alapját képezendi. Hat szab. kir. vár. egyházmegyében : Bártfa I. lelkészének jelentése szerint „fontosabb hatósági intézkedés számba megy az egyházmegyei elnök­ségnek május 30-án ezen egyházban tett látogatása, melynek czélja lett volna, személyes közbenjárással megtenni a szükséges lépéseket a bártfai két egy­háznak egyesítésére. A közös értekezlet újból és egyhangúlag hangoztatta, hogy egyelőre semmi áron sem. óhajt a testvéregyházzal egyesülni, mert ezen egyesülés nem volna más, mint az I. egyháznak a külvárosi egyházba való beolvasztása és eltótositása. Bártfán ezidő szerint már csak állami népiskola van kizárólag magyar tannyelvvel. Egy generáczión belül a német elem telje­sen kivész s a testvéregyházak majd önként és simán fognak egyesülni. Bártfa külvárosi egyház több filiális iskolája a kir. tanfelügyelő és a megyei közigazgatásibizóttság által kifogásoltatott s a hiányok annyiban or­vosoltattak, hogy Lnkaviczán egy oklevél nélküli, de magyar oktatási képes­séggel biró s a tanképesitési vizsgára készülő tanítónő ideiglenesen alkal­maztatott és Sárpatakán intézkedés tétetett, hogy a 64 tanköteles számára nagyon is szűk tanteremben a gyermekek egyelőre két csoportban taníttassa­nak s a tanterem mielőbb megfelelően kibővittessék. Eperjes I. egyházában a tanítónői fizetés emeltetett a polgári leány­iskolái tanítónőknél 1400 koronáról 1600 koronára és a lakbér 200 koroná­ról 350 koronára. Mangésius Ilona részére három évi, Oeschger Adél hét évi és Várkuly Szerén három évi szolgalat után. 1902. évi juni 27-én Zsilinszky Mihály államtitkár, Zelenka Pál püspök társaságában látogatta meg az iskolákat, különösen megelégedését fejezvén ki a felett, hogy az újon­nan vásárolt iskolai telek a kivánt czélnak igen megfelelő. Püspöki megbízás folytán az uj látra füredi lelkészi teendőket julius 19-étől augusztus 31-ig ifj. Draskóczy Lajos lelkész látta el, mely idő alatt Erenyo Lajos főgymná­siumi vallástanár végezte Eperjesen az egyházi teendőket hét hétig. Örömmel vett részt az egyház a kitüntetésben, mely hitbuzgó tagját s annyi üdvös intézménynek mozgató lelkét, Kósch Árpádot érte, midőn neki Felséges királyunk Ferencz József rendjének lovagkeresztjét adományozta, kulturális téren szerzett érdemeinek elismeréseül. A lelkész az előző évek gyakorlatá­hoz képest ez évben is tartolt gyermek- és katonai isteni tiszteletet és vé­gezte az intézetekben a vallásoktatást, a theologiai intézetben pedig heti 3 órában a katechetikát és a gyakorlati exegesist adta elő. Eperjes városi és vidéki egyházat május 12. és 13-án meglátogatta az egyházmegyei elnökség az egyházat a testvér egyházzal való egyesítés czél­jából s az esperes azonkívül Berki leányegyház iskoláját is. Az egyház lel­késze, mint esperességi kiküldött május 21. és 22 én részt vett Bártfa 5 vi­déki iskoláinak évzáró vizsgálatain. Kassa I. egyházban a püspök a kassai javitó-intézethez vallástanárul Möhr Béla kassai hitoktatót nevezte ki Kassa II. A kassai két egyház egyesítését a kiküldött közös bizottság az esperességi elnökség elnöklete alatt május 10. és 11-én tárgyalta. — Az egyesítés nem sikerült. A késmárki egyház kebelében fennálló „diakonia egyesület," mely czélul tíizte ki magának az áldást hozó diakonissa intézményt ezen egyház­ban is meghonosítani, a lefolyt évben is oly nagy buzgalommal és sikerrel működött, hogy — miután az egyesület tőkéje időközben 8100 koronára meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom