Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Zoványi Jenőtől: A protestantizmus továbbterjedése és egyházi különválása Erdélyben, Tiszántúl és a hódoltságban. (1542—1556)

Könyvismertetés. A Gourd vallásfilozófiája. — Gourd János Jakab a genfi egyetem bölcsészettanára volt s 1909-ben halt meg. írói mun­kásságát, nemzetén kivül, kevéssé méltatták, ezért igen helyesen cselekedett Molnár Jenő, midőn bölcsészetdoktori értekezése tárgyául az ő filozófiáját választotta, annyival is inkább, mert kedvező helyzetben volt annak tanulmányozása tekintetében. Már Genfben foglalkozott és pedig Gourd utódjának Wernernek veze­tése nyomán ezzel a filozófiával, továbbá az elhalt filozófus több iratának jutott birtokába családja révén is. Ugy hogy a Gourd féle filozófiara nézve Molnár Jenő 1 müvét vezetőfonalúl elfogad­hatjuk. Magára a műre nézve csak annyi megjegyzésünk van, hogy bizony annak magyarsága néhol nehézkes. A szavak is nem mindig szerencsésen vannak alkotva, s általában a stiláris át­dolgozás nem ártott volna a magyar műnek. Szerző azonban kétségtelenül alapos munkát végzett. Egyébként nem is először foglalkozik e tárggyal magyar nyelven sem. A Református Szemle 1913. évi folyamában megjelent már ily c. tanulmánya: Gourd J. J. vallásfilózófiájának alapvonásai. A műve hátulján látható irodalmi felsorolás pedig bizonyítja, hogy mily széleskörű tanul­mányt végzett. Ajánljuk azért művét az érdeklődőknek annyival inkább, mert ő kritikájában nem mindenben azonos állaspontot foglal el, mint a mienk s igy műve olvasása a tárgy több oldalú megvilágításához vezet. Ami már a Gourd filozófiáját illeti, kiindul az a jelenségekből s célja azok „összrendezése" legvégső sajátosságaik alapján. Ámde a jelenségek vagy valóságok nem mindig foghatók ezen cél alatt egybe, van összrendezhetetlen is. A . rendezésnek meg­felelőleg egy alapvető dualizmust különböztet meg Gourd: a lét és érték dualizmusát. E dualizmus szerint kell elrendezni a való­ságokat. És pedig a lét jelenségéhez a reáiitás pozitív és negatív, anyagi és formai dualizmusának tanulmányozása, meg a meta­fizika, mint egy öntudati (centripetális) és kifelé ható (centri­fugális) tevékenység vizsgálata tartozik. Az összrendezés itt induktiv uton alólról felfelé emelkedve történik. Az érték jelenségei alkotják az axiologiát vagy kanonikát, hol a vizsgálat fordítva 1 Gourd János Jakab vallásfilozófiája. Bölcsészettörténelmi tanulmány,, irta Molnár Jenő, kapható a szerzőnél. Déván, ár a3 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom