Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

A Nirvána. 273 rámutat, hogy „ez a kifejezés »megnyitni az embernek a halhatatlanság kapuját« teljesen buddhista ellenes és alkalmasint az ambróziát, nektárt jelentő amata szó félreértéséből származott. Ez a szó a nirvánára alkalmazott név, mint amely az isteneket is fölülmúló bölcseknek mennyei itala; sohsem jelenti azt, hogy halhatatlanság, nyelvtanilag sem lehet semmiképpen ez az értelme." De ettől eltekintve, hogyan lehetne örökéletről, halhatatlanságról beszélnünk egy olyan vallásnál, mely az örök élet két elengedhetetlen princípiumát: Istent és a lelket nem ismeri?! Még ha a buddhista képzelet szerint Henne is túlvilág, méltán kérdhetjük: mi élne ott az elhunyt és többé újra nem születő emberből ?! St. Hilaire-rel kérdhetjük mi is : „Ha Buddha sohse választotta el a lelket a testtől, hogyan kívánhatjuk, hogy a lelket belemerítse az Isten szellemébe, melyet éppoly kevéssé ismer, mint amazt?"

1) Mint Bhys Davids mondja, vannak idők, mikor „a theológiai torzsalkodások, a metafizikai vitatkozások elvesztik érdekességüket, értéküket, mikor az emberek — több vagy kevesebb szerencsével — megkísérlik a legfőbb jót: a summám bonum-ot az önmaguk kultiválásának különféle rendszerei útján megtalálni. Ilyenkor az istenek elvesztik tekintélyüket, vagy egészen ki is hagyatnak a számításból."

2) Ilyen idő volt a buddhizmus keletkezésének a kora is. Igy keresi a buddhizmus is a legfőbb jót Isten nélkül I

3) A buddhizmus a Comte féle pozitivizmushoz, avagy az újabban előtérbe nyomuló agnoszticizmushoz hasonlóan sem Istent, sem lelket nem ismer.

4) St. Hilaire szerint is „lehetetlen csak egyetlenegy buddhista szöveget is idézni, hol a test és lélek legegyszerűbb, legközönségesebb megkülönböztetése foglaltatnék."

5) A buddhizmus tana nem egyéb, mint szigorú materializmus; erkölcstana sem egyéb, mint az újabbkori bölcsészetben annyira előtérbe nyomuló független morál. Mint a materiálisztikus világfölfogás, a buddhizmus sem ismer örök életet, halhatatlanságot. Ezért olyan vigasztalan és sötét az egész buddhizmus! Ezt a kétségbeejtő sötétségét nem jellemezhetjük talán *) Avertissement sur le Nirvana ... 7. 1. ') Hibbert Lectures 1881. 30 1. ®) Az istenhitnek általában sokkal halványabb és elmosódottabb képe él a keleti népek gondolatvilágában, mint nyugaton. Igy a kinai vallásokban is alig akadunk az istenhit nyomára. A közel harmadfélszáz millió hivőt számláló konfucsidnusoh éppúgy nevezhetők atheistáknak, mint Lao-Tseu homályos tanainak követői, a taoistdk. *) Buddha eme Isten- és lélek nélküli tanításának gyökerei visszanyúlnak a Kapila alapította ú. n. Sánkhya bölcsészeti iskolába. Isten az δ tanításukban nem létezik, a lélekről meg egyszerűen hallgatnak. s) i. m. 6 1. Theol Szaklap. VI éri. 18