Fraternity-Testvériség, 2003 (81. évfolyam, 1-4. szám)
2003-01-01 / 1. szám
Page 12 TESTVÉRISÉG r 25 Evvel ezelőtt került vissza Magyarországra a Szent Korona Amikor a II. világháború végén, más értékekkel együtt, a nyilasok a szovjet csapatok elől nyugatra menekítették a Szent Koronát is, annak őrei a magyar állami jogfolytonosságot képviselő szent ereklyét 1945 elején az ausztriai Mattsee mellett egy ládában elásták. A kincset később átadták megőrzésre az amerikai hadseregnek. így került a magyar Szent Korona végül a Kentucky állambeli Fort Knox erődbe, ahol az Egyesült Államok aranytartalékait őrzik. Washington mindig hangsúlyozta, hogy a Szent Koronát és a többi koronázási jelvényt csak ideiglenesen tartja amerikai földön, s megfelelő politikai helyzetben azokat vissza fogja adni a magyar népnek. (Egyébként erre kérte az amerikai kormányt az utolsó szabad magyar kormány miniszterelnöke, Nagy Ferenc, valamint letartóztatása előtt Mindszenty hercegprímás is.) A Fehér Ház, amelynek birtokosa abban az időben a békülékeny Jimmy Carter volt, 1978-ban találta olyannak a politikai légkört, hogy az alkalmas a magyar koronázási ékszerek visszaszolgáltatására. Az ügy lebonyolításával Cyrus Vance külügyminisztert bízták meg, aki megállapodott a magyar kormánnyal az átadás részleteiben. Amerikai részről az volt az egyetlen kikötés, hogy a Szent Korona ünnepélyes átadásakor Kádár János nem lehet jelen, mivel Carter ezzel is azt akarta hangsúlyozni, hogy a koronázási jelvényeket nem a rendszernek, hanem a magyar népnek adják vissza. A koronázási jelvényeket 1978. január 6~án különgép szállította Budapestre, ahol a repülőtérről szigorú őrizettel gépkocsin vitték át a Parlamentbe. Ott rövid ünnepély keretében Cyrus Vance adta át a magyar fogadó bizottságnak a Szent Koronát, amelyet később a Nemzeti Múzeumban állítottak ki. A szent nemzeti szimbólumhoz ekkor valóságos zarándoklat indult meg. Ezzel véget ért a Szent Korona legújabb kori odisszeája. A múlt századokban is hányatott sorsú volt a magyar államiság jelképe. Többször került külföldre. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, egyszer III. Henrik zsákmánya lett, majd IV. Béla halála után Prágába vitték, illetve később Ottó bajor herceg tette rá a kezét, de útközben elveszítette a kincset, amelyet Kun László, erdélyi tartományúr talált meg. Tőle Károly Róbert szerezte vissza és vitte Budára. 1440-ben Albert király özvegye vitte magával fia, V. László számára. Az ő halála után Frigyes német császár vette magához, akitől Mátyás király csak váltságdíj fejében kapta vissza. A török uralom idején egészen az 1800-as évek elejéig Bécsben őrizték. Az 1848/49-es szabadságharc bukása után Kossuthék menekülés közben Orsovánál elásták. A Habsburgok 1953-ban találták meg, és akkor Bécsbe szállították. Majd az utolsó koronázás után a budai palotában kapott helyet 1944 végéig. Jelenleg a magyar Parlament Kupolatermében látható a Szent Korona és a többi koronázási ékszer, a jogar, az országalma, a kard és a palást. A kincsek méltó helyre az ország házába kerültek. A Magyarországi és az Amerikai Magyar Református Egyházban megtartották a vezetők választását A Magyarországi Református Egyházban a Dunamelléki Egyházkerület püspöke Dr. Szabó István lett, a budahegyi gyülekezet lelkipásztora, és az egyházkerületi főgondnok pedig Dr. Nagy Sándor, budapesti gyülekezeti gondnok. A Dunántúli Egyházkerület püspökének Dr. Márkus Mihályt, a tatai gyülekezet lelkipásztorát választották meg, főgondnoknak Kuti Csabát, Balatonkeneséről. A Tiszáninneni Egyházkerület püspöke Csomós József, a gönci gyülekezet lelkipásztora, egyházkerületi főgondnok pedig Ábrám Tibor, a Lévay Gimnázium igazgatója lett Miskolcról. A Tiszántúli Egyházkerület püspöke Dr. Bölcskey Gusztáv, a nagytemplomi gyülekezet lelkipásztora és egyházkerületi főgondnok Dr. Virágh Pál presbiter, ügyvéd lett Debrecenből. Az Amerikai Magyar Református Egyházban is lefolyt a választás és új püspökként Demeter Andort, a nyugati egyházmegye esperesét, a phoenixi (AZ) egyház lelkipásztorát, míg főgondnoknak Anthony Bekét, a William Penn igazgatótanács elnökét választották meg Trentonból. Érsekké szentelték Erdő Péter Püspököt Mint ismeretes, II. János Pál pápa, a Paskai László nyugdíjba menetele után, Erdő Péter, székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a Budapest-Esztergomi Főegyházmegye élére, s ezzel őt tette meg a Magyar Katolikus Egyház fejévé. Január 11-én, szombaton az Esztergomi Bazilikában iktatták be magas tisztségébe az 51. évében járó Dr. Erdő Pétert. A mintegy kétórás beiktatási szertartás kezdetén Kari Joseph Räuber, apostoli nuncius, olvasta fel a Pápai Bullát, a Szentatya latin nyelvű kinevezési okmányát. Ezután Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntötte az új prímást, majd Paskai László bíboros búcsúzott el a hívektől. Amikor Erdő Péter megkapja a pápától a bíborosi kalapot, akkor Paskai bíborossal együtt, mivel még ő sem múlt 80 éves - mindketten jogosultak lesznek részt venni a pápaválasztó konklávén.
