Fraternity-Testvériség, 1956 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1956-08-01 / 8. szám
2 TESTVÉRISÉG ÉNEK BOCSKAY ISTVÁNRÓL Ékes legyen, midőn ma zendül Múlton merengő bus dalom, Emlékeznünk a régiekről: Felejtés ellen oltalom. Dicső nagyok, emléketekre Szemünk csillagja fellobog, Kihunyt napok ti, fönt az űrben Ragyog napfényes arcotok. Jó Bocskaynk, immár fölötted Harmadfélszáz év elhaladt Meghallod-é hivó szavunkat Besüppedt sirhantod alatt? Babért fonok ma homlokodra Hitünk, hazánk nagy bajnoka, Mert nagy voltál s nem lesz miköztünk Hozzád hasonló több soha. Midőn igaz hitünk hajója Ármány vizén zátonyra szállott S a kétfejű sas vitte, tépte Erdélyt és ezt a bus országot: Türtőztetett nemes haraggal Karod szétszórta Básta népét S hajdudicsőség fénye mellett Kardoddal Írtál “bécsi békét”. Oh, Bocskaynk, mi vagy te nékünk? Szabadságunk ős bajnoka. Nehéz időben Mózesünk, vezérünk, Zajgó vizen reményünk oszlopa. Nagyságodat mi föl nem érjük, Neved a lant hiába zengi: Hitet, hazát ma úgy szeretni Nem tudna köztünk senki, senki. Baja Mihály
