Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-09-01 / 9. szám
4 TESTVÉRISÉG társaival együtt bámulatos energiával szervezte hivő gyülekezetekké a lerongyolt s reményét és hitét vesztő menekülteket. Mindenütt ott volt, ahol segiteni kellett s nagy nyelvtudásával és rokonszenves egyéniségével szerzett nemzetközi kapcsolatai révén segitett is. Legtöbbet másokon, magán a legkevesebbet. Ő csak dolgozott és tanult. Felső hivásnak és benső sugallatnak engedve theologussá képezte át magát. Kálvin János genfi templomában szentelték pappá. Időközben pedig “Magyar Szellemi Munkaközösséget” szervezett, mely az emigráció tiszta evangéliumi alapon álló “Uj Magyar Ut” cimü folyóiratát indította meg. Csak természetes, hogy erre a duzzadó munka birásu emberre ráterelődött a protestantizmus világszervezetének a figyelme s mikor munkatársainak legnagyobb része már átkerült az óceánon, a déli presbiteriánus egyház mont- reati kollégiuma tanári kathedrájára hívták meg. Itt sem elégedett meg a tanárkodás aránylagos nyugalmával, mert bár nyelvi nehézségei nem voltak s karrierje az angol mezőn is szépen iveit: a mindennél erősebb hivatástudat ősi vallása s magyar fajtájáért való munkára ösztönözte a magyar mezőn is. Ő volt a motorja annak a mozgalomnak, mely az “Evangéliumi Világszolgálat”-ot megindította, az ő fáradhatatlanságának köszönhető legnagyobb részben a “Magyar Református Szórványegyház” s a “Szabad Magyar Református Világszövetség” megalkotása. A világ minden részébe levelezett s rövid két éves itt tartózkodása alatt az Egyesült Államok csaknem minden részében megfordult már, hogy vigasztaljon, erősítsen, hitet élesszen és alkosson. Kettébetört. Az emberi életkor delén hazahívta az Ur, épen amikor újabb szolgálatra indult, amikor barátaival akart találkozni, hogy újabb terveket válthassanak valóra. Mi voltunk az elsők, akik haláláról értesültünk s megrendültén állhattunk meg holtteste felett. A mi ligonieri kis templomunkban ravatalozták fel. Életünk egyik legszomorubb feladata volt sok száz mértföldnyire hagyott hitvesét értesíteni a váratlan csapásról, mely őt és a gyönyörű családot érte. De nem csak őket, hanem minket mindnyájunkat. Barátait, szolgatársait, reformá- tusságunkat s egész magyarságunkat. Mert ő mindenestől a miénk is volt. Félszáznyi amerikai magyar lelkésztársa kisérte utolsó földi útjára. Nagyon sokat veszítettünk vele. A jövőnek egy nagy reménységét. Reméljük, hogy odafönt megkapta elhívásának jutalmát, amelyre igyekezett. Igaz ember volt. Emléke áldott lesz. Borshy Kerekes György. AZ ELNÖK ÜZENI... AMERIKAI MAGYAROK TALÁLKOZÓJA WASHINGTONBAN Az amerikai magyarok közös szervezete, az Amerikai Magyar Szövetség, október 6 és 7 napjain, hazánk fővárosában, közgyűlést tart. Október hatodikára, az aradi vértanuk emléknapjára, tettük az amerikai magyarok találkozóját, hogy ez is emlékeztessen az Amerikai Magyar Szövetség lelkére, egyetlen igaz céljára. Megváltónk mondotta: “Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért . . .” Az aradi vértanuk életüket adták, hogy másoknak szabad, boldogabb élete lehessen. Az A. M. Szövetség is azért van, hogy önfeláldozó szeretettel, az amerikai magyarságnak látomásokat, felemelést, életet adjon, a világon szétszórtan élő magyarságban a reménységet táplálja, nekik segítséget nyújtson és az uj bevándorlási törvény alapján lehetővé tegye azt, hogy minél több magyar testvérünk jöhessen be a szabadok földjére, a hősök hazájába, az Egyesült Államokba. A nemes célért, az A. M. Szövetségben önzetlenül dolgozó, amerikai magyarokat, szeretettel köszöntjük. A washingtoni találkozóra Isten áldását kívánjuk. Egyesületünk tagjait arra kérjük, hogy helyi egyházaikban, egyleteikben, legyenek szószólói a Szövetségnek. Legyenek munkatársak abban, hogy a Szövetséget még több áldást nyújtó közösségünkké tehessük. AZ ALAPITÓK-ÉPITŐK MEGBECSÜLÉSE A Bibliában találhatjuk azt a rendelkezést, hogy állítsatok emlékművet, hogy ha gyermekeitek, unokáitok és azok gyermekei látják azt és megkérdezik: mi ez? . . . akkor elmondhassátok Istennek az embereken át . végzett cselekedeteit. Gyorsan múlnak az évek, elmúlnak az évtizedek. Az alapítók, építők nagy része hazament az Atyához. Templomok, Egyesületek, intézmények tesznek bizonyságot arról, hogy Istent félő, testvért szerető magyarok jártak itt. Amerikai magyar református életünk egyik legáldottabb gyümölcse a Bethlen Otthon. Úgy éreztük, hogy azzal is megbecsüljük az alapítókat és építőket, hogy a Bethlen Otthon épületeiben emlékművet állítunk. A Bethlen Otthon három megálmodója, alapitója: Molnár István, Dr. Kalassay Sándor, Dr. Nánássy Lajos. Molnár István emlékezetét az Otthon templomának tornyában a “Molnár István harang” és a bejáratnál levő emléktábla őrzi. Dr. Ka- lassaynak az első, a régi épületben, Dr. Nánássy- nak a városban levő Gyermekotthonban állítottunk emlékművet. Az adakozók és építők nevét
