Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 24/1-4. (Budapest, 1901)
3-4. szám
XXIV. TERMÉSZETRAJZI FÜZETEK. 1901. A TAENÓCZI KÖVÜLT FA.* (PINUS TARNÓCZIENSIS N. SP.) Dr. TUZSON JÁNOstól. (Tab. XIII—XY.) DER FOSSILE BAUMSTAMM BEI TARNÓCZ.** (PINUS TARNÓCZIENSIS N. SP.) Yon Dr. JOHANN TUZSON. (Tab. XIII—XV.) Nógrádmegye Tarnócz községe mellett, a községtől keletre az ú. n. Borókáson, az eme kopár területet össze-vissza szabdaló vízmosásos árkok egyikében fekszik egy érdekes kövesült fa. Ezt a kövületet KUBÍNYI FERENCZ fedezte fel 1837-ben s « petrefactum (jujanteum Humboldti»-nak nevezte el (1) és 1842-ben megismertette a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén, Beszterczebányán. ( c>). Később, 1854-ben pedig részletesen leírta «Magyarország és Erdélyország képekben» czímű munkájában. KUBÍNYI a kövületről és környezetéről képet is készíttetett s ezt ugyancsak a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén mutatta be 1866-ban, Pozsonyban (2). Ezt a képet Dr. SZABÓ JÓZSEF később közzé tette «A tarnóczi kövült fa» czímű értekezésében (3) s Geológiájában is és értekezésében megemlíti, hogy a képet KUBÍNYI MAIIKÓ által készíttette. Ez idézett leírások szerint a törzs egykor, midőn még egészben volt, mintegy 40 m. hosszú s koronával a fa magassága mintegy 56 m. lehetett. A törzs kerülete Dr. SZABÓ mérésekor, 1864-ben, alulról 8 m.-nyire 3'8 m.-t tett ki, a mi 1*2 m. átmérőnek felel meg. A mikor KUBÍNYI és később Dr. SZABÓ a kövületet felkeresték, ennek * A Magyar Tudományos Akadémia III-ik osztályának 1900. évi október hó Ü-J-én tartott ülésén előterjesztette Dr. MÁGÓCSY-DIETZ SÁNDOR 1. tag. ** Vorgelegt in der Sitzung der ungarischen Akademie der Wissenschaften am :l l2 . October 1900 von dem Corr. Mitglied Dr. A. M ÁGÓCSY-D IETZ. Termétzetrajzi Fiitetek. XXIV. köt.
