Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)
2. szám
81 6. ACIPENSER GÜLDENSTAEDTII Brandt. Giildenstaedt Tokja. Orra rövid és tompa, egy harmadát teszi a fej hosszának; felső lapját apró, részben csillagos, részben szabálytalan paizsocskák fedik, melyek között számos fekete likacs látható. Szemei nagyok, kerekek, különbözők, a bal szem kisebb a jobb szemnél. A szemek közötti homlok 4-szer szélesebb, mint a jobb szem átmérője. Az alsó orrlik olyan nagy, mint a jobb szem. Szája tágas; a keskeny felső ajak két félre osztott; az alsó állkapocs közepe aj katlan. A négy bajnszszál közelebb áll az orr végéhez, mint a szájhoz. Dereka nyúlt, öt sor erős csontpaizszsal. A hátán 12—13, az oldalán 24—36, a hasán 0—10 paizs van. A paizssorok közötti bőr sima, fényes és kiálló csillagos vagy köralakú, fogazott csontpikkelyekkel borított. Az úszók sugarait e képlet mutatja : D. 1 2/23, A. 12/12 14, Y. 1 2/l4, P. Vsi, C. 1 4/ 29/ 63. A melluszók hosszaságuknál aránylag szélesebbek, hosszaságuk egyenlő a test magasságával; a meglehetősen erős csontsugarat követi egy hosszabb, osztatlan tagolt sugár. A farkúszó karélyai szélesek, elkerekitettek, az alsó felényi a felsőhöz képest. Színe. Háta kékes hamuszürke. A csontpaizsok szennyes fehérek. A bajuszszálak fehérek, fekete hegyűek. Szivárványhártyája ezüstös. Nagysága. Hossza 2—3 m., súlya 70—80 kilo; közönségesen 15—20 kilo súlyúakat halásznak. Elterjedése. A Dunában egész éven át található, vándorol a Duna nagyobb mellékágaiba u. m. a Dráva, Tisza és Yág folyókba. Életmódja. Tápláléka áll férgek, rovar-álczák és zsiros iszapból. ívik a Dunában május— Junius havában. Mondják, hogy 15—20 évig él. Haszna. Húsa, ikrája és úszóhólyaga miatt a legbecsesebb Tokfajok közé tartozik. A muzeumi gyűjteményben van 2 példány. Rövidítések. D = Hátúszó. A = Al-feluszó. V — hasuszó. P — melluszó. C = farkuszó. A vonás előtti szám az osztatlan sugarakat, a vonás mögötti szám a tagolt sugarakat jelenti. Helyreigazítás. A Strigy folyóból Csató úr által beküldött Gobio uranoscopus Agas, mint első biztos adat volt felemlítve az I-ső füzetben. Kikerülte figyelmemet, liogy Kriescli tanár úr e halacskát 1870-ben a Vág lialai között is említette volt. Miután Kriescli tanár úr szives volt nekem az általa gyűjtött példányokat megvizsgálásra átengedni, meggyőződtem, hogy a Gobio uranoscopus Ag. a Yágban is él. Van tehát eddig két biztos leihelye e halacskának vizeinkben, u. m. : a Strigy és Vág folyó. Dr. KÁROLI.
