Tárogató, 1949-1950 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1950-04-01 / 10. szám

4 TÁROGATÓ látóit végesben a Végtelent tudja érzé­keltetni velünk. Csak nagyon nagy mű­vészek sajátja ez. Dankó Ödön közéjük tartozik. Az “Edition Kelley” tanulsága magá­tól értetődő :aki szép és művészies és mérsékelt áru karácsonyi kártyákat akar, az forduljon hozzá felvilágosítá­sért. A cime: Edition Kelley, Box 384, Terminal A, Toronto (Canada). (Cz. A.) Pesti humor. Márai Sándort, a kiváló magyar irót, aki most Párisban él, megkérdezik: — Igaz, hogy Magyarországon van bőven ennivaló? — Van. — S ruha? — Az is. Akinek pénze van, minden vehet. — Szó­val 85%-ban el vannak látva az em­berek; miért jött ön akkor ki? — Azért a 15%-ért, mert csak azért érdemes élni. * * * Rákosi Mátyás, a nagy boss járja a falut. Vidéki megbízott kiséri. Az egyik alföldi gazdát megkérdezik: No István bácsi, hát milyennek találja az uj rendszert? — Hát kérem olyan ez csak mint a tavaszi szántás. Föl van túrva a föld és a ganéj van fölül. ■* * * Egy kommunista vezetőférfiu nyitott esernyővel sétál a Dunaparton. Szem­bejön vele egy ismerőse, megkérdezi: — Miért jársz nyitott esernyővel, hiszen nem esik? — De Moszkvában esik —, feleli átszellemült arccal és tovább sétál. Közölte: K. S. Hogyan csikarnak ki a kommunisták vallomásokat? Koestler Arthur megírta a Darkness at Noon cimü és klasszikusnak tekintett müvében, megírták mások is, de újab­ban van egy dokumentum, egy halálra szánt bátor ember affidavitje, amely teljes részletességgel elmondja az ő “ki­­halgattatását”. Michael Sipkov bolgár alattvaló s a bolgáriai amerikai követség egyszerű tisztviselője állította ki ezt a nagyjelen­tőségű affidavitet, amely megoldotta azt a problémát, hogy a kommunisták hogyan csikarnak ki az áldozataikból olyan “vallomást”, amelynek ugyan semmi köze a ténylegességhez vagy az igazsághoz, de szolgálja a kommunisták céljait. Ez az affidavit megmutatja, hogy hogyan keletkezett a Mindszenty­­vallomás, a bulgáriai protestáns pászto­roké, újabban az amerikai Vogeleré és megszámlálhatatlan másoké, akiket a vörös bálványnak áldozatokul dobott oda a kommunista bíráskodás. Az ame­rikai külügyminisztérium ezt az affida­vitet teljes egészében nyilvánosságra adta, az amerikai újságok leközölték s mi csak azért nem közöljük le, mert nincs helyünk rá. Sipkov Mihályt 1949 aug. 20-án tar­tóztatták le és kínozták 32 órán keresztül minden megszakítás nélkül (csak a val­­latókat váltották fel időközökben) s an­nyira agyongyötörték, hogy mindazt be­vallotta, amit a vallatói akartak, hogy valljon be, és a vallomását alá is irta. Azután szabadon bocsátották azzal, hogy térjen vissza az amerikai követségre s ott kémkedjék a bolgár biztonsági ren­dőrség javára. Sipkov visszatért az amerikai követ­ségre, de ahelyett hogy kémkedett vol­na, irt egy 8000 szavas beszámolót arról, hogy hogyan vallatták, hogyan kínozták, milyen nyomást gyakoroltak rá mindad­dig, amig minden ellenállása meg nem szűnt olyannyira, hogy bevallotta azo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom