Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909-02-25 / 2. szám

Vili évfolyam.

Szatmár-Németi, 1909. február 25.

2. szám

tanügyi értesítő

NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGYI SZAKLAP

Felelős szerkesztő: MIHÁLY FERENC

Szatmár-Németi,- - klr. tanfelügyeíöség.

Kiadótulajdonos:

A Szatmárvárrnegyei általános Tanitó-Egyesület.

Megjelenik minden hónap 25-én.

Előfizetési ára egy évre 4 kor.

Magyar állam; magyar népoktatás.

Szatmár vármegye úgy területére, mint ■ lakosaira nézve : az egész magyar állam kicsibe. Egyik része: hegyes nemzetiségi lakosokkal; másik része sik és a magyarság lakja nagyobb számmal.

Ha a nemzetiségi megoszlást nézzük, voltak ruthé- neink, tótjaink, svábjaink és oláhaink s ma vannak oláhaink a nagyobb számú magyarok mellett. Hazánkra még — sajnos — mindig a „vannak“ illik rá. Ez azonban nem egészen megnyugtató volt vármegyénkre sem, mert — habár csak egy nemzetiségünk maradt fenn — az oláh- ság közt a népiskola hazafias feladatára azon szempontból, hogy az egységes nemzeti államot felépítsük s ez által az országunkat hatalmassá és boldoggá tegyük, csak szórványosan számíthattunk. Sőt az 1907. évi népoktatási törvény előtt az oláhság terjeszkedése iskoláik áldástalan működése utján nyilván való. Hosszú időn át az egykor magyar tannyelvű g. k. iskola lassan — a hittan tanításán kezdve — régi magyar jellegét ledobta, a magyarságra elveszett. Uj népoktatási törvényünk ennek a terjeszkedésnek útját vágta azzal, hogy a már egyszer magyar tanítási nyelvű iskola többé más nyelvűre át nem változtatható. (1907. XXVII. t.-c. 18. §.)

Ezen az alapon mondta ki a megye közigazgatási bizottsága az érendrédi, porteleki, krasznaterebesi, kis-