Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak
Dr. Berze Nagy János 4 (1879-1946) Berze Nagy János pásztor és Koncz Borbála házasságából tizenegyedik gyermekként 1879. augusztus 23-án Bessenyő (ma Besenyőtelek) községben született. Elemi iskoláit szülőfalujában, Tiszasülyön, majd Egerben végezte. Gimnáziumba Gyöngyösön, Egerben és Jászberényben járt, utóbbiban érettségizett 1898-ban. A gyenge látású diák szorgalmával, tudni vágyásával és míves dolgozataival tűnt ki osztálytársai közül. Eredményeiért többször kapott könyv- és pénzjutalmat. 1899-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karát végezte, ahol a kiváló folklorista, dr. Katona Lajos tanítványa volt. Középiskolás korától kezdve gyűjtötte a népmeséket, népdalokat és népballadákat. Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága és a Kisfaludy Társaság megbízásából nyelvtudományi, majd népköltészeti anyagot gyűjtött. Gyakran publikált az Ethnographia című lapban. 1905-ben avatták bölcsész doktorrá. 1905-ben vette feleségül Losonczy Emma tanítónőt. E házasságból János és Emma születtek. 1905 és 1939 között tanfelügyelői pályán működött. Életének főbb állomásai: Lúgos, Kolozsvár, Nagyenyed, Csíkszereda, Debrecen, Pancsova, Szekszárd és Pécs voltak. Tolna vármegye vezető szakfelügyelői tisztét 1919. novemberétől 1924. augusztus 5-ig töltötte be. 1920-ban a Tolna vármegye területén élő magyarság szellemi hagyományainak gyűjtése és mentése céljából az M. Kir. Állami 4 Ifj. Dr. Berze Nagy János: Dr. Berze Nagy János néprajztudós élete és munkássága, Baranya Megyei Tanács Pécs, 1973. 86. p. Fia tanulmánya Dr. Berze Nagy János néprajzkutató munkája Tolna vármegye néphagyományainak gyűjtése és mentése érdekében címmel a jelent meg. BBÁMÉ, 1970. 266-273. p.
