Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szilágyi Mihály: Boszorkányperek Tolna megyében • 437

Kalmár Csapó Zsuzsa 1716. évi perében felróják a méhekkel való varázslást. Horváth Ilona varázslata a tyúkokra irányult. Szomszédasszonyának feltűnt, hogy tyúkjai eljárnak máshova tojni. Mivel azt látta, hogy padlásán a tyúkkosarak ajtaja Horváth Ilona háza felé van nyitva, mi több, annak a kosarai pedig errefelé nyílnak: Titokban felmászott Horváth padlására, s megfordította kosarait, ám a varázslat csak nem szűnt meg, ezért ráfogta, hogy boszorkány. Amint lefogták a gyanúsítottat, megszűnt a varázslat. 7. Szerelmi varázslat A boszorkányperek vissza-visszatérő motívuma. Idős emberektől hallottuk nemegyszer, hogy fiatalkorukban ismertek olyan férfit, akinek „erejét úgy megkötötte a nő", hogy más asszonyra még csak rá sem nézhetett, nemhogy legyeskedhetett volna körülötte. A Zala megyei Nagy Istók mindaddig jámbor ember hírében állt, mígnem beállt hozzá szolgálónak az „...,urahagyott csavargó Rebeka nevű szajha, és gonosz mesterségével magához hódította". A nő megjelenése fölborítja egyensúlyát, s mint maga is elismeri: „azóta sem házam se cselédem (család) se jószágom nekem bizony nem kell". Rebeka hitt a szerelmi varázslatban, ezért - Alsórajk népének dühe elől menekülőben - azt kérte szeretőjétől, hogy adjon búcsúzóul két hajszálat. Remélte, hogy e régi varázseszközzel el tudja csalogatni Nagy Istókot tolnai rokonaihoz. („... csak két szál haját vehessem el, száz mélyföldnyire menjek, mégis el köll néki utánam jönni.") - Csakugyan, a férfi otthagyta faluját és Rebekát követte Miszláig, ahol 1756 októberében elfogták őket. Rebekát az ügyész hajjal végzett varázslás miatt vádolta.

53 Ha a nő nagyon bolondul egy férfi után, akkor fazekában megfőzi a férfi bocskorát, csizmáját vagy kapcáját.

54 Arany János Vörös Rébék c. költeményében így írt róla: Ő volt az, aki addig főzte Pörge Dani bocskorát Míg elvette a Sinkóék Cifra lányát, a Terát. Mai fogalmazásban nyilván addig biztatták Danit, míg elvette feleségül Terát. Akkor leghatásosabb a kapcafőzés, ha Luca-napján éjfélkor végzik s megisszák a levét, mert a férfi annyira beleszeret a nőbe, hogy aztán már csak érte koptatja bocskorát, és karácsonyra megkéri a leány kezét. Az 50 év körüli paksi Szabónétól elhidegült a férje. Azt tanácsolják: „... a csizma talpát főzze megh a maga vizeletiben... és fog használnyi, hogy (férje) ne maradgyon sokáig, haza siessen..." De főzze ki ugyanabban férje gatyamadzagjat is, úgy még hatásosabb a varázslat.

55 A DUNATÁJ-ban olvastuk a HÁZI ORVOS KÖNYV érdekes tanácsát: „Hogy a lány hozzád menjen: Vedd fel a nyomát, tedd a kapcájában, akaszd oda ahol a füst felmégy, maga odamegy."

56 A lábnyom a személy integritásának legkönnyebben elvehető része. Észrevétlenül fölvehető az a marék föld, amelyre az illető lépett. A néphit szerint, azáltal, hogy a lábnyomot fölveszik, azt lehet tenni vele és gazdájával, amit akarnak. A dunaföldvári Herczeghné azt a tanácsot osztogatta - a vád szerint -, hogyha az óhajtott férfi lábnyomát felszedik, magukhoz édesgethetik. Tátos István bölcskei uradalmi hajdú - nevéhez illően - „tátos"-tanácsot ad Csizmadiánénak, ki vissza szeretné hódítani Földvári alias Kovács Jánost: „Csizmadiánét reá kérte, hogy nyíves Kuttyának a porát hintené a Margit névő hajdúnénak észrevévén öszve szidta, boszorkányozta és kurvának is mondotta."

57 Az emberi lábnyomot a tolvaj felismerésére is felhasználták. Miszlán 1818. május 4-én kihallgatták az előző évi falusi bírót, Baksa Mihályt, mert a vád szerint varázslással akart utánajárni méhtolvajainak. Szülei tanácsára a kifosztott méhkasokból kipotyogott két méhet és a méhesben talált lábnyomok porát egy halott feje 460