Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Még ez év decemberében a Magyar Állami Operaház művészei vendég­szerepelnek Bonyhádon fővárosi nívójú és a Nemzetközi Vöröskereszt jótékony célú hangversenye keretében. Műsorukon Mozart, Schubert, Leoncavalló, Verdi, Puccini, Strauss, Lehár, Kálmán, Kacsóh, Jacobi operái és operettjei szerepelnek. Az előadók: Koltay Sándor zongoraművész, Szilvássy Margit énekművésznő, Vári Miklós tenorfenomen. Az érdeklődés óriási. 89 Kellemes hírként hat a Tolnamegyei Néplap 1945. december 8-i tudósítása Kodály Zoltán dombóvári tartózkodásáról. A lap szerint a magyar népdal leg­nagyobb szakértője, a világhírű zeneszerző néhány hetes pihenésre érkezett Dombóvárra, de „e látogatás során a vidék jellegzetes népdalköltészetét tanul­mányozza, s melegen érdeklődik az iskolák növendékeinek zeneismerete, a helyi zenei élet iránt." Társadalmi eseményszámba megy Szekszárdon Polgár Margit zenetanár zongoratanfolyamának évzáró hangversenye 1946. június 27-én 40 növendékkel. A hangverseny során a 41 előadott műből 7 magyar. 90 A vármegyei Szabadművelődési Hivatal 1946. július havi beszámolójában további zenei hírek szerepelnek: Július 7-én Szekszárdon egyházmegyei hang­versenyt rendeznek. Június 17-én dr. Barabás István állatorvos Metronóm együttese rendez jazz-hangversenyt a napközi otthon céljaira. Ugyanez a zenei együttes megalakulása után egy évvel (1947-ben) már zenei estet ad a vármegye­háza nagytermében Ányos Irén operaénekesnő és Czif fra György zongoraművész fellépésével, bizonyítva azt, hogy igen rövid működése alatt méltán emelkedett nemcsak Szekszárdon, de országosan is az elsők közé. 91 A felszabadulás utáni zenei életünk legjelentősebb rendezvényei mégis a Szekszárdi Zeneegyesület nevéhez fűződnek. Az egyesülethez tartozó művész­gárda alakuló ülésére már 1945. október 27-én sor kerül Szekszárdon. Céljuk: „pártokon felül emelkedve szimfonikus zenekar alakítása és ezzel a város és a megye zenei életének tökéletesítése". Az alakuló művészgárda azonban siet azt is leszögezni, hogy „a demokrácia szellemében újjáalakuló zeneegyesület min­dennemű politikától mentes". További céljaik: koncertek, zene- és kultűrestek, színdarabok, matinék stb adása. Vezetőjük: Bogdán Edit városi zeneiskolai igazgató." 92 Az egyesület első jelentős eseményére 1946 telén kerül sor, ekkor kezdő­dik a zenekedvelők első bérleti hangversenye (1947. január 3.). 93 Ezek a megyeházi hangversenyek teremtették meg azt a kapcsolatot, amely a várost az ország zenei életének áramkörébe irányította. Megyénk sokat köszön­het a fáradhatatlan dr. Tucsni László, akkori tanügyi fogalmazónak, a szabad­művelődés vármegyei tanácsa titkárának, aki már az indulásnál ott volt, s aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a zenei élet gazdagodásában. Az ő érdeme, hogy kitűnő együttesek, kiváló szólisták a zeneirodalom legszebb darabjait tol­mácsolhatták. 94 Igazolásul csupán néhány adat a korabeli bérleti hangversenyműsorok­ból: 1946. december 7. Az Operaház művészeinek ária és dalestje. 1947. január 4. Lengyel Gabriella világhírű hegedűművésznő önálló hegedűestje (Beethoven, Csajkovszkij művekkel). 1947. február 15. Dániel Ernő önálló zongoraestje (Liszt, Chopin, Bartók mű­vekkel). 277

Next

/
Oldalképek
Tartalom