Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

táján még az apát irányította a hiteleshelyi munkát, de később átvette azt tőle a perjel (prior) és az őrkanonok. Szekszárdon legutóbb 1313-ban találkozunk ilyen vonatkozásban András apát nevével egy oklevélen: „Nos Andreas miseracione divina Abbas Saxardiensis et conventus loci eiusdem". Később már csak olyan esetekben jelenik meg az apát neve okleveleken, amikor a káptalan saját népei, szolgálói ügyében adott ki oklevelet.

49 A szekszárdi káptalan által kibocsájtott oklevelekből megismerjük az ott élő, különböző tisztségeket, munkaköröket betöltő szerzetesek neveit és néha az apátság életére vonatkozó adatokat is kiolvashatunk azokból. Megtudjuk azt, hogy a XIV. század elején a konvent külső egyházak plébánosait is kiküldte ügyintézőként, bevonta a hiteleshelyi munkákba. 1313-ban Pált, a Szekszárdhoz köze], eső Hidas Szűz Mária tiszteletére szentelt egyházának, 1339-ben pedig Mihályt, a moluntai egyház plébánosát említik ilyen minőségben oklevelek. Ezek az egyházak feltehetően a szekszárdi apát kegyurasága alá tartozhattak, s így plébánosai a káptalan külső tagjainak számítottak. 1328-ban Lőrinc apát nevével találkozunk. Feltehetően káptalani iskola is működött ebben az időben Szekszárdon. Erre utalnak az oklevelekben előforduló „clericus chori" és „litteratus" kifejezések. Ezek közül néhányat ugyancsak bevont a káptalan ügyintézőként a hiteleshelyi munkába: Miklós (1342., 1343., 1345). 1344-ben Miklós mester nótárius nevét említik, aki talán azonos a korábban „litteratum clericum chori nostri" jelzővel szereplő Miklóssal (1343).

50 1330—1346. között Benedek volt a szekszárdi apát. Az ő idejében eléggé gyakran változtak a hiteleshely személyzetének tagjai. 1331—1332-ben Gotfredet dékánként, Pált őrkanonokként említik. Mihály házgondozó, Pál olvasókanonok, János pedig éneklőkanonok volt 1331-ben. A következő évben már Kilián töltötte be az olvasókanonoki és Pál az éneklőkanonoki tisztséget. 1342—44-ben már Bernát volt az őrkanonok, 1344-ben pedig Mihály a perjel és Henrik az éneklőkanonok. Két évvel később Henrik még az éneklő- és András az őrkanonok, egy másik Henrik pedig a perjel tisztségét viselte.

51 A szekszárdi apátság történetéhez szolgáltat adatokat a káptalan hiteleshelyi működésének színhelye, hatóterülete. Nyugat felől a somogyvári és a zalavári, délről a pécsváradi apátságok tekintélye szabott határt a szekszárdi káptalan hiteleshelyi munkájának. Ez utóbbi apátság nagyon gazdag volt, birtokai a szekszárdi szőlőhegyig felnyúltak. Dél felől még a pécsi püspökség, keletről pedig a kalocsai és a bácsi püspökség hatalma, káptalanjainak hatásköre jelölte ki a szekszárdi káptalan hiteleshelyi munkájának határait. A káptalan kiküldöttei így elsősorban Tolna megye területén működtek, de eljutottak Fejér, Baranya, Bács, Bodrog és Somogy megyékbe is.

52 A káptalan által kiadott okleveleket pecséttel erősítették meg. A szekszárdi káptalan régi pecsétjét egy 1344-ben kiadott oklevélről ismerjük. A kerek formájú függőpecséten középen a Megváltó trónon ülő alakja látható. Jobb kezét áldóan emeli fel, baljában könyvet, bizonyára az Evangéliumot tartja. Bal oldalon egy csillag, két oldalt pedig e és a betűk láthatók. A köriratból csak néhány betű vehető ki a pecséten. Ezt a pecsétet használták a XIII. századtól kezdődően 1467-ig, amikor a káptalan új pecsétet vésetett.

53 A tatárjárást követő nehéz időszak után az apátság fokozatosan új erőre kapott, megerősödött. Birtokaikra vonatkozó jogaikat oklevelekbe foglaltatták, az elveszetteket per útján szerezték vissza. I. Béla király eredeti adományleve349