Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219

tiszteltebb barátunként gyász öltetett". Liszt különösen az előtte álló óriási feladat megoldásában baráthív és művésztapasztalt segédét vesztette, s emlékére egy monumentális művet szerzett: a „Mosonyi Sírkéséretét" mely máikész és oly nagyszerű, oly gyönyörű Lamento e Trionfo, hogy azt márvány és érc nem pótolhatja. Leírhatatlan".^ A mű 1871-ben jelent meg Táborszky és Parsch kiadásában, amelyet azután Liszt 1885-ben beiktatott a „Magyar Történelmi Arcképek" c. zongoradarabjainak sorozatába, (no. 7.) A szekszárdi mise Szekszárdnak a zeneszerző Liszthez is köze van. Már utaltunk Liszt szavaira, amely szerint az Augusznak dedikált VIII. Magyar Rapszódia első megfogalmazását 1846-ban Szekszárdon vetette papírra. Biztosi adataink ezenkívül csak a huzamosabb, 1870-es látogatásáról vannak. Liszt egy 1873. október 14-én írt levelében utal arra, hogy az „Ungarischer Krönungsmarsch" és az „Ungarischer Geschwindmarsch'" c. zongoradarabjai 1870 nyarán Szekszárdon születtek. Ezeket Strobel katonakarmester mindjárt átírta katonazenekarra. Az Üllői úti kaszárnyában, sőt utána még többször nyilvánosan is előadták.

49 A Siposs—Lang-féle tudósítás arról ad hírt, hogy Liszt ugyancsak 1870-ben Szekszárdon írta a Rákóczi indulónak egy újabb négykezes átiratát és két kézre, két zongorára való átdolgozását, valamint, a b. a. c. h. zenebetűk „BACH" felett írt nagy concertfugáját is. A tudósításhoz megjegyezzük, hogy utóbbi művet Liszt eredetileg orgonára írta, pontos címe: „Praludium und Füge über den Namen BACH". A mű első megfogalmazásában 1855-ben keletkezett. Szekszárdon a lí. megfogalmazásáról lehetett szó, mely 1870-ben jelent meg Schuberth kíiadásában.

50 A látogatás végén a Mosonyi halálára írt művével zárta le Liszt itteni zeneszerzői tevékenységét. Ezek mellett két olyan komponálási tervről tudunk, amelyeket Liszt Szekszárdon akart megvalósítani. Csapó is megemlékezik arról, hogy Liszt 1870. nyarán, egy nagyszabású memzeti oratórium megkomponálására készült. Jókai Mór Szent István király legendáját öntötte volna zenébe. Ábrányi Kornél verses átdolgozása és a szöveg öt jelenetben, való dramatizálása, már elkészült. Liszt kéri a német fordítást is, hogy Szekszárdon mindent megbeszélhessenek, s elkezdhesse „A Szent Tűz és A Szent Víz" című első rész megkomponálását.

51 Az Augusz levéltárban megtaláltuk a báró kézírásával, piros tintával beszúrt jegyzeteivel ellátott, teljes magyar szöveget, baráti segítsége tehát itt is tevékeny módon megnyilvánult. Sajnos, semmi nyomát nem találjuk, hogy Liszt ezt a művét megkezdte volna* így összműveinek jegyzékében is csak a tervezett munkák között szerepel.

02 A másik terv a szekszárdi Újvárosi templom felavatására készülő misére vonatkozott. Olvastuk Augusz Anna naplójában, hogy Liszt 1865. évi látogatása alkalmából, megtekintette az épülőfélben lévő templomot és tervét. Az építkezés Augusz irányításával, egy erre a célra rendeltetett alapítványból, — ekkor már erősen előrehaladt. Valószínű, hogy Liszt ígéretet tett Auguszéknak, hogy a templom felavatási miséjét ő fogja megírni. Erről a témáról azonban egészen 1868. július 22-én kelt leveléig semmit nem olvashatunk. Nyilván Augusz sürgetésére, itt hozza szóba ismét a kérdést. Eszerint szeretné Szent 251