Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Dr. Romsics Ignác: Magyarország a két világháború között

tak. A Veszprém környéki bauxitkincset 1925-ben fedezték fel; az első timföldgyár Magyaróvárott kezdett működni 1934-ben, az első alumíniumkohó pedig 1935-ben Csepelen. Az ipar, ezen belül a nehézipar fejlődésének új lendületet adott az 1938 májusában elfogadott úgynevezett győri program, amely öt évre tervezett fejlesztés keretében 1 milliárd pengőt kívánt fordítani fegyverkezésre és az ország infrastruktúrájának korszerűsítésére. A villamosenergia-termelés fellendülésének köszönhetően jelentősen előrehaladt az ország villamosítása. A villannyal ellátott községek száma a háború előtti 300-ról 1933-ig 999-re, majd 1938-ig közel 1200-ra emelkedett. 1938-ban az összes település 36 %-a rendelkezett villanyárammal, amelyekben az ország lakosságának 71 %-a élt. Vagyis a hálózatba kötött települések zöme város és nagyobb község volt. Korszerűsödött a közlekedés is. A vasút mellett megjelentek a teherautók, az autóbuszok és mindenekelőtt a személygépkocsik és a motorkerékpárok. Ezek egy részét külföldről hozták be, ám számos terméket Magyarországon gyártottak. Ilyenek voltak például a Csepel típusú kerékpárok és motorkerékpárok, vagy a 220 lóerős dízel motorvonatok. Az ország közúti közlekedése mindazonáltal még gyermekcipőben járt. 1938-ban 14 európai ország motorizációs mutatója 5,7-es átlagot képviselt, miközben Magyarországé csak 0,5-et. Ezer főre hazánkban ekkor 2 személygépkocsi jutott, miközben Csehszlovákiában már öt, az észak-európai országokban 20-30, s a legfejlettebb nyugat-európai államokban több mint 40. Igaz viszont, hogy déli szomszédainknál és Görögországban csak 1. A kor kihívásaira válaszolva az 1930-as években megkezdődött a rendszeres légi forgalom. A Bécs és Budapest, valamint Belgrád és Budapest közötti menetrendszerű repülőgépjáratok évi forgalma azonban még alig tett ki többet néhány ezer utasnál. A hírközlés eredményei közül a rádiózás megindulása emelkedik ki. Az első, viszonylag kis teljesítményű adót 1925 decemberében helyezték üzembe Csepelen, az ennél jóval nagyobb kapacitású és modernebb lakihegyit pedig 1928-ban. A gazdaság főágazatai közül továbbra is a mezőgazdaság maradt a meghatározó, ámbár hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez az 1913-as 44 %-ról az 1930-as évek végére 40 %-ra csökkent. Ez