Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Dobos Gyula: Egy karrier története: Perczel Dezső
Dr. Dobos Gyula EGY KARRIER TÖRTÉNETE: PERCZEL DEZSŐ I. 1848 -1913. A nemesi családok évszázadokon át meghatározó szerepet játszottak hazánk történelmének alakulásában. Jó néhány família a középkorig vezeti vissza genealógiáját. Sokan külföldről érkezetek, szerepet vállalva történelmünk sorsfordulóiban és lettek magyar nemessé, adtak hazánknak jelentős személyiségeket. Ilyen a Perczel (Pertzl) család, akiknek ősei a török elleni várháborúk időszakában jöttek Magyarországra. Perczl János (Hans Pertz) II. Rudolf császártól német birodalmi, majd Perczel Tamás, Veszprém város bírája I. Lipót királytól magyar nemesi címet és címert nyert. A számos ágra szakadó família veszprémi, eszéki, budai, csallóközi ágának történetéről csak hiányos adataink, forrásaink vannak. A Tolna megye múltjának közel három évszázadához kapcsolódó bonyhádi Perczelek tevékenységéhez már sokkal gazdagabb forrásanyag található a megyei levéltárban. A bonyhádi Perczel ág alapító ősének az 1720-as évek második felében Veszprémből Tolnába költöző Perczel József tekinthető. A mai szóhasználattal a vármegyében revizorként alkalmazott fiatalemberből 37 évesen a vármegye első számú választott tisztviselője lett. Sikeres pályáját jelzi, hogy 17 évig alispán, megszerzi a bonyhádi uradalom felét, Mária Teréziától diplomát kap, amely egyszerre jelentette a birtokaiban történő megerősítést és a bonyhádi előnév használatának jogát maga és utódai számára. József Tolna megyéhez kötődését azzal is jelezte, hogy élete végéig csak Bonyhády József néven szerepelt. A kor demográfiai adatai szerint gyakori esetnek számított a tizet meghaladó gyermekáldás. Perczel Józsefnek 8 fia és ugyanennyi lánya volt. Unokája Sándor még ennél is népesebb családdal büszkélkedhetett, hiszen 19 gyermeke volt.
