Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
A magyar nyelv és a költészet bűvöletében
hatom az embert, kinek egy kis válogatott könyvtár nem tartozik... büszkeségei közéi mikor tehetni ezt legjobban mint az ifjúság gyűjtő szakában... A könyv azonban ne is csak a takarék fillérekből vétessék; a jó könyvért az ember sokszor kenyere árát is kész felezni.”56 Örült Az obsitos sikerének; szívesen írta róla, hogy sajnos nem tud küldeni belőle, már minden példányt elkapkodtak. Jókai Mór* úgy vélekedett; Garayt morális szempontok vezették. Hazafias hevülete és lágy érzelmei tették az „erények dalnokává”. Tárgyilagos összegzés a már említett Wigand János véleménye: Költészetét Vörösmarty, Petőfi, Arany „borította feledésbe... De azért Garay irodalomtörténeti jelentőségét nem lehet csekélylenünk. Az a nemes ihletszerű lelkesedés, a mellyel mint hazafi és költő hivatását teljesítette, nem marad buzdító hatás nélkül az utána következő költői nemzedékre s őt magát költészetünk egyik tiszteletre méltó alakjává avatja, a kire csak kegyelettel tekinthetünk. Költészetének tárgyi változatossága, formáinak csínja és gazdagsága, nyelvének szépségei s Arany nyelvében is, nem egy hangra, fordulatra akadunk, a melynek forrása Garay költészetében található fenn.”57 Összefoglaló lehetne Előre c. verse, idézzük fel néhány sorát: 56 1845. december 6. 57 Wigand, 1880.13-14. p. 58 Garay, 1854.161-162. p. Buda ostroma (egykorú fametszet) Lágy, szelíd, édes legyen a magyar dal, Ha szerelmet zeng... De, ha honjához mer emelni szókat Férfi lélekkel, ne nyögelve zengjen... A cselekvésnek kora tűnt nekünk fel! Te n n i a jelszó, szeretett barátim! A tavasz megjő mezeinkre s minket Alva találjon?58 Jókai Mór Barabás Miklós rajza Én még élő tanúja vagyok annak a kornak, melyben Garay Kont balladája bejárta az országot, mindenütt felélénkítve az alvó közlelkületet, s bizonyságot tehetek róla, hogy magyar költő művének soha ennél nagyobb hatása nem volt. Jókai. Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei* 19
