Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

s már az első bekezdésében a sztrájk ellen foglalt állást. A cikk végső mondandója: ,,. . . azt a tanulságot is levonhatjuk a történtekből, hogy a mostani szakszervezeti rendszernek meg kell szűnnie, mint ahogy munkából élő államban nem lehetnek osztályharcok, hanem foglalkozási ágak kebelén belül a munkásnak és a munkaadónak harmonikusan együtt kell működnie vetélkedés nélkül a közös érdek szolgálatában." Tehát: a munkásosztály osztályszervezetét, a szakszervezeteket meg kell szüntetni, harmonikus együttműködést kell kialakítani a munkás—tőkés között, félre kell tenni az osztályharcot. Ez volt a Tolnamegyei Űjság mondandójának lényege a nagy MÉMOSz sztrájkról. A szakszervezetek felszámolásának követelése nem az egyetlen jelenség volt, amely a belpolitika diktatórikus vonásainak erősödésére utalt. A megye törvényhatósági bizottsága 1935. áprilisi közgyűlésén Simontsits Eleméi-, a bizottság örökös tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a vármegye közönsége írjon fel az országgyűléshez olyan törvény sürgős megalkotása végett, amely az állam fenség jogának, területi integritásának és az állammal szemben tartozó hűségnek megóvása érdekében intézkedik, e célból minden kezdeményezést, cselekedetet, vag}^ kísérletet, mely az állam fenség joga, területi integritása és az állammal szemben tartozó hűség ellen irányul, bűntettnek nyilvánít, és azt az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. III. t. cben foglaltak analógiájára a súlyos fegyházbüntetésen kívül mellékbüntetésképpen teljes vagyonelkobzással bünteti és lehetőséget nyújt az elítéltnek az ország egyes részeiről való kitiltására. A demokratizmus drasztikus szűkítéséről van itt szó. A KISGAZDAPART HELYZETE Az újjáalakult, liberális ellenzéki kisgazdapárt és sajtója, a párt megyei és országos vezetőinek jóvoltából gyorsan szerveződött a megyében. A Tolnamegyei Hírlap — a kisgazdapárt megyei lapja — rendszeresen tudósított a párt községi szervezeteinek zászlóbontásáról. Terjedelmes riportokkal, tudósításokkal, vagy apró hírekkel folyamatosan tájékoztatta a megye politikai közvéleményét a párt életéről. Kritikai megállapításai gyakran nehéz helyzetbe hozták a megye, és a megyeszékhely vezetőit. Érthető, hogy a mindenkori kormánypárti érdekeket kiszolgáló megyei és városi adminisztráció minden törvényes eszközt felhasznált a kisgazdapárt térnyerésének megakadályozására. Ha csak tehette, megtiltotta a népgyűlés és pártválasztmányi ülés tartását is. 1934. szeptember 29-i törvényhatósági bizottsági ülésen a kisgazdapárti tagok nevében Bernrieder József földbirtokos interpellált pártja érdekében az alispánhoz. Megkérdezte tőle. van-e tudomása arról, hogy a Független Kisgazdapárt Gyönkön 1934. szeptember 2-ára engedélyezett népgyűlését a gyönki főszolgabíró törvényellenesen megakadályozta, hajlandó-e vizsgálat tárgyává tenni az esetet, és az eredménytől függően megtorolni az intézkedőt. hogy más esetben ne forduljon elő hasonló incidens. Természetesen az alispán tudott az esetről, hiszen a főszolgabíró azonnal értesítette őt a történtekről. Az alispán nem volt hajlandó tör-