Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A városépítés a nagy tűzvészig

A széna fontosságát még a vármegye közgyűlésén is aláhúzták azzal, hogy szabályrendeletbe foglalták: „összetakarítván kazalban öszve is rakiák, és sövénnyel meg is kericcsék, hogy a tűz ne árthasson neki. Avagy jó baglyákban rakiák és ideién korán szorgalmatos gondotok legyen a megh kerítésre, hogy a tűz által megh ne emésztessék, mint tavalyi esztendőben."

2

^

6 A szarvasmarháknak és sertéseknek jó legelőjük volt a Sárvíz és a város közti mintegy 400 holdas területen, de kezdettől említik az összeírások, hogy az áradások miatt gyakorta hónapokon keresztül víz alá kerültek a legelők. Ilyenkor az állattartók a parásztai völgyön keresztül a Bence-völgy felett húzódó hegyi legelőre hajtották ki barmaikat.

297 A tavasztól őszig szántásba és fuvarozásba fogott lovak napközi szűkös takarmányozását az éjszakai legeltetés egészítette ki. A legénysorban (vagy még iskoláskorban) levő fiúk és szolgák vacsora után a kertek alatt kivezették lovaikat a Sárvíz menti ligetekbe, a kiszárított Ludas-tóba és a gemenci erdőbe. Amíg a megbéklyózott lovak harapták a füvet, addig őrzőik tüzet raktak, halat és szalonnát sütöttek, a csillagokat kémlelték, a nemzedékről nemzedékre öröklött mesékkel és boszorkánytörténetekkel iparkodtak leküzdeni álmosságukat. A szántóföldek a mezőgazdasági területnek csak egyhatodát teszik ki, mégis sok tagban, Baktában, Baton, Borrévnél, Csatáron, Faluhelyen, Gesztenyésben, Hidasi szigetben, Leányárkára-dűlőben, Leányváron, Malomtán, Mihály-képe körül, Ördögvettetésen, Palánkon, Ruzsamájban és Töllösben alakultak ki.

298 Az irtványföldek egy részét is szántóként használták. Pl.: Bati torok, Belaci-oldal, Bence-völgy, Csatári Ujirtás, Firtfaállás stb.

299 A földterület nagyságát az elvetett mag mennyiségével vagy művelésének időszükségletével fejezték ki. Szekszárdon mindkét módszert használták. Csupán történelmi kuriózumként említjük meg, hogy Babilonban és Pylosban már az időszámításunk előtti évezredben is vetőmagban fejezték ki földterület nagyságát. Hazánkban a 18. században a földbe vetett gabona pozsonyi mérőben kifejezett mennyisége alapján határozták meg a szántó nagyságát. Egy pozsonyi mérőnyi gabonát (62,52 liter, kb. 42 kilogramm) 600 négyszögölnyi területen szoktak elvetni. Az 1200 négyszögöles magyar hold tehát 2 pozsonyi mérős szántónak felelt meg. A kenderföldek nagyságát is a beléjük vetett maggal fejezték ki. Simon Mihálynénak még a 19. század elején is „1 véka alá való kenderfóldjét" vették jegyzékbe. Kukoricaföldjét viszont a szántási időszükséglet alapján határozták meg.

300 Kis Gergely 1759-ben eladta a Leányárkára-dűlőben „2 napi szántó" búzaföldjét és Baranya-völgyben „3/4 fertály napi" kukoricaföldjét.

301 A pécsi klérus Tolna megyei birtokain a faluhatár kiterjedését 1733-ban ún. „lelépéssel" határozták meg. Órájuk már volt, de területmérő műszerük még nem, amikor pl. Máza hosszát lólépésben mérve 1 óra 30 perc alatt, szélességét 35 perc alatt tették meg.

302 Egy Hunyad megyei monda szerint a Mekray család őse, vitézségéért, annyi földet kapott jutalmul, amennyit egy nap körül tudott lovagolni. A Csallóközben Mátyás király lovásza pedig akkora földet kért urától, amekkorát meg tud kerülni, míg a király ebédel.

303 A lőcsei jó földet A fekete városban így dicséri Mikszáth: „Abból volna jó egy olyan darab, aminőt egy jólábú ember egy félnap körüljár." Ugyanott a lőcseiek akkora területet foglalnak el, amekkorát az agyonlőtt bíró vérével bekerítenek.

304 A 2 és 3 nyomásos földművelés A 18. század első harmadában készült összeírások szerint Szekszárdon 2 nyomásos határhasználat dívott. A szántóterület egy részét az egyik évben őszi és tavaszi gabonával bevetették, a másik részét pihentették (ugarolás), hogy termőerejét visszanyerje. A következő évben az ugart vetették be, és az előző évi termő határrészt pihentették.

305 Az összeírások a „nyomás"-t a latin calcatura-val jelölték. A nyomás szó arra utal, hogy az ugart a legelő állatok megtapossák és közben trágyát hullatnak.