Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A város sporttörténete

nélkül is megnyerték Baján a két város közötti viadalt. Szekszárd „még érzéketlen és minden iránt közömbös" publikuma is felfigyelt Babits István szenvedélyes cikkére, melynek nyomán részvénytársaság alakult, úszósport űzésére is alkalmas fürdő létesítését tervezve a Csörge-tón. Strasser Jenő tüzelőkereskedő 1924-ben a Garay térről indítja első autóbuszjáratát a tó-strandhoz.

25 1924-1943 között az évente megrendezett csörgetói versenyeken kívül a szekszárdi úszók Baján, Kaposváron és Pécsen a Dunántúl legeredményesebbjei között szerepeltek. Már az első években 30-40 versenyző állt rajthoz a városi bajnokságokon, köztük a legjobbak Ernőd Klára, Babits István, Gulyás Andor, Kákonyi István, Kovách Aladár, Pettrits István és Wagner Andor, ő a római diákolimpiára is eljutott és 200 m-es mellúszásban harmadik helyezést ért el.

26 A 15 éven felüli férfiak számára még rendelet írta elő a felsőrészes fürdőruha használatát a Csörgetón, amikor már vízilabda- és műugróversenyeket is rendeztek.

27 Időközben megértek a feltételei egy versenyuszoda és strandfürdő létesítésének is, 1930-ban rt. alakult, az irányította az építkezést 65 ezer P alaptőkével. Bár a tervekhez viszonyítva - 50x25 m-es nagymedence, ugrótorony stb. szerényebb kivitelben, de Vendel Istvánnak köszönhetően több száz önkormányzati részvénnyel támogatva, korszerű strandfürdő épült.

28 Szekszárd úszósportja a jobb körülmények ellenére visszaesett. A város 1943-ban még házigazdája a Duna-Tisza közötti városok úszó viadalának, de számottevő eredmény nélkül.

29 A húszas-harmincas évek fellendülését mutatja olyan sportágak megjelenése, melyek története a divattól és az új technikai vívmányoktól függően alakult. Ulrich József gyógyszerész előbb szakosztály-vezetője, majd elnöke a Turul által támogatott teniszsportnak. Három pálya épül, a versenyeket kiíró 40-50 fős szakosztály tagjai közül kiemelkedők: Schwirián György csapatkapitány, dr. Barabás, dr. Holub, báró Jeszenszky, Létay, br. Schell és mások. Ez a szép sport nem vonzott tömegeket, de szerepe volt abban, hogy először 1925-ben az asztaliteniszt népszerűsítő játékot rendeztek a városban, 1939-ben a délnyugati terület bajnokságának is Szekszárd adott otthont.

31 Birkózó versenyt 1932-ben látott először a megyeszékhely közönsége. Radó Gyula szakosztály-vezető az MTK-ban szerezte ismereteit, 15-20 fős jó csapatot nevelt Szekszárdon is. Az évekig eredményes sportág legjobbjai - Búzás, Hepp, Hradek, Kovács, Leposa, Márkus, Támer, Vesztergombi és társaik - fejlődését szintén a háború állította meg.

32 Jómódú földbirtokos családok voltak az első támogatói és egyben résztvevői az autó-motorsportnak. Tolna megyében 1925-ben rendeztek először versenyt a Gyönk-Lengyel közötti festőién szép vidék rossz útjain. Ezzel kezdődött a Tolna Megyei Motoros Klub szervezése. Faragó Vilmos földbirtokos, szenvedélyes motoros elnökletével 1929-ben alakult a klub, a titkár Debulay Béla lett. Egy év múlva megújulva, Tolnavármegyei Automobil és Motoros Klub néven folytatta működését, „oly érintkezési központot létesíteni, mely az automobilizmust, kerékpározást, motoros hajózást és repülést a klub területére eső vidéken és városokban szakszerűen és tudományosan terjeszti. " Bartal Aurél nyugalmazott főispán állt a klub élére, négy szakosztály alakult: autós, motorkerékpáros, motorcsónakos és repülős. Kezdeményezéseik egy része ma irreálisnak tűnhet, de európai tapasztalataik alapján korszerű megoldásokban gondolkoztak; jó útjelző táblák, javító garázsok és útvonalmenti telefonok felállítását javasolták. Már a klub megalakulásakor kétnapos, 450 km-es autótúrát szerveztek.

33 Az autó-motorsport továbbélése összefügg a 23 éves korában halálos motorbalesetet szenvedett Bartal György faddi földbirtokos sportpályafutásával. Első ízben 1937-ben egy róla elnevezett emlékversenyt írtak ki. A megyét körbe járó 410 km-es távon 5 autó és 22 motorkerékpár állt rajthoz, a legjobb autós eredménye 4 óra 24 perc volt.

34 A Tolna Megyei Automobil és Motoros Klub, valamint a Királyi Magyar Automobil Club székhelye 1938-ban a Széchenyi utca 9. szám, az utóbbi egyesület titkára dr. Mikula Dezső. Abban az évben Szekszárdon 20 magánautót, 6 bérautót, 7 autóbuszt és 19 motorkerékpárt tartott nyilván a rendőrség. Az alig forgalmas kisváros utcáit 1 kétlovas