Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

nagyon otthon érzi magát. Számomra Szekszárd ez az otthoni táj... A megyei lap később is udvarias, de kimért hangú hírekben számolt be a költő betegségéről, irodalmi sikereiről, vagy szekszárdi látogatásáról. Titulusa általában „Szekszárd kiváló szülötte", a halála után „európai hírű költő". Ugyanakkor Mécs László erős túlzással „világhírű költőnk" a szekszárdi újságban, mely arról is tudósít, hogy Babits-emlékest volt a Zeneakadémián, Pécsen utcát neveztek el róla, Szekszárd pedig a helyettes polgármesterrel képviseltette magát a költő temetésén...

94 Abban, hogy a város író-költői eszményképe megrekedt Vas Gerebennél és Garay Jánosnál, nagy felelőssége van Bodnár Istvánnak és a helyi irodalombarát értelmiségieknek. Dr. Hencze Béla gimnáziumi tanár volt talán az egyetlen, aki az irodalom új értékei mellett is síkra szállt. A modern költészet problémáiról szólva 1934-ben „fantasztikus lelkesedéssel" védte Ady költészetét. Babitssal együtt a magyar irodalom több más értéke is kívül rekedt Szekszárdon a magát mércéül feltüntető középszerűségen.

95 A megyeszékhelyen élő vers- és prózaírók mellett az újság gyakori szereplője több méltán elfelejtett rímfaragó. Köztük üdítő színfoltnak számít a nehéz sorsú, időnként versben is megszólaló Miklósi M. Ödön festőművész, aki a szentimentális, búsongó, vagy irredenta hangvétel helyett valóságos életérzéseit merte megfogalmazni.

96 A megyei újságnál színvonalasabb kiadványokkal jelentkezett időnként a Molnár-féle nyomda. Onnan került ki több verseskötet, szépírói és tudományos mű, köztük Szamolányi Gyula Magyar mezőkön és Harangjáték című kötete. Szerzőjét a helyi kritika úgy mutatja be, hogy „Hála Istennek! - nem modern költő". Molnár kiadta pl. Halmos Andor tanfelügyelő Magyar várak című tanulmánykötetét, Bodnár István és Göde Lajos költeményeit stb.

97 Bodnár számtalan alkalomra írt verses köszöntőit és elbeszéléseit a Tolnavármegye és a Közérdek, a Tolnamegyei Újság és a Budapesti Hírlap közölték rendszeresen. Néhány írását fia, Bodnár Jenő színművész tolmácsolásában a rádió is közvetítette. Bár Szekszárdon a költészetét méltányolták elismerően, számottevő verset nem alkotott. Inkább helytörténeti írásai, közülük is elsősorban a Béri Balogh Ádám és Bezerédj István-életrajz bizonyult időtállónak. Ez utóbbi munkáját a Történelmi Társulat pályadíjjal jutalmazta. Elismerő kritikák révén váltak ismertté Szekszárdon Wigand Jánosné német fordításai, Arany János Bolond Istók-ját a Magyar Goethe Társaságban is bemutatták. Az olvasóközönség számon tartotta Szekszárdi Molnár István munkásságát is, regényeit és versesköteteit kézről kézre adták. A negyvenes években már fiatalon feltűnt verseivel a szekszárdi születésű Ostoros György és a tanulmányait itt folytató Bürger (Baktai) Ferenc. Olvasókörök könyvtárában fellelhetők voltak olyan szerzők művei is, akik hivatali pozíciójuk révén voltak ismertek elsősorban, pedig nevükhöz maradandó művek is fűződnek. Pl. Berze Nagy János tanfelügyelő és néprajztudós, Váradi Antal költő, a Színművészeti Akadémia igazgatója, Nyári Andor Kápolnapusztán született minisztériumi hivatalnok, akinek darabjait a Nemzeti Színház és a Kamara Színház is a műsorára tűzte.

98 Az egyesületek megemlékeztek nemzeti irodalmunk nagyjairól, a könyv és az olvasás népszerűsítésére műsorokat szerveztek. A Szekszárdi Református Nőegylet, a Tolnavármegyei Közművelődési Egylet, a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör, a Szociális Missziótársulat ünneppé, irodalmi eseménnyé tette Petőfi Sándor, Madách Imre, Jókai Mór születésének századik, Arany János halálának ötvenedik évfordulóját, a Vörösmarty Mihályról, Gárdonyi Gézáról, Garay Jánosról való megemlékezéseket. 1925-ben a Jókaicentenáriumkor a városi közgyűlés is hosszan méltatta az író érdemeit.

99 Napi olvasnivalót a helyi újság, az egyletek könyvtárai és a könyvkereskedések kínáltak, a ponyvairodalom terjesztését tiltotta a rendőrség. 1929-ben egy árus száz kötetét, regényeit, nótáskönyveit és naptárait elkobozták Szekszárdon. A Magyar Könyvnap ünnepét 1939-ben rendezték először, - a kereskedők kivételesen a boltjuk elé, az utcára is kirakhatták könyveiket. 1920 óta önálló üzletet tartott fenn a Bazár-soron a MOVE Könyv és Sajtóvállalat is, elsősorban szépirodalmat és gazdasági szakkönyveket kínált, átlag 24 koronáért darabját.

100