Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

Többszöri betegeskedés és valószínűleg a nagyon vágyott tábornoki fokozat el nem érése miatt véglegesen lemondott rangjáról. Az először elutasított kérelmet másodszorra teljesítet­ték, és 1864. november 1-én elbocsátották a hadseregből. Ezután csak a gazdasággal foglalkozott Davenportban. A 220 holdas, felszerelt birtokot, elcserélte a városhoz egészen közel eső 80 holdas tanyával, majd 1865 tavaszán mindent el­adott és New-Yorkba költözött családjával. Ott betársult egy Schwarczer nevű, tolnai születésű borke­reskedő üzletébe és magyar borokkal kereskedett. A vállalkozás kiváló üzletnek bizonyult. Igen gyorsan szép házat tudtak vásá­rolni és tekintélyes kereskedőnek számított New-Yorkban. La­kásuk a magyarság találkozó helyévé vált, Perczel Miklós pedig a Magyar Egyesület Elnöke lett. Bár anyagi gondjaik már nin­csenek, a honvágy egyre gyötrőbb. 1867-ben a kiegyezést követően azonnal visszatért Magya­rországra. Hazatérésekor naplójába a következőket írta: „Emelt fővel térünk vissza, senki kegyelméből, hanem elévülhetetlen jogunk alapján, foglaltuk el helyeinket, szabad polgárai a sza­bad hazának." Visszatérésének híre megelőzte. Hazaérkezése napján már arról olvashatott, hogy a szalántai (Baranya megye) választóke­rületben, felajánlották számára a jelöltséget. A tartós távollét azonban sokak számára tette elfeledetté, vagy éppen ismeret­lenné nevét. Nem meglepő tehát, hogy nem őt, hanem Simonyi Ernőt választották képviselőnek a kiegyezés utáni első ország­gyűlésbe. Ekkor váratlan fordulat következett be Perczel Miklós poli­tikai pályáján. 1868. május 26-án elfogadta Ferenc József meg­bízását, amely Baranya megye főispáni székébe emelte. Perczel Miklós a kiegyezést józan és reális kompromisz­szumnak tekintette. Elfogadta, mert az egyaránt szolgálta a nemzet és a birodalom ügyét. Úgy vélte, hogy emigráns társai­val azért kellett hazajönniük, mert hazafias kötelesség „fennmaradóit erőnket, végnapjainkat azon hazának szentelni, amelynek szabadságáért annyiszor latba vetettük életünket." Vállalták a száműzetést, a nyers hatalommal szemben, meghaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom