Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Cserna Anna: „Pro memoria”. Idős Bartal György jegyzetei az ősi juss visszaszerzéséről

és egy évtizeden át aktívan politizált, majd közszereplését némi csalódással lezárta. A közéleti kitérő után minden idejét a birtok megújítására és irodalmi munkáira fordította. A tolnai Bartal-ág Aurél, György (1913-1936) fiának korai halálával megszakadt.20 21 Szerencsére a Bartal családi levéltár fennmaradt töredéke bekerült a Tolna Megyei Levéltár gyűjteményébe. A birtok- és személyes iratok között megőrződött id. Bartal Györgynek a birtokszerzéséről szóló visszaemlékezése számos magán iratával együtt.

Az emlékiratban szereplő ősi javak, az ősiség törvénye alá eső királyi adományos földek Beleházán és Etrekarcsán, Pozsony vármegyében Csallóköz Alsócsallóközi járásában helyezkedtek el. A birtokok becsértéke nem akkora, mint a szimbolikus jelentőségük. Megszerzésükkel az ősi, a honfoglalásig visszavezethető családtörténet folyamatossága helyreállt Bartal György felfogásában. Bartal György kutatta Csallóköz történetét és azzal összefüggésben az ősi, nemes famíliák eredetét. Kutatásaira alapozva meggyőződött arról hogy a honfoglaló magyarok megszállási és letelepedési szokásai Csallóközben tetten érhetők, vagyis az őseink családostul, marhástul egymástól nem nagy távolságra táboroztak le. Példaként említette a Karcsa nevű településeket, amelyekben egyébként a Bartalok ki- sebb-nagyobb földterületeket elszórva birtokoltak. Tény, hogy egy órányi bejárásit területen belül alig öt-húszpercnyi távolságra 12 különféle előnevü Karcsa települést jegyeztek még Bartal György időszakában is. Azt próbálta bizonyítani, hogy „e földet okmányaink hazánk legszámosb s legrégibb nemes családai szülőhelyéül ismerik. ” 21 Nem titkoltan a családjának ősi eredet voltát is szándékozta igazolni ezzel a teóriával. A királyi adománnyal szerzett földek egyesítése is része volt az ősi nemesi származás megerősítésének.

Birtokszerzéseinek sora tehát az egykori javak felkutatásával és kiváltásával kezdődött. Fiatalon, 30 évesen már elmondhatta, hogy „áll az ősi kis fészkünk mind itthon, mind a réteken. ”22 Holdanként, fél holdanként gyűjtötte össze a családi jusst, és ez egyrészt a birtok teljes szétesésével, részben Csallóköz földrajzi adottságaival ma20 Bartal 1937, 112-114, 126-220. p.

21 Id. Bartal György: Csallóköz történeti vázlata, Pest, 1860, 9-10. p.

22 Bartal 1937, 36. p.

100