Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)
Aradi Gábor: Fejezetek Tolna megye két világháború közötti idegenforgalmából
hogy turistaforgalom fellendítése érdekében szóba sem jöhetnek.’0 1932-ben a belügyminisztérium azt kívánta felmérni, hogy hol találhatók az országban, gyógyhatású hőforrások, fürdők, föveny fürdők. A kérdőívet a következő szempontok alapján kellett kitölteni: nyaralási statisztika, szállás, étkezésre alkalmas helyek, szórakozási, pihenési lehetőségek, az egyes fürdők, strandok talajminősége, nagysága, ki a tulajdonos (önkormányzat vagy magánszemély), az üdülőhely megközelíthetősége. Vizsgálták a közművesítés fokát, az ivóvíz milyenségét is. A Tolna megyéből érkező válaszlevélben gyógyhatású hőforrásról (ekkor még) nem tudósítottak, de több, főleg a Duna mentén elhelyezkedő települést soroltak fel, amely a turistaforgalom szempontjából jelentős góc- pont lehetne.6 Az alispáni válaszlevél Szekszárd megyei várost, a megye- székhelyet tette első helyre. A várost nyaralásra és fürdőzésre kiválóan alkalmas helyként jellemezte. A leírás kiemelte Szekszárd szép vidékét, jó borait. Hosszan szólt a Csörge-tóról. A tónál már 1860-ban létesült rövid időre fürdő, de huzamosabb ideig az 1882-ben alakítottak ki először fürdésre alkalmas helyet. A kezdeti sikeres működtetés után a strand fokozatosan elhalt. Újra 1924-ben nyílt meg szabadfürdöként, a Turul Sportegyesület kezelésében 80 kabinnal. Ekkor már egy ideig autóbusz-közlekedés is volt a város és a strand között. Ebben az időszakban a látogatók száma elérte a 8000 főt. A buszközlekedés elmaradása miatt 1931-ben már csak 2000 fő látogatta a strandot. (Meg kell jegyezni, hogy mára a Csörge-tó, az 1950-es évek kútfúrásai következtében teljesen kiszáradt). Szekszárd a két világháború között két uszodával rendelkezett. Az egyik 1902 óta működött, itt 20x10 m-es medence volt. A másik 1932-ben nyitotta meg a kapuit. Egy 33 Ax 15 m-es és egy gyerekmedence állt a vendégek rendelkezésére.s s TMÖL 13639/1931. h TMÖL AI 19799/1932. Csekö Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig. In A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXVI. kötet. Wosinsky Mór Megyei Múzeum Szekszárd. 2004. 351-398. p. 352- 360. p., 373-375. p. * TMÖL. All 9799/1932. 581
