Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

teremhet, egy részét művelni sem érdemes, mert gyakran a vetőmagot sem adja vissza.

Csetény és Ősi szántóföldjein trágyázással búzát, kukoricát, zabot lehet termelni. Ha nem trágyáznák, sárga agyagföldjében csak erdő lehetne, mint korábban is volt.

Ősi nyugati vörös és sárga homokkal kevert talaja kevés, csekély mértékű termésre képes. Kaszálója jó, kemény, édes füvű, de csekély termésű szénát ad, sarjú nem nő benne, szántóföldjét évenként kapás veteményként használják.

Ősi kelet szőlő, rét- és szántóföldjei részben a nyugatihoz hasonlóan középszerűek, de a déli része a jobb minőségű földek közé számítható, ebben jó búza terem, ellenben az északi részén csak rozs termelhető.

Cene szántóföldje jó és középszerű, trágyázással, gazdaszorgalommal hasznot hajtó rétje általában kétszer kaszálható.

Fehérhegy szőlő, szántó és rét területe közepes minőséget ad. Földje bár magasabb fekvésű, az Ősiben található szőlőknél minőségben nem ad jobb és több termést.

Aranyos szántóföld, a tengődi határ legmostohább része. Nagy szorgalommal (háromszori szántás és kapálás) is csak ritkán térül vissza a belévetett mag. Egy része középszerű.

Falun felüli legelő, és bekerített rét édes szénát ad és sovány legelőt jelent.

Kógyánkert rét- és szántóföldje kismennyiségű föld, de jó termést ad, szilvás- és szürüss kerteknek használják. Kógyánkert legelőt, az összeírok megjegyzése szerint inkább marhacsapásnak, mint legelőnek kelt nevezni. ”

Nyugati temető szántóföld, bár oldal fekvésű, homokkal kevert sárga föld, mivel a helységhez legközelebb van, szüntelen trágyázzák, ám búzát így is csak közepesen terem.

Szürü vagy szérű, szorosabb értelemben a eséplésre és nyomtatásra szolgáló, rendszerint előzetesen keményre megtaposott v. sulykolt, agyagfölddel \. más módon előkészített terület. Száraz éghajlat alatt a szabadban, a szántóföldön. valamely lejtőn vagy a szérüskertben készítik, ellenben csapadékos éghajlat alatt színekben, pajtákban vagy csűrökben alakítják ki. Tágabb értelemben a. m. sz.érüs- kert, vagyis azon rendszerint élő- vagy holtsövénnyel körülkerített hely vagy udvar, hová a nyomtatni vagy csépelni való gabonát összehordják. Forrás: Pallas lexikon.