Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

Csekő Ernő KATONASÁG ÉS CSENDŐRSÉG AZ 1901. ÉVI „VÉRES" PINCEHELYI VÁLASZTÁSON ILLETVE A PÓTVÁLASZTÁSON Hazánkban a rendszerváltozással egy időben érthetően megélénkült a parlamentarizmus és az ehhez kapcsolódó politikai intézményrendszer magyarországi történetének kutatása. így fokozódó kutatói érdeklődés tapasztalható a választások történetével kapcsolatban is, a politikatörténet mellett olykor a választási rendszer strukturális vizsgálatára is kísérletet téve. A képviselőválasztások dualizmus kori kutatásának kezdeti inspirálásában minden bizonynyal jelentős szerepe volt két történész 1970-es évek végén született feldolgozásainak. Míg Szabó Dániel tanulmánya az egyházpolitikai viták miatt kiélezett belpolitikai helyzet, illetve a Néppárt megjelenése kapcsán az 1896. évi választás jelentőségére hívta fel a figyelmet, addig Ruszoly József munkáiban a politikatörténeten túllépve a választójogi szabályozás, a választási bíráskodás oldaláról közelítette meg a kérdést.

1 A két szerző eredményeit is hasznosító helytörténeti tanulmányok születését követően 1988-ban jelent meg Gerő András monográfiája, mely korábbi történeti feldolgozások mellett bátran támaszkodott a kor bőséges publicisztikai és szépirodalmi forrásaira."

5 Elmondható azonban, hogy az 1990-es években született országos feldolgozások, illetve szépen szaporodó helytörténeti tanulmányok közül kevés próbálkozás történt a választási gyakorlat politikai eseménytörténeten túlmutató jellemzőinek, általánosítható illetve egyedi jelenségeinek megragadására.

4 Ismereteim szerint egy sincs, amelyik érdemben foglalkozott volna a dualizmus kori választások életképéhez óhatatlanul 1 SZABÓ, 1978.; RUSZOLY, 1978.; RUSZOLY, 1980. 2 Például KOROKNAI, 1985.; GAÁL, 1984. 3 GERŐ, 1988. 4 Utóbbiakra pl. SZILÁGYI, 1998.; SZILÁGYI, 1997/1998.; SZABÓ, 1991.; CSEKŐ, 2001. 329