Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

TOMORI ANASZTÁZ mérnök, tanár 1. 1858 - Matematikai és természettudományok osztálya A Theodorovics névről magyarosító Tomori Anasztáz a megye akkor legnépesebb mezővárosában, Dunaföldváron született 1824. május l-jén. Óhitű szerb kereskedő családból származott, korának leglelkesebb magyarjai közé emelkedett. Tanárként Arany János és Szász Károly voltak a kollégái Nagykőrösön. 48 A magát viccesen muszka professzorként emlegető Tomori gyakran mondta barátainak: "Hát biz én vér szerint alig számíthatnám magamat közétek, de lelkem egészen a tiétek. Ha jó magyar népdalt hallok, vagy szép magyar verset olvasok, kivált az Aranyéit, úgy dagad a magyarságom, hogy alig férek a bőrömbe m9 Amikor jelentős örökséghez jutott, Pestre költözött, otthona a költők és politikusok találkozó helye lett. 1858-ban választották az akadémikusok közzé azzal a reménnyel, hogy a tanárként elkezdett matematikusi pályán fog tovább haladni. Mérnöki érdeklődést mutató székfoglalója a víz- és gőzmalmokról szólt, de egész további életútjára úgy emlékeztek, mint az irodalom és a művészetek bőkezű mecénására. Emlékkönyv címmel megjelent irodalmi antológiája több mint száz költő verseiből állt össze, köztük a Hídjapusztán élő Bezerédj Amália, a szekszárdi Garay János, a paksi születésű, Hiador néven publikáló Jámbor Pál írásaiból is válogatva. Arany János hatását nem felejtve, a saját költségén vitte sikerre az 1864 - 1880 között megjelent teljes magyar Shakespeare-kiadás ügyét. Vörösmarty, Petőfi és Arany 1848-ban már indított ilyen vállalkozást, de csak egy kis füzet, a Corionalu jelent meg belőle Petőfi fordításában. 50 Tomori pályázati díjakat ajánlott fel drámai müvekhez. így született meg többek között Jókai Mór Könyves Kálmánja is. 0 finanszírozta a főváros által írónak emelt első köztéri szobrot, Katona Józsefét. Vörösmarty nagy tisztelőjeként, vendégeinek Korok és emberek 71. p. TmÚ: 1926. jan. 9/3. p.; 1930. okt. 1/1. p. Megemlékezés; AÉ; 1894. 5. kötet. 718-723. p. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom