Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

László Péter: A Bonyhád-környéki Székely Telepes Községek Szabadművelődési Hivatala • 201

László Péter A BONYHÁD-KÖRNYÉKI SZÉKELY TELEPES KÖZSÉGEK SZABADMŰVELŐDÉSI HIVATALA A szabadművelődés kezdetei A Vallás és Közoktatási Minisztérium iskolán kívüli népművelési ügyosztályát 1945 júliusában hozták létre. Vezetésével a parasztpárti Gombos Ferencet bízták meg, aki az ügyosztály tervezetét 1945 októberében így indította útjára: "Az eddig leszorított társadalmi rétegek politikai hatalomhoz jutottak és megkezdték önművelődésük rendszerének szabad kiépítését.... Az a folyamat, amelynek az utóbbi hónapok folyamán tanúi voltunk, nem népművelés többé, hanem a nép szabad művelődésének áradása.... "

} A program lényegét tehát az alulról építkező, öntevékenységet feltételező, „szabad művelődésben" jelölték meg. Elutasították azt a két világháború közötti „népművelési" gyakorlatot, amely a népet passzív részvételre kárhoztatta. A népszínműves, gyöngyös-bokrétás álnépiség helyébe a tiszta forrást, a népművészetet akarták állítani. Az iskolázottságban elmaradt társadalmi rétegek felzárkóztatására külön program készült. Úgy gondolták, hogy azzal a forradalmi lendülettel, amellyel a nép felszámolta a nagybirtokrendszert, megszerezte a politikai hatalmat, birtokba veheti a tudást is. Kultúrájából kidobja a rárakódott „idegen kacatot, s újra tanulja saját kultúráját". 1945 nyarától a fővárosban és a vidéki városokban sorra alakultak a munkásegyletek, dalárdák, színjátszó csoportok. Szakmai tanfolyamok ezrei indultak öntevékenyen a nehéz gazdasági körülmények ellenére is. Budapesten létrehozták a Munkás Kultúrszövetséget, Csepelen beindult az első munkásfőiskola. 1 Szabadnevelési Híradó 1945. október 25. 201