Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289
GEMENCI VADÁSZHÁZ. 1922-23-ban ÉPÍTETTE A KALOCSAI ÉRSEKSÉG VADÁSZHÁZ CÉLJÁRA " Az érsekségi erdőkben a véghasználatokat, teljes egészében lábon, fakereskedő cégeknek eladták. Az így megvett vágást a cég a saját megbízottja, a kaparás 43 által bérmunkásokkal letermeltette és elszállíttatta. Tehát a szakmai személyzet a nagy volumenű érték- és anyag termelésével nem foglalkozott. Az előhasználatok termelése részes alapon történt, az abból kikerülő anyagot szintén fakereskedők vették meg. Saját feldolgozott faanyag árusításával az érsekség kereskedelmi értelemben nem foglalkozott. Ebből szintén egyenesen következett, hogy a gazdálkodásuk eredményessége pénzügyileg nem lehetett a lehetőségekkel arányban. A szakmai személyzet fizetése is ehhez igazodott, nagyobb teret és lehetőséget adva a jövedelem pótlására az állattartás területén, melyet igen elnézően, szinte korlátozás nélkül kezeltek. A vágások felújítása, az erdő védelme és az előhasználatok szakmai lebonyolítása volt az erdész feladata. A felújításokat, erdőtelepítéseket (lásd Nagyrezét) az érsekség is kellő gondossággal és szakmai igényességgel hajtotta végre. Ennek köszönhetően igen értékes és nagy kiterjedésű nemes nyárasok dicsérik gazdálkodásukat. Ez egyben tükrözi a szakmai képzettséget és hozzáértést, valamint a körülményekhez való célszerű alkalmazkodást. A részes és köztes művelést az érseki területeken előszeretettel és sikeresen alkalmazták. Érdemes még megemlíteni egy pár nagyon sikeres tölgyes állomány történetét. A szomfovai, ma 50-55 éves tölgyesek a kis és nagy Holt-Duna körül mind alátelepítés eredményei. Felújításuk a következő módon történt: A letermelésre kijelölt végvágásban szinte kisöpört tisztaságig eltávolították az aljnövényzetet. Utána 2 éves iskolázott, erős tölgycsemetével egy kislépés sor- és tőtávolságra beültették az egész területet. Az ültetésnek szorosan vett mértani sora nem volt. Két év múlva a már alátelepített területről kivágták az erdőt, késő ősszel, vagy télen, és ha lehetett fagyon, havon elszállították. A területet bekerítették a vadlétszám miatt. Ápolás csak a feltörő cserjék és sarjak kivágásából állt. Az eredményről az erdő Munkavezető, munkaszervező 372