Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

jegyeket viselő, a maival rokon, szintén késő bizánci elrendezésű templom állott...Egy másik vélemény szerint Arpádkori bencés apátság filiális kolostora állott a romok helyén és a fennmaradt alapok ennek maradványai. "

4 Az 1585-ben még látható szentek freskói a Keleti kereszténység nyomait idézhette fel bennük, ezért kezdettől fogva alkalmasnak találták Grábócot kolostor- és templomalapításra. Még jól emlékeztek a Dragovici évkönyvekben megörökített 1395. évi alapításra a dalmát tengerpart közelében. Ugyanitt római-kori pogány áldozati oltár köveit is felhasználták, nevezetesen Titus Aureliusnak az erdei isten (Silvanus) tiszteletére emelt oltárát a keresztény templom építéséhez..

44 A „ hely szelleme" (genius loci) vonzotta a Grábócra érkező szerzeteseket, amikor alkalmas helyet kerestek megtelepedésükhöz. Mindegy, hogy Árpád-kori bencés, vagy későbbi szerb templom romjaira bukkantak, a helyet minden szempontból alkalmasnak találták. A „genius loci" hatását a ráckevei szerb templom helyének kiválasztásánál is megfigyelhetjük. Skaricza Máté 1581-ben írt krónikája szerint az 1439-ben a Dunán érkező szerbek először fölhaj óztak Esztergomig, onnan leeveztek Csepel szigetére, s Ábrahám telkén, a Szent Ábrahám pátriárka tiszteletére szentelt templom romjai körül telepedtek le. Hihetőleg azért szemelték ki maguknak e helyet, mert ott valaha egy szerb kolostor állott, melyet állítólag Urosevics Ilona, Vak Béla magyar király neje építtetett.

45 A Viola utcai szerb templom körül épült kolostor 1777-ig működött, Mária Terézia rendeletére Grábócra költöztek szerzetesei. A Szent Mihály és Szent Gábor arkangyalok

46 tiszteletére fel felszentelt grábóci templomot 1667-ben az „uszkocsik" fosztogató alakulata, 1703-ban pedig a kurucok dúlták fel, ezért elhatározták, hogy a Pajsije által 1587-ben épített s Prokop vezetésével 1712-ben restaurált templom fölé és köré kőből, téglából templomot emelnek. A munkálatok 1736. május 4-én kezdődtek. A terméskövet Mórágyról, a téglát pedig az 1733 óta működő, évi 20. 000 darabot égető saját kemencéből szállították a patak menti templomhoz. Dimitrije Vasilije budai, székesfehérvári, szigetvári, dunaszekcsői és mohácsi püspök áldásával elkezdődött a nagy terv megvalósítása. A Somogyi Árpád: Későbizánci hagyományok a magyarországi pravoszlávok építőművészetében. Építési és Építéstudományi Közlemények 1960.

1. 2. 78.p. (Továbbiakban: Somogyi...) Mileusnic... 3.p. Buchmann Károly: A délmagyarországi szerb telepítések története Budapest., 1936. I.k. 65.p. A két főangyal mind a naptárban, mind funkcionálisan párt alkot, Gábor a tavaszpont főangyala, Mihály az őszpontté. Jankovics Marcell: Jelképkalendárium Bp., 1988. 19. p. 37