Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
A paraszti mezőgazdasági üzemek technikai váltása mintegy másfél emberöltő alatt ment végbe. Az egyik györei adatszolgáltató 1878-ban született édesanyjától tudja, hogy a századforduló előtt Győrében még sarlóval is arattak, s a gabonát cséphadaróval csépelték.,,,...^ századfordulón jött a járgány, abba csak beletartották a búzát, rozsot..."- mondja. 253 A nyomtatóhely, a „Treeplácc" készítése Izményből ismert, körülbelül az 1920-as évekig így nyerték a szemet: „A szokott helyet fölszántották, jól meggereblyézték, boronázták, lovaskocsival fél napig hajtották körbe. Jól ledöngölték a hantokat. Úgy meg volt taposva, hogy össze lehetett róla söpörni a szemet. Ráhordták a gabonát. A lovakat meg összekötötték a fejüknél. Hátraálltak, s korbáccsal hajtották körbe-körbe. Mikor látták, hogy a legtöbb kinn van, fordították. Az így nyert gabonát persze szelelni kellett. " 254 Az első cséplőgépeket tőkeerős gazdagparasztok szerezték be, viszonylag későn, hiszen munkáskéz volt bőven. Ebben a hetven esztendőben rendkívüli esemény alig történt a faluban, hacsak az 1856. évi jégesőt nem számítjuk. A római katolikus 255 és az evangélikus elemi iskola 256 folyamatosan működött. S bár volt Győrének szép katolikus temploma, önálló plébánosa mégsem, 1945-ig a szászvári plébánia filiája maradt. A györei kis evangélikus gyülekezet pedig a szomszédos Izményhez tartozott. 257 Az evangélikusok több mint fél évszázada szerettek volna maguknak templomot. 1909-ben 27 ezer korona költséggel, 20 ezer korona kölcsön felvételével végre megépítették. A gyülekezet céljaira 1909-10-ben sokan adakoztak, még Nagymányokról, Váraljáról, Mázáról is. Láng Jakab és neje 253 Kis János 77 éves györei adatszolgáltatótól, 1977. 254 Lotz Jánosné volt izményi, nagymányoki adatszolgáltatótól, 1979. 255 1886-ban a r. k. elemi iskola tanítója Schettl Péter. Matavovszky Béla: Tolnamegye tanügye. Nagy és Sallay gyorssajtó, Beregszász, 1886.12. p.- 1896-bami „meglehetős" iskolaépület egyetlen tantermében 73-an tanultak, Schettl Miksa tanítósága mellett. Lásd: A Pécs-egyházmegyei r. kath. tanítók Névtára. Püsp. Lyc. Nyomda Pécsett, 1896. 252. p. - Rudolf Mátyás szászvári plébános visszatekintve - a következőket írja: „... Győrében a jelenleg élő generácziót Schettl Péter, majd ennek fia, Schettl Alajos - Szirmai néven Zalavármegye kir. főtanfelügyelője - és Bucsky Mihály nevelték. Schettl Péter 30 évig működött Győrében (kb. 1855-1889), fia csak rövid 8 évig, mert 1897. szeptember 28-án már Bucsky Mihályt találjuk Győrében, aki 1926. szeptember l-jén ment negyven évi tanítói működés után nyugalomba." Szászvári rk. plébánia 1880-tól vezetett História Parochiae-ja II. részéből, dr. Goják János szívességéből. 256 Az ev. iskola 5. tanítója Jozef Kari, 1895-97-ben Kari Spissak, 1897-től 1901-ig Johann Amtmann, majd egy évig Heinrich Spissak, aki 1902-ben a szlovéniai Hrastovacba ment. Követi Sámuel Hatz, majd ennek halála után 1917. április 15-én aHrastovacból visszajött Spissak tanítót választják. Spissak, Heinrich: i. m. 1917. 257 1848-tól 1920-ig hat plébánosa volt Szászvárnak, melyhez filiaként a györei katolikusok tartoztak: Thomaer Ignác, Schmidt Alajos, Csajághy Károly, Szilvássy Mihály (25 évig), Bubregh Adalbert, Szabó Géza. Várszegi Alajos :i. m. 1991.197. p. -A györei evangélikusok anyagyülekezetének lelkésze az 1830-as évek elejétől 60 éven át, 1893-ig Ludwig Bergmann, őt követi Szabó János, időszakunk végéig. 1910-ben a györei templomatyák: Johann Rauh és Georg Müller, a gyülekezeti pénztáros Jákob Láng. A györei presbitérium tagjai: Johann Kraft, Kaspar Kraft, Wilhelm Kerber, Heinrich Kern, Michael Márz, Johann Scháfer, Kaspar Schmahl és Kaspar Wolf. A lélekszám 300 fő, 69 család a reformáció 400. évében, lásd: Spissak, Heinrich: i. m. 1917. 10. p. 64
