Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

kástanácsok visszaszorítása, felszámolása, és az októberi forradalmi emlékek végleges háttérbe szorítása. Az új hatalom egyre türelmetlenebb, ingerültebb hangot ütött meg és a kemény vonal politikája kapott prioritást. Feltehetően ebben az új szigorításban jelentős szerepe volt V. I. Komyevnek a Déli Hadseregcsoport Tolna megyébe küldött megbízottjának, aki feladatul kapta, hogy segítsen „a helyi párt- és állami szerveknek a gazdasági és politikai élet normalizálásában, az ellenforradalmi zendülés következményeinek felszámolásában." (2. sz. melléklet). A volt sztálinista, rákosista káderek hatalomba visszahelyezését a korábbi vélemény megváltoztatása is követte; eltűnt a nyilatkozatokból 1956 októberében felkelt tömegek követelései jogosságának elismerése. Helyette megjelentek azok a szólamok, amelyek a proletárdiktatúra és az orosz beavatkozás szükségességét hangoztatták. Pl. „ Vereség volt októberben és győzelem novemberben, amikor a munkáshatalmat megmentettük. "

30 Nyíltan hirdették, hogy nem a demokrácia, hanem a diktatúra az aktuális. Olyan helyzet megteremtését hangoztatták, „hogy az ellenforradalmárok reszkessenek. Ma még az a helyzet, hogy a mi elvtársaink félnek... "

31 Első lépésként a liberális magatartással vádolt megyei főügyészt mentették fel funkciójából. Helyette „olyan elvtárs vette kezébe az ellenforradalmárok ügyét, aki a párt politikáját érvényre tudta juttatni. "

32 Az 1957. március 5-én tartott megyei aktívaülésen nyíltan bejelentették a kemény kéz politikáját. Itt hangzott el, „hogy ha valahol a tömeg a karhatalom, a rendőrség felszólítására nem megy szét, akkor figyelmeztetés, levegőbe lövés, gumiboton kívül más is következhet. Ha Csepelen annak idején a munkásokra nem lőnek rá a karhatalmistak, akkor újból országos sztrájk lett volna. Olyan időket élünk, amikor a legdurvább eszközökkel is fel kell lépni... Megfogjuk ünnepelni március 15-ét, megkoszorúzzuk a Petőfi-szobrot, de nem a tömeggel, hanem a vezetők. "

33 Mivel a hatalom a MUK-tól tartott, gyors ütemben szervezték a munkásőrséget és megkezdték a rendőrség mellett egy karhatalmi század felállítását. A tervezett 115 fő harmada önként jelentkezett, a hiányzó helyeket „azon jó elvtársakkal" akiknek nem tudnak más munkahelyet biztosítani, elv alapján kívánták feltölteni.

34 Pártszervezéssel szemben azonban továbbra is nagy volt az ellenállás az üzemben. 1957. január eleji állapot szerint a megye 157 alapszervezetéből üzemi mindösszesen 16. Előrelépést dombóvári vasút területén sikerült elérni, 10 alapszervezetet alakítottak, ugyanakkor a bonyhádi, gyönki és paksi járásban egyet sem.

35 94. p. 94. p. 30 TMÖL XXXn/201 PA 1/III./9/1957. idézi László ... 31 Uo. 32 TMÖL XXXni/201. PA 1/I./1/1957. Idézi László .. 33 Uo. 34 TMÖL XXXm/201. PA 1/ÜL/7/1957. 4. p. 35 TMÖL XXXHI/201. PA 1/IÜ/7./1957. 20. p. 200