Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

tó jele, hogy Jerseyn mindennel elégedetlen volt, szinte beteggé vált, még enni is alig tudott.

64 Ennek ellenére még öt évig éltek Jersey szigetén - Miklós szerint - „csendesen és elégkellemetesen "Móriccal és egyre népesebb családjával. Különösen megszerették a kis Miklóst, aki még Törökországban született. Fiuknak fogadták és visszatértükkor velük utazott Amerikába. Amikor 1859-ben küszöbön állt a franciák és az osztrákok összecsapása, Cavour és III. Napóleon foglalkozott egy magyar légió felállításának gondolatával. E cél érdekében az emigráció vezetőit is összehívták. Klapkához és más ismert személyiségekhez hasonlóan a Perczel testvérek is Genovába utaztak szolgálatukat felajánlva, remélve a magyar ügy előremozdulását. A magyar emigrációt is ütőkártyaként felhasználó III. Napóleon 1 millió frankot juttatott költség címén az összegyűlteknek. Ebből Mór 8000, Miklós 2000 frankot kapott. A solferinói győzelmet követő villafrancai béke rádöbbentette a magyarokat arra, hogy csupán eszközként szerepeltek a napóleoni politika kelléktárában. Mivel Anglia és Oroszország álljt mondott a francia tervekre, amelyeket egyébként a franciák tömegei is elleneztek, nem volt mire várni Európában. Perczel Miklós feleségével és fogadott fiával visszatért Amerikába. Rövid New York-i tartózkodást követően Davenportban 80 holdas farmot vásárolt. Minden energiával a gazdálkodásra összpontosított. Anyagi problémáik nem voltak, tehát inkább erejének, képességének kipróbálása vezette, mikor maga is szántott, vetett, aratott és csépelt. Két bérest tartott, az egyik a magyar származású Ámon Ferenc volt. Gyakran azonban az is előfordult, hogy a szomszédos területen kertészkedő báró Majthényi is napszámoskodott nála. Mina anyjához írt leveleiben részletesen beszámolt életükről: „Miklós igen megelégedett, egész nap dolgozik ebben a roppant melegben, egész nap hányja a kévéket, este pedig ha a munkások a mezőn elhagyják a munkát, ő a kertjében kapál - igaz, van is gyönyörű zöldség. Ma bevegzik az aratást, mivel masináivá vágták a gabonát..." „...Ha látná Anyuskám, estefelé hogyan megyünk hárman tehenet hazahajtani. Az a jó, hogy mindent úgy tehetünk, ahogy kedvünk tartja, a dolog itt nem szégyen... Egy alkalommal a férfi cseléd nem volt itthon. A teheneket Miklóspróbálta megfejni, de nem ment véle semmire. A szomszédból éppen nálunk tartózkodó lányok közül az egyik erre csak lekuksolt és a legjobban megfejte, pedig ügyfél volt öltözve, hogy bálba mehetett volna..."

65 A yowai békés, dolgos hétköznapokat hamarosan az államokat lángba borító polgárháború váltotta fel. E háborúba Yowa állam a republikánus érdekek védelmében kapcsolódott be. Az alig több mint 200 000 lakosú állam kilenc ezredet állított fel. A polgárháborúban elszenvedett vereségek szükségessé tették, hogy az északiak újabb erőfeszítéseket tegyenek a siker érdekében. Ekkor kérte fel az állam kormányzója, Sámuel J. Kirkwood Perczel Miklóst, hogy fejezze be a 10. gyalogezred megszervezését és ezredesként vállalja el annak irányítását.

66 24