Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

Ekkor váratlan fordulattal 1868. május 26-án a király megbízta Baranya vármegye főispáni teendőinek ellátásával. Hivatalába június 15-én iktatták be. Perczel Miklós reális és józan kompromisszumként elfogadta a kiegyezést, amely egyaránt szolgálta a nemzet és a birodalom ügyét. Úgy vélte, hogy társaival azért kellett hazajönniük, mert hazafias kötelességük,fennmaradóit erőnket, végnapjainkat azon hazának szentelni, amelynek szabadságáért annyiszor latbavetettük életünket". Vállalták a száműzetést, az emigrációt a nyers hatalommal szemben, de meghajlanak „a törvény előtt, amelyet szabadonválasztott törvényhozóink törvényes királyunkkal hoztak". Kossuth ekkori politikai elképzeléseit szélmalomharcnak tartotta, olyan ember véleményének, aki nem tudja átlépni saját árnyékát. Ugyanakkor nem volt vak, látta, hogy a magyarság „közjogi,, állása nem felel meg a „kívánalmaknak", de egy olyan alapot jelent, amit el nem fogadni „valóságos őrültség lett volna". Hivatali beiktatásakor számos kérdéssel foglalkozott, így az ún. ellenzékiséggel is, akik „szabadságot, egyenlőséget írnak a zászlajukra, ugyanakkor bemocskolják bármely hazafi nevét, ha az nem osztja véleményüket". Úgy véli, akik az ellenvéleményt nyilvánítókat sárral dobálják, azok nem sokban különböznek a zsarnoktól. Tisztviselőként hirdette a köz szolgálatát és élete mutatja, betartotta azt az alapelvet, amely szerint „a hivatal tekintélyét nem a rang és méltóság, hanem a kötelességek hű teljesítése jelenti."

12 Az ellenzék nehezen emésztette meg kinevezését. A Baranya és Pécs c. ellenzéki lap 1868. szeptember 18-án megjelent mutatványszámában közölte Perczel Miklós 1867. októberében a választókhoz eljuttatott levelét, amelyben politikai nézeteit kifejtette. „Ezen hitvallás - értékeli a lap - ma megfelel a 48-as nemzeti párt álláspontjának. Ha akkor megválasztották volna képviselőnek, a szélső-balon kellene ma lennie, ehelyett alig 8 hónappal a választásokat követően, akkori alapelveitől eltérő programú kormánypárttal szövetkezett azzal, hogy elfogadta a kormányjavaslatán alapuló, király által aláírt főispáni kinevezését." Nem kétséges, hogy az új főispán kormány- és elvhűségét megkérdőjelező cikk nem könnyítette meg Perczel Miklós tevékenységét Baranyában. Az viszont tény, hogy közel húsz évig töltötte be e megbízatását az egymást követő kormányok megelégedésére. A funkciójából is adódó kötelező jellegű szereplés mellett jelentős közéleti aktivitás jellemezte. Küldöttként vett részt és szólalt fel a katolikus kongresszuson. Számos egyesület és egylet tiszteletbeli tagnak választotta. Ő volt pl. a Baranya Megyei Hadastyánok Egylete közgyűlésének védnöke, a Dunántúli Közművelődési Egyesület elnöke,

73 a Baranya Megyei Gazdasági Egyesület elnöke

74 stb. Munkaterülete bővülését jelentette, hogy 1875. február 15-től megbízást kapott Pécs szabad királyi város főispáni teendőinek ellátására is.

75 A báránya vármegyei 19 év és hivatali tevékenység egy olyan Perczel Miklósról árulkodik, aki a kiegyezés céljával mindvégig azonosult; terjes energiájával és eredményesen annak megvalósulásáért tevékenykedett. Már 27