Új Néplap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-02 / 77. szám

4 2014. ÁPRILIS 2., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Nyertek a birkapörkölt hazájában verseny A hungarikum népszerűsítése volt a cél az első, diákoknak szánt versenyen A nagykun települések - Karcag, Kisújszállás, Kenderes, Kunhegyes -, valamint Székelykeresztúr, Szepsi, Bácskossuthfalva tizenegy középiskolás csa­pata vett részt pénteken Karcagon az I. Nagykun Diák Birkapörköltfőző Versenyen. A határon túli testvértelepülések diák­jainak a Karcagi Birkafőző Egyesület egy-egy jeles fő- zője segített a birkapörkölt felkészítésében. Daróczi Erzsébet- A Vidékfejlesztési Miniszté­rium a hungarikummá nyil­vánított termékek népszerűsí­tésére indított kampányához kapcsolódott a középiskolás diákok birkapörköltfőző ver­senye is - tudtuk meg Szepesi Tibortól, a Déryné Kulturális Központ megbízott igazgató­jától. - A júniusi birkafőző fesztivál előrendezvénye is ez a mai nap, de az utánpótlás­nevelésé is. Meg kell tanítani ugyanis a fiatalokat a hun­garikummá nyilvánított kar­cagi birkapörkölt főzésére és hagyományának ápolására. Ez az apáról fiúra szálló tu­domány nem szabad, hogy ki­haljon és fontos, hogy a hatá­ron túli testvértelepüléseink is megismerjék a birkatest Az illéssysek csapata Márta István szakoktató (a képen balról) irányításával főzte meg a karcagi birkapörköltet főzésének hagyományos mód­ját - szögezi le az intézmény- vezető. A versenyen résztvevő csa­patok között a kisújszállási II- léssysek és a kenderesi szak­iskolások főzői már rutinos versenyzők, több versenyt nyertek meg ételkülönleges­ségeikkel, most a birkafőzés­ben mérettettek meg. Karcag testvértelepüléséről érkező felnőtt kísérők közül többen nagyon szeretik a birkapör­költöt. A szepsi diákok között azonban volt, aki itt kóstolta először.- Egy knédlit, káposztás­húst bármikor megfőzünk, de birkát még nem készítet­tünk, ennek is megvan a ma­ga tudománya, melyet karca­gi mentorunktól, Csíkos Im- rénétől most elsajátíthattuk - mondják a diákok. - Láttam hogyan kell pörkölni, hogyan kell beletenni a hagymát, mi­lyen hagyományos fűszerek kellenek. - A hagyomány nem úgy kezdődik, hogy megkós­tolom az ételt, hazamegyek és megfőzöm. Minden főzőnek más-más praktikája van, így szép lassan összerakhatjuk mi is ezt - veszi át diákjaitól a szót Cselényi Árpád, aki több alkalommal főzött már a kar­cagi birkafőző fesztiválon. A bácskossuthfalvi diákok közül is volt, aki meglepetés­sel fogadta a pörkölt felkészí­tés módját. A kunsági ízeket ők Varga Nándortól tanulták meg, irányításával készítet­ték fel a birkát. Mint tanáruk, Pecsenyka András elárulta, a fűszerezéshez saját termesz­tésű paprikát használtak, ez a pörkölt gyönyörű piros színén látszott is.- Otthon is nagyon jó há­zi alapanyagból készítünk mindent, mert fontosak a há­zias ízek legyen szó pörköltről vagy épp töltött káposztáról. A zsűri által legfinomabb­nak ítélt pörköltöt ezen a na­pon a kisújszállási Illéssy Sándor Baptista Szakközép és Szakiskola Konok kunok ifjú szakácsai csapata főzte. Boros Krisztián, Fülöp Gergő és Ulveczki Zoltán Márta Ist­ván szakoktató útmutatásai alapján készítették fel a pör­költöt. A csapat rutinos főző, már több versenyről hoztak haza díjat.- Most is mindent a hagyo­mányok alapján készítettünk, az ételt öntöttvas lábasban főztük, s fával tüzeltünk, a hagyományos fűszerezést is Márta István szakoktatónk útmutatásai alapján végez­tük - sorolja Boros Krisztián. A csapatunk a zsűrit egy vers­sel fogadta, melyben a kunok betelepüléséről, a birkapör­költ történetéről, valamint el­terjedéséről szóltunk.- Azt is tudjuk, hogy Karca­gon a birka fejét és a perzselt körmöket is beleteszik a lá­basba, erre is odafigyeltünk, hiszen így tudtunk igazi kar- cagias módra főzni - veszi át a szót Gergő.- Örülök, hogy a zsűrinek is ízlett főztünk, s az első hely mellé a Karcagi Birkafőzők Egyesülete különdíját is meg­kaptuk - tette hozzá. HÍREK A Nobel-díjas tudós élete is téma volt kilencedik alkalommal ren­dezte meg a karcagi Szen- tannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola az Avram Hershko Országos Termé­szettudományi Verseny döntőjét, ahoí a csapatoknak elméleti tudásukról (mely­ben a Nobel -díjas tudós élete is szerepelt), gyakorlati ismereteikről kelett számot adniuk, és ismertették kis­előadásaikat. Dolgozik az értéktár bizottság A karcagi értéktár bizottság elnöke Györfi Sándor Mun- kácsy-díjas szobrászművész, Magyarország Érdemes mű­vésze, tagjai dr. Bartha Júlia néprajzkutató és dr. Nagy Molnár Miklós, a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója is. A bizottság tagjai várják a lakosságtól is a Karcag közigazgatási területéről az értéktári ja­vaslatokat. A tízéves évfordulóra készülnek idén ünneplik Karcag és a franciaországi Longueau-val kötött testvérvárosi szer­ződés aláírásának 10. év­fordulóját. A megemlékezés Karcagon lesz április 24-27. között. Ehhez kapcsolódóan baráti beszélgetés lesz ápri­lis 10- én 18 órára a Varró utcai Lovagi udvarban. Boldogtalan az egész világ, s mindenki boldog szeretne lenni premier Március 28-án mutatta be a Szigligeti Színház társulata Szép Ernő Patika című színjátékát Az utolsó premierjéhez ér­kezett ebben az évadban a Szigligeti Színház. Szép Ernő1 Patika című darabját mutat­ták be. Szabó Csilla A szerzőnek ez a korai műve el­sősorban rendhagyó felépítése miatt számít nehezen rendezhe­tő, játszható és befogadható szín­darabnak. Egyetlen személyiség változásai követhetőek a jelene­tek során hagyományos értelem­ben, a többiek egy kaleidoszkóp színes üvegszilánkjai: csak rövid időre csillannak fel. Balogh Kál­mán, a színmű központi figurája tiszta szívű, naiv ifjú. Nem keve­sebbet keres, mint az élet értel­mét, ami számára a boldogság szinonimája. Története a fejlődésregények- * bői ismert erkölcsi és intellek- 1 tuális értelemben vett magára | találás, amelynek Szép Ernő há- | rom lépcsőjét mutatja be. Az első 1 látlelet tágabb környezetéről, így népes szereplőgárdát igényel, a második egy szokaüan szerelmi vallomás, csupán az érintette­teket vonultatja fel, a harmadik már a főszereplő álmába visz, át­menetileg kizárva a külvilágot. A főhős jellemének feltárása ér­dekében logikusak ezek a lépé­sek, külön-külön alkalmazva a színpadi hagyományoktól sem állnak távol. Ugyanazon mű keretein belül felsorakoztatva azonban szokatlan a hatásuk, olyannyira, hogy az ősbemuta­tó botrányba fulladt és a Patika Dósa Mátyás (a hölgykoszorúban) olthatatlan szenvedéllyel alakítja a főszerepet azóta sem szerepelt gyakran a színházak műsorán. Csiszár Imre nem először fut neki a színmű rendezésének, ez meglátszik az előadáson. Fino­man követi Szép Ernő szavait, ahogyan maga a szerző főhőse tévelygéseit. Látszik, hogy Csi­szár kedvét leli a szövegben és az író intencióinak minél pontosabb közvetítésében. Nem ítélkezik. Tartózkodó rokonszenwel köze­lít a szereplőkhöz. Az eredmény egy gondosan megkomponált, magával ragadó első felvonás, amely kolosszális kabinetalakí­tásokat gerjeszt és egy második, amelyből olykor - minden rende­zői igyekezet ellenére - hiányzik a feszültség, az utolsó jelenetben azonban megtalálja az ideális egyensúlyt a lírai és a komikus hangvétel között. A valaha szebb napokat látott kaszinó-kávéház, az elegáns pa­tikabelső és a kissé lepukkant al­bérlet, azaz Szlávik István díszle­tei ideális hátteret biztosítanak a játékhoz. A szereplőket találóan jellemző jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. Dósa Mátyás olthatatlan hév­vel, sóhajtozva, lihegve, áhítozva alakítja a főszerepet, mintha va­lami halandók által elérhetetlen cél lebegne a szeme előtt. A fog­fájástól elgyötört Patikusnénak többek között közös öngyilkossá­got javasol. Őt azonban Radó De­nise kellemesen semmitmondó asszonyként ábrázolja, akinek a segéd szavai aligha jutnak el a tudatáig. Jelenetük hosszú ideig süketek párbeszéde, nem siste­reg köztük a levegő. A Patikusné érzékeli az ifjonti hormonok tom- bolását, Kálmán nagy nehezen még a saját boldogtalanságára is ráébreszti, de csak akkor kezd igazán ocsúdni, amikor férje már tajtrészegen beesett az aj­tón. Molnár László rokonszenves Patikusa meglepően lesújtó véle­ménnyel van a gyógyszerekről, a recept és betegség kifejezések hallatán pedig sírógörcsöt kap. A szeszt ellenben nagyra becsü­li, ebben osztozik a laposladányi elit oszlopos tagjaival. A posta­mester Mészáros István dupla­fenekű alakításában első látásra ártalmatlan tisztviselő, néhány pohárka után azonban ijesztővé válik, tébolyultan szónokol és pecsétel. A Harna Péter által ját­szott, máskülönben joviális jegy­zőből a vizes bor és a cigányzene elegye igen különös, úriember­hez méltatlan hangokat illetve mozdulatokat csal elő. Karczag Ferenc jámbor, mégis fenyegető duhajként jellemzi a helyi föld­bérlőt. Két mesterien alakított mániákus: Zelei Gábor tanítója és Horváth Gábor Jóvér Janija egészítik ki a kompániát, amely­nek legdíszesebb ékköve Bara­bás Botond magát szó szerint eszméletlenre mulató, bőrkabá­tos Papp Ferkéje. Amíg magánál van, addig Ónodi Gábor mint Ju­ki, a minden hájjal megkent prí­más húzza neki a talpalávalót. Dudmszkyné, a postamester fe­lesége rákattan Kálmánra, mert „imááádja” Budapestet, a táncot és minden mást is, ami éppen eszébe jut. Gombos Judit ponto­san időzítve a poénokat valóság­gal lubickol szerepében. A Dudinszkyné és Balogh kö­zötti kommunikáció csúcspontja egy előre gyártott kártyákkal ját­szott kérdezz-felelek, amely az egész közösség eszmecseréinek jelképe. Mindenki mondja a ma­gáét, azt az egy dolgot, amelyik­nél évekkel azelőtt elakadt nála a lemez. Ezek a párhuzamos szó­lamok megfelelő mennyiségű al­kohol elfogyasztása után egyfaj­ta élő cigányzenére járt primitív törzsi táncba, majd eszeveszett tivornyába torkollnak. Balogh Kálmán arcára van írva, hogy önszántából soha többé nem te­szi be a lábát még egyszer egy ilyen mulatságba. Inkább szobájának falai között muzsikálgat magában s a társa­sági beavatás, majd a Patikus­nővel való flörtölés kiábrándító kudarcai elől álomba menekül. El az élők közül, a „lelke feneki­re” ahol Sárvári Diána, Kertész Marcella és Lugosi Claudia csábí­tó álomképekként, mint a Csár­dáskirálynő Sylviája, Carmen és az Éj királynője leplezetlen kéjjel ajánlkoznak fel neki. A kis pa­tikussegédet talmi mámorából jókedvű danolászás ráncigálja vissza a valóságba. Az ablaka alatt mosogató Kati nem veti meg a takaros ifjakat, sem a hegedű­szót és rövidesen Kálmán ágyára dőlve hallgatja a Barcarolát. Ezzel, a földi boldogságnak biztató ígéretét hordozó jelenettel zárul a Patika szolnoki előadása és a 2013/14-es évad a Szigligeti Színházban. 4 < 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom