Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-04 / 232. szám
6 VÁLLALATOK ES PIACOK 2013. OKTÓBER 4., PÉNTEK INA: veszrt-veszít helyzet fejlesztés Dőltek a milliárdok a horvát cégbe a Mol-irányítás alatt A Mól árfolyamának nem használ az INA-ügy: tegnap közel 1,8 százalékkal gyengült a részvény, viszonylag magas forgalom mellett HÍRSÁV Biogázüzem épül Győr közelében közel 1,1 milliárd forintos beruházással épül 800 kilo- wattos elektromos kapacitású biogázüzem a Győr-Mo- son-Sopron megyei Felpéc határában - hangzott el a tegnapi projektindító sajtó- tájékoztatón. Enyingi Tibor projektvezető elmondta: a 497 milliós uniós pályázati forrásból és 563 milliós, részben hitelből előteremtett önerőből épülő üzem decemberben kezdheti meg a működést, a teljes kapacitást pedig jövő márciusra érheti el. ■ MTI Lengyelországban erősítene az UniCredit az unicredit olasz bank szemet vetett a Bank BGZ lengyel pénzintézetre, miközben jelezte, hogy távozhat az ukrán piacról. A vagyona alapján legnagyobb olasz bank az év elején adta el kazahsztáni érdekeltségét. Akkor Federico Ghizzoni, a bank vezérigazgatója azt mondta, hogy kivonulnak azokról a piacokról, ahol nem látnak esélyt a komolyabb terjeszkedésre. A Bank BGZ jelenleg a Rabobank holland pénzintézeté, amely júniusban jelentette be, hogy eladja lengyel érdekeltségének 98 százalékát. Az ügylet értékét piaci elemzők 1 milliárd dollár körülire teszik. ■ MTI Vegyesvállalatot épít Kínában a Tesco ÁLLAMI TULAJDONBAN lévő áruházzal partnerségben terjeszkedne aktívabban a Tesco a kínai kiskereskedelmi piacon - adta hírül a kínai gazdasági sajtó. A világ harmadik legnagyobbjának számító brit szupermarket a Hongkongban bejegyzett CRE (China Resources Enterprise) vállalattal együttműködve „egy több arculatú, vezető szerepet betöltő” cég létrehozását tűzte ki célul - áll a Tesco által kiadott közleményben. A vegyesvállalatban a CRE 80, a brit óriás 20 százalékos kezdeti részesedéssel rendelkezik, utóbbi a megegyezés értelmében 2018 után 25 százalékra nőhet. ■ MTI A horvát kormánynak sok pénzébe kerülne az INA visszavásárlása, és további nagy summába a társaság fejlesztése. A Mólnak is kárba veszne az INA-val kapcsolatos eddigi munkája és jó sok pénze, ha kiszállna leányvállalatából, de azt az üzleti kockázatot sem vállalhatja, hogy lemondjon az irányításáról. B. Horváth Lilla A horvát kormánynak az INA nagyjából 1,4 milliárd eurót (416 milliárd forintot) kellene fizetnie a Mólnak, ha kivásárolná a magyar olajcégnek az INA-ban lévő, közel 50 százalékát, amennyiben más megoldás nem lenne az INA irányításáról folyó vitának. Ebbe az irányba terelné az eseményeket „adott esetben” a magyar kormány is, ám ez a megoldás a horvátoknak extra teher, a Mólnak extra veszteség lenne. A veszít-veszít helyzet helyett a fő csapásiránynak még mindig az tűnik, hogy dűlőre kell jutni az INA irányításáról. Mindazonáltal a Mól készül az esetleges eladásra - így a horvát állammal való tárgyalásra is - tulajdonosa, a magyar állam tegnapi kérésére. Ám jelezte: ha így döntene, a horvát félnek már nem lenne elővásárlási joga, mert megszegte a részvényesi megállapodást. Horvát részről elsősorban azért vonnák meg a Móltól az INA menedzsment jogait, mert szerintük a magyar társaság nem fektet elég pénzt horvátországi leányvállalatába, nem fejleszti annak létesítményeit. Más lenne a helyzet, ha a társaságot nem Magyarországról irányítanák, az ötfős igazgatóságban nem három, a kilenc fős felügyelő-bizottságban pedig nem öt Mol-küldött lenne. A vád szerint Hernádi Zsolt két ciprusi cégen keresztül fizette le Ivó Sanader akkori horvát miniszterelnököt. Robert Jezic koronatanú szerint azért érkezett a cégéhez, a svájci Xenoplasthoz ötmillió euró, hogy azt továbbküldje Sanadernek. Ugyanazon a tárgyaláson Fazakas Imre, a Hangarn Oil vezérigazgatója Ráadásul eleve úgy vélik - sőt, a bírósági vád szerint már állítják -, hogy a Mól jogszerűtlenül, egy tízmillió eurós vesztegetéssel vehette át az INA irányítását. E váddal, és az ennek nyomán kiadott körözéssel és elfogadóparanccsal a horvát állam a magyar kormány szerint túllépett egy határt: jogi úton történő nyomásgyakorlást vet be az INA irányításáról másfél éve folyó vitába. Az irányítási jog átadásáról szóló részvényei részvényesi megállapodás 2009 februárjában született, miután - Hernádi Zsolt korábbi nyilatkozata szerint - a válság miatt az INA technikailag majdnem csődbe ment, összeomlását csak azt mondta, hogy az ötmillió eurót az ő és orosz üzlettársa, Mihail Gucerijev ciprusi cégei, a Hangarn Oil és a Ce- roma utalták, és nem Sanadernek szánva, hanem kifejezetten lezicnek egy ingatlanért, és üzleti lobbiért. Előzőleg hasonlóan vallott Gucerijev Budapesten. A másik ötmillióról nincs hír. a Mól pénzügyi segítségével lehetett megelőzni. Ennek az volt a feltétele, hogy a Mól irányíthassa az INA-t, és a horvát állam visszavásárolja a cég gáz üzletágat, ez utóbbi máig nem teljesült. Az INA átalakítása megindult, de a folyamatot a Mól panaszai szerint fékezték a horvát hatóságok által állított adminisztratív akadályok. Az INA finomítói üzletágába így is évi átlagban ötször több befektetés került az elmúlt nyolc évben, mint a 2003-as privatizációja előtti nyolc évben.. Az INA, amióta a Mól irányítja, évente átlagosan 110 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre, a 2012-2015-ös stratégiája pedig 20 milliárd kunás (709 milliárd forintos) fejlesztést tartalmaz. Bár a magyar kormány csak most avatkozott az ügybe, Orbán Viktor miniszterelnök már egy éve közölte: „naivság azt gondolni, egy ilyen csúf gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra is.” Slavko Linie horvát pénzügyminiszter nemrég arra figyelmeztette az INA igazgatóságát (a Molt), hogy háborút kockáztat Horvátországgal. Kevés cégnél létezik még stratégiai tervezes felmérés Számos meglepő eredményt hozott az a kutatás, amelyet a kis- és középvállalkozások (kkv) körében végzett a GfK a CIB Bank megbízásából. A cégvezetők a sikert most már nem annyira a rövidtávú eredményekben, például a folyamatosan növekvő árbevételben látják, hanem a hosszabb ■ Fontosabb a vezetők számára az elégedett vevőkör, a megbízhatóság távú sikereket megalapozó stratégiákban. Fontosabb a vezetők számára az elégedett vevőkör, a megbízhatóság és a pénzügyi stabilitás. Hosszabb távú, minimum hároméves üzleti terve csak minden ötödik cégnek van, 20 százalékuk viszont nem rendelkezik tervvel. A cégvezetők közül csak minden második gondolkozott már azon, kinek adja át a stafétát. ■ H. B. Tovább élesedik a tarifaharc a mobilpiacon távközlés Teljesen átalakul mától a Vodafone kínálata, a társaság a jövőben összesen 4 előfizetéses tarifacsomagot kínál a lakossági ügyfelek számára - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Diego Mas- sidda, a cég vezérigazgatója. A társaság szándékai szerint forradalmi változásokat indít el a hazai piacon az ajánlatok egyszerűsítése mellett azzal is, ■ A kedvezményes havidíjú ajánlat három hónapig biztosan elérhető lesz hogy 10 ezer forint alatti áron tesz elérhetővé az egyéni felhasználók számára korlátlan beszélgetési és SMS küldési lehetőséget nyújtó ajánlatot. A vállalat egy évvel ezelőtt vezetett be ilyen jellegű csomagot. Az új, kedvezményes havidíjú ajánlat három hónapig biztosan elérhető lesz, ám azt követően már bizonytalan, hogy lesz-e a Vodafone kínálatában hasonló. ■ K. Z. Mástól ment másnak a pénz Jövőre kilenc játékkaszinó nyílhat BÜDZSÉ Csak 33 milliárd forint játékadót remél az állam 2014-ben Patai: túladóztatott a hazai bankszektor Eddig úgy lehetett tudni, hogy a gazdasági tárca tíz új kaszinó indítását készíti elő, amelyeknek üzemeltetőit meghívásos pályázattal választják ki, de a 2014-es költségvetés tervezetéből kiderült, hogy már csak kilencről van szó. „Á szerencse- játék koncessziók kapcsán tervezett 2,1 milliárd forint növekedést mutat, mivel 2014-ben a jelenleg működő három II. kategóriájú játékkaszinó mellett 9 új II. kategóriájú játékkaszinó befizetésével is lehet számolni” - olvasható a dokumentumban. A 2013-as költségvetésben ez a szám csak 1 milliárd forint volt, a kilenc vidéki kaszinó pedig összesen mintegy 500 millió forintot fizetne be évente, hiszen a koncessziós díj minimuma 53,9 millió forint. Budapesti vagy Pest megyei II. kategóriájú játékkaszinó esetében viszont már 377 millió forint lesz a fizetendő összeg. „Ez persze még nem azt jelenti, hogy akár holnaptól be lehet adni a koncessziós kérelmeket. Ha ki is írnák a pályázatokat, azok elbírálása, a kaszinók építése, felszerelése legalább egy 4 hónapos művelet, tehát még aludni kell egyet-kettőt, amíg Debrecenben például kaszinózni lehet” - vélekedett az ittapiros. com szakportál. Emlékeztettek: Magyarországon a régmúltban voltak vidéki kaszinók, többségük pocsékabbnál-pocsékabb eredményességgel. A győri, kecskeméti kaszinókat többször is újranyitották, de végül mindig bebizonyosodott, hogy a két városban nem lehet konJátékadó-bevételek (tervezett, milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYŰJTÉS cessziós alapon rentábilis kaszinót üzemeltetni. Lehetséges helyszínként szóba jöhet még Szeged, Pécs, Szombathely, de akár Siófok és Esztergom is. .Játékadóból a központi költségvetésnek 2014-ben várhatóan 33 milliárd forint bevétele keletkezik, mely 14 milliárd forinttal, 29,8 százalékkal elmarad a 2013-as előirányzattól. Az elmaradás hátterében az online szerencsejátékot üzemeltető vállalkozások piacon valómegjelenésének késése, illetve a 2012 végén bekövetkezett piaci átrendeződés áll” - szerepel a tervezetben. Az Szrt.-től pedig 8,5 milliárdnyi osztalékot remél az állam. ■ V. M. pénzügyek Patai Mihály szerint közel duplájára nőtt a magyar bankszektor adóterhelése, a 2012. évi 325 milliárd forinttal szemben az idén már 605 milliárd forintot kell a bankoknak befizetniük a büdzsébe. A Magyar Bankszövetség elnöke ezt a Megújul a magyar export című konferencián mondta tegnap Budapesten, ahol arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés egyik alapja a bankhitel, a hitelezés visszaszorulása csökkenti a növekedést. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a hitelezés bővüléséhez az szükséges, hogy a bankok egészséges tőkehelyzete megPatai Mihály maradjon. Kifejtette: a régióban sehol sem sikerült növekedést elérni a hitelezés bővülése nélkül, ami az export növekedéséhez is szükséges. ■ MTI
