Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-15 / 241. szám
2013. OKTÓBER 15., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Három amerikai kapta idén a közgazdasági Nobel-djjat elismerés Eugene Fama, Lars Peter Hansen és Robert Shiller amerikai közgazdászoknak ítélték oda a 2013. évi közgazdasági Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn Stockholmban. Az indoklás szerint a díjat azokért az empirikus kutatásokért kapták, amelyekkel azt vizsgálták, hogyan lehet több évre előrejelezni a részvény- és kötvénypiaci árak változását. Eugene F. Fama (74) a chicagói egyetem professzora. Azt modellezte, hogy rövid távon nehéz a részvényárakat előrejelezni, és az új információk hamar bekerülnek a részvényárakba. Ezek az eredmények hatással voltak a pénzpiac működésére. Lars Peter Hansen (60) szintén a chicagói egyetem tanára, makroközgazdász. Olyan statisztikai módszert dolgozott ki, amely alkalmas az eszközárazások racionális elméleteinek vizsgálatára. Robert J. Shiller (67) a Yale Egyetem közgazdász professzora. Shiller szerint a részvényárak sokkal jobban fluktuálnak mint a vállalati osztalékok. A részvényárak osztalékokhoz viszonyított aránya akkor esik, amikor az árak magasak, és akkor nőnek, amikor alacsonyak. Schiller a 2007-ben kezdődött ingatlan- piaci lufit jóval korábban előrejelezte. Az összesen 8 millió svéd koronával (268 millió forint) járó Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én adják át Stockholmban. A közgazdasági Nobel-díjat, hivatalos nevén: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat, 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából alapította a svéd központi bank. Magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyi (Harsányi János) (1920-2000) részesült megosztott közgazdasági Nobel-díjban a játékelmélet terén kidolgozott elemzésekért. Eddig 74-en kaptak kitüntetést, 6-szor fordult elő, hogy hármas megosztásban adták a Nobel-díjat, 22-en kapták egyedül, 17 alkalommal pedig ketten vehették át. ■ VG Márciusig drágul a tej kereslet A termelők és feldolgozók is áremelkedésre számítanak Jövő márciusig folytatódhat a tej árának emelkedése, 105 forint fölé mehet a fel- vásárlási ár. Ami kedvez a termelőknek, az gond a feldolgozóknak. A fogyasztói árak növekedése is elkerülhetetlennek tűnik. Braunmüller Lajos Az Európai Unióra, sőt, a globális piacra is jellemző, hosszú ideje tartó keresleti viszonyok fűtik a tej árának emelkedését, amely a jelek szerint a következő fél évben is folytatódik. Az emelkedő periódus már több mint egy éve tart. A Tej Terméktanács már tavaly augusztusban előre jelezte, hogy a piaci tendenciákat figyelembe véve 6-9 hónapon bélül jelentős keresleti piac alakulhat ki, ez pedig a felvásárlási árak, majd annak következtében a fogyasztói árak jelentős emelkedéséhez vezethet. Az előrejelzés megalapozottnak bizonyult, az akkori figyelemfelhívás beigazolódott. A tavaly augusztusi kilogrammonkénti 79 forintos felvásárlási ár már decemberre meghaladta a 90 forintot, idén júniusra pedig elérte a 95 forintot. Azóta az áremelkedés töretlen, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közöltek szerint a nyerstej felvásárlási ára már elérte a 100 forintot. Ehhez igazodva a termék- tanács elnöksége - amely márciusban még 90 forintra becsülte az április 1-től március végéig kvótaév átlagos tejárát - két- negyedévben is megemelte a tej felvásárlási alapárának éves átlagára vonatkozó prognózisát. Júliusban 94, szeptemberben pedig már 99 forintos átlagos árat becsült az elnökség a 2013 április elejétől 2014 márciusig tartó kvótaévre. „A tejár a kvótaév végéig előreláthatólag fokozatosan emelkedik, jelenleg 2014 március végére 105 forint körüli felvásárlási árat valószínűsítünk” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Lukács László. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója lapunknak hozzátette: „ezt az árat természetesen az árak növekednek, de a tejtermelés mennyiségekben nem tükrözi ezt a folyamatot. „A termelők számára kedvező árfekvés ellenére a tejtermelés volumene nem fog nőni a következő időszakban, a termelők ugyanis döntően nagyüzemek, a jelenleg a földtörvényben megfogalmazott szabályok és a közhangulat periem mi határozzuk meg, ám a jelenlegi folyamatokból ez következik. Ráadásul ezt a várakozást mind a termelők, mind a feldolgozók elfogadják.” „A tejtermelők ezen az árszinten már nem veszteségesek. Bár nyereségük az üzemmérettől, a technológiától és sok egyébtől függ, az önköltségi árakat a mostani felvásárlási árak mindenképpen fedezik” - fogalmazott Lukács. A keresleti piac támasztotta folyamatos áremelkedéssel az ügyvezető igazgató szerint a tejiparnak is lépést kell tartania. „Ha a feldolgozók nem akarják elveszíteni az alapanyagot, kénytelenek drágábban megvenni” - fogalmazott. A feldolgozók azonban már korában is egyértelművé tették: az alapanyagárak, a logisztikai költségek és a termék-elődig nem kedvez a gazdasági társaságoknak” - jelentette ki a Világgazdaságnak Ras- kó György. Az agrárközgazdász szerint a földtörvényben foglaltak a közeljövőben jelentős földvesztést eredményezhetnek. „Emiatt a tehén- állomány nem nőni, hanem csökkeni fog” - fogalmazott az agrárközgazdász. állításhoz kapcsolódó költségek növekedését a magyar tejipar már nem képes saját forrásaiból finanszírozni, ezért továbbhárítja a kereskedelemre. Ellenkező esetben az ágazat szereplői olyan mértékben lennének kénytelenek exportpiacokon értékesíteni termékeiket, amely már veszélyeztethetné a belföldi ellátás biztonságát - fogalmazott a Tej Terméktanács korábban. Az áthárítás a hazai tejipari szereplőknek az elmúlt bő egy évben jobban sikerült, mint az élelmiszeripar más szereplőinek. A 2012 júniusát követő 12 hónapban az 1,5 százalékos tej 18,1, a trappista 21,8, a tejföl 18,7 százalékkal nőtt felvásárlási áraiban. A folyamatot a fogyasztói árak kisebb mértékben követték. A folyamat Lukács szerint folytatódik. „Az Európai Unió egészére jellemző keresleti piac esetén a kereskedők is kénytelenek követni a tendenciát, és magasabb áron megvásárolni az árut a feldolgozóktól. Ez a fogyasztói árak növekedéséhez vezet, amelyet némileg tompíthat néhány kereskedelempolitikai lépés. Hosszabb távon az áremelkedést csak az segíthetné elő, ha a tervezett hústermékekhez hasonlóan a tej és tejtermékek is a kedvezményes áfakörbe kerülnének” - tette hozzá. Jobb árak, kevesebb tej? Pesszimistább hangulatban a magyar kisvállalkozások index Az előző negyedévi ugrásszerű javulás után most ismét pesszimistább hangulatba kerültek a vállalkozások - derül ki K&H kkv bizalmi ! index kutatás legfrissebb adataiból. Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével szeptember elején végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index értéke az előző negyedévi ugrásszerű javulást korrigálta, és 7 pontos csökkenést követően jelenleg -18 ponton áll. A javuló hangulat után újra erősödő bizonytalanság annak tudható be, hogy a közterhekkel, a gazdaságpolitikával és a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások jelentősen romlottak az előző negyedévhez képest, miközben egyedül a munkaerő részindexnél tapasztalható számottevő javulás. „Ebben a negyedévben az a ritka helyzet állt elő, hogy a kkv index és a fogyasztói index teljesen ellentétes pályán | kezdett el mozogni. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a rezsicsökkentésre irányuló törekvéseket máshogy ítéli meg a lakosság és a vállalkozások” - mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. Jelenleg a vállalkozások jövőbe vetett bizalmát meghatározó 10 tényező közül a közterhekkel kapcsolatos várakozások részindex értéke a legalacsonyabb, 11 pontos csökkenést követően -47 ponton áll. „A negatív hozzáállás azzal magyarázható, hogy a vállalkozások közel fele (49 százalék) növekvő közterheket prognosztizál, további 29 százalék szerint azonos szinten maradnak, míg minden tizedik vállalkozás a közterhek csökkenésére számít. A gazdaságpolitikával kapcsolatos pesszimista várakozások hátterében elsősorban az áll, hogy 8 százalékponttal nőtt azon kkv-k aránya (39 százalék), amelyek szerint a kormányzat elmúlt három hónapban hozott döntései negatívan fognak hatni versenyképességükre, miközben minden harmadik kkv véli úgy, hogy a kormányzat következő egy évi munkája inkább vállalkozásellenes lesz. ■ VG Végső esetben sztrájkhoz is vezethet az elkeseredettség minimum Húszszázalékos béremelést kérnek a szociális dolgozók, ehhez 30 milliárd forint kellene Minimum húsz százalékos béremelést követelnek jövőre a szociális ágazatban dolgozók szakszervezetei. Miután azonban a jövő évi költségvetés tervezete egyelőre egyetlen fillér fizetésemelést sem biztosít a számukra, az érdekképviseletek megkezdték az ágazatban foglalkoztatottak sztrájkhajlandóságának felmérését - tudta meg a Világgazdaság Kónya Gusztávnétól, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnökétől. A bölcsődékben, szociális, idős és fogyatékos otthonokban, házi segítségnyújtásban dolgozók mintegy 145 ezer ember 2008 óta nem részesültek béremelésben, átlagfizetésük a legalacsonyabb az egész közszférában, jövedelmük mára a létminimumot sem éri el. A KSH-adatai szerint miközben az egy főre jutó létminimum havi 85 960 forint volt 2012-ben, a szociális ágazat alkalmazottainak havi nettó keresete mindössze 72 554 forint volt. Kónya Gusztávné jelezte: számításaik szerint 30 milliárd forint elegendő lenne a húsz százalékos béremeléshez, ebből már 5-15 ezer forinttal nőhetnének a bérek. A szaktárca azonban a „semmitmondó és a területen dolgozókat semmibe vevő” megnyilatkozásokon kívül mindössze két „beszélgetést” hívott eddig Lyukas a szociális háló - októberi demonstráció a minisztériumnál össze, ezek azonban nem nevezhetők érdemi egyeztetésnek - mondta a szakszervezeti elnök. Ezért a még nyáron alakult Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság úgy döntött: megkezdi egy esetleges munkabeszüntetés előkészítését. Ehhez területenként felmérik a sztrájkhajlandóságot, ami a bölcsődei dolgozók körében a hét végére elkészül - mondta lapunknak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szűcs Viktória azt mondta: könnyen megeshet, hogy miközben bővül a bölcsődei férőhelyek száma, lassan elfogynak a dolgozók. Az elmúlt években 109 új bölcsőde épült, de egyre kevésbé vonzó a pálya. A tízezer bölcsődei dolgozó több mint 75 százaléka minimálbérért, havi nettó 72-73 ezer forintért dolgozik. Ezt viszi haza a kezdő éppúgy, mint az, aki már harminc éve kicsikkel foglalkozik, de a főiskolát végzettek nettó fizetése is legfeljebb 80 ezer forint körül van. ■ Haiman Éva Szociális dolgozók keresete (nettó forint/fő/hó) 2009 99 023 2010 83 721 2011 89082 2012 . 72 554 2013* 74278 •JANUÁR-JÚNIUS FORRÁS: KSH 1
