Új Néplap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-02 / 230. szám

mammmBnam HÍRSÁV Közbeszerzés: mindenki jól járhat az eddiginél átlagosan 35 százalékkal olcsóbban jut­nak hozzá több tucatnyi fontos kórházi gyógyszerhez az intézmények a központi közbeszerzés nyomán. Az árengedményért cserébe, te­kintettel a több tízmilliárdos szállítói tartozásokra, a kór­házaknak 60 napos fizetési határidőt kell vállalniuk az­zal a kikötéssel, hogy ha to­vábbi 45 napot meghaladóan sem fizetnek, leállítható e gyógyszerek szállítása. ■ VG Új alelnök az MNB-nél A magyar Nemzeti Bank al- elnökévé nevezte ki Áder Já­nos köztársasági elnök Win- disch Lászlót. A szakember 2013 áprilisa óta dolgozik az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatósá­gán, míg 2011 és 2013 már­ciusa között az NGM adó- és vámigazgatási főosztályát vezette. ■ MTI Nemzetközi körözés Hernádi ellen az Interpol kiadta a körö­zést a Mol-vezér ellen horvát lapértesülések szerint, és ha­tályba lépett az európaj, PfÍP" gatóparancs is. Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az euró­pai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mól elnök-vezérigaz­gatója ellen - írta a Jutarnji List. A horvát napilap szerint értesülését a rendőrség meg­erősítette. ■ hvg.hu Hernádi Zsolt Részben leállt az USA vita Nem tudni, mikor születik megegyezés a költségvetésről .A hely zárva, tilos a belépés” - áll az őr tábláján a washingtoni Lincoln Emlékműnél. 800 ezer állami alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra Számos állami intézmény le­állt az Egyesült Államokban az új pénzügyi év kezdetén, miután nem sikerült meg­egyezni az új költségvetés­ről. A megoldás távolinak tűnik, pedig alig több mint két hete van a feleknek.------------)tnVAo'ir"'' Gyükeri Mercédesz Minden egyes nap 2-300 millió dollárnyi kárt okozhat az ame­rikai gazdaságnak az, hogy részlegesen leállították az ál­lami intézményeket. A leállítás hátterében egy sajátos ameri­kai ösztönző szabályozás áll, amely szerint a kongresszus két házának egyezségre kell jutnia a büdzséről, ellenkező esetben azonban a pénzügyi év kezdetén befagyasztják a nem életbevágó költéseket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt napok vitái valójában nem is a költségvetésről szól­tak, hanem csak egy ideiglenes keretről, amellyel éppen a leál­lást igyekeztek elkerülni. Hasonló helyzet több adódott már az elmúlt két évben, ami­re csak részben magyarázat az, hogy miközben a Fehér Házban demokrata elnök lakik és jelen­leg a Szenátus többsége is de­mokrata, a Képviselőházat az ellenzéki republikánusok ural­ják. Hozzájárul az is, hogy a republikánusok populista szár­nya, a Tea Party egyre nagyobb befolyásra tesz szert a kong­resszusban is, márpedig ezek a politikusok nem kompromisz- szumkészségükről híresek. A két párt között a fő törés­a nyugdíjakat fizetik, a pos­tások kézbesítenek, fenntart­ják a rendet, de bezárnak azok a hivatalok, amelyek nem létfontosságúak az or­szágműködése szempontjá­ból. így nem nyitnak ki az állami műemlékek, nemzeti parkok, de nem lehet okmá­nyokat sem intézni. A had­sereg egy hétfőn aláírt elnöki rendelet miatt menekült meg most: a nem sokkal éjfél - vagyis a megegyezés határ­ideje - előtt bejelentett ren­delkezés szerint akkor is biz­tosítják a finanszírozást, ha pontot az Obama nevével fém­jelzett egyészségbiztosítási re­form jelenti. A három éve aláírt rendelkezés most lépett volna életbe, a republikánusok azon­ban felváltva követelték a beve­zetés elhalasztását vagy az erre szánt összegek csökkentését, a Szenátus pedig ezt'elutasította. A felek az elmúlt:egy héten olyan mély lövészárokba ásták be magukat, hogy egyelőre el­képzelni is nehéz, mikor békél­nem születik megállapodás a büdzséről. VAN AZONBAN 800 ezer em­ber, aki nem ennyire szeren­csés. Őket fizetés nélküli kényszerszabadságra kül­dik, munkájukat csak akkor vehetik fel újra, ha elfogad­ják a büdzsét. HASONLÓ ZÁRLATRA először 1976-ban, utoljára pedig Bili Clinton elnöksége idején volt példa, a 18 valaha volt le­állás közül ez volt egyben a leghosszabb is: 1995. decem­ber 16-tól 1996. január 6-ig tartott. nek meg. Pedig az idő sürget, mivel október 17-én az Egye­sült Államok adóssága eléri a megszabott felső határt, 16,7 ezer milliárd dollárt. Vagyis ad­dig nem csak a büdzsé kérdését kellene rendezni, de döntésre kellene jutni az adósságplafon megemeléséről is, ugyanis a törvények szerint ettől a ponttól az amerikai állam nem bocsát­hat ki kötvényeket, így pedig nem csak saját kiadásait nem tudja finanszírozni, de fennálló adósságait sem tudja törleszte­ni, ami viszont technikai érte­lemben államcsődöt jelent. Ehhez képest piacok megle­hetősen nyugodtan reagáltak a megállapodás elmaradására. A jelek szerint a világ tőzsdéi már beárazták a leállást, ezt jelzi az is, hogy a New York-i értéktőzs­de pozitív nyitást produkált. Ezúttal a hitelminősítők sem fenyegetőznek. A Standard & Poor's, amely két éve egy ha­sonló vita miatt megvonta a leg­magasabb szintű, „AAA” adós­besorolást az Egyesült Álla­moktól, most úgy nyilatkozott, ha ez a mostani bizonytalan helyzet nem húzódik el sokáig, nincs ok a leminősítésre. Csökkent az államadósság, de nőtt a hiány adatok A második negyed­évben 98 milliárd forinttal csökkent, az április és június között eltelt időszakban így 23 249 milliárd forint volt az államadósság - közölte tegnap a pénzügyi számlák adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mindez a GDP 81,1 százalékának felel meg. Az államadósság így - döntően a forint átmeneti erősödése, és a kisebb hitelfelvétel miatt - csökkent a március végi 82,3 százalékos szintről. A csökke­nés hátterében 216 milliárd forintnyi nettó hitelfelvétel és a forint erősödése következtében az állomány 314 milliárd forin­tos javulásának egyenlege áll. A kötelezettségek közül nőtt a központi kormányzat hosz- szú lejáratú értékpapír- és hitelállománya, amiben ki­emelkedő szerepet játszott a második negyedévben lezajlott önkormányzati adósságátvál­lalás. Emellett nagymértékű állampapír-kibocsátás is tör­tént, amelynek jelentős részét a lakosság vásárolta meg. Bár a mostani adatsorán még nem szerepel, a lakossági állam­papírok a második negyedév után is kelendőek maradtak. GDP-arányosan 0,4 százalék- ponttal nagyobb volt a kor­mányzati szektor első félévi hiánya, az első hat hónapban 381,5 milliárd forint volt a mínusz, amely 73,5 milliárd forinttal több, mint egy éve. Ez a GDP 2,6 százalékát teszi ki - derül ki a KSH által közölt hiányadatokból. ■ B. L. Az államháztartás adóssága (bruttó, konszolidált, névértéken számított, milliárd forint) 23500 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB 800 ezren kényszerszabadságon „A magyar állam is felelős volt a holokausztért” Baksist szednek a HOK-ökben FELMÉRÉS Közepesen korruptnak látják a hallgatók a felsőoktatást A magyar állam is felelős volt a holokausztért - jelentette ki Navracsics Tibor miniszterel­nök-helyettes a Zsidó élet és an­tiszemitizmus a mai Európában című budapesti konferencián, az Országházban. 1990 után, ami­kor „hirtelen" beszélni lehetett Magyarországon a holokauszt- ról, a társadalomnak szinte sokkszerű volt találkoznia a magyar állam felelősségével - mondta Navracsics, felidézve, az ő nemzedéke még azt tanul­ta az iskolában: nem a magyar állam, hanem „egy elkülönült emberfaj”, „a Horthy-fasiszták” voltak felelősek a holokausztért, a kommunisták győzelmével pe­dig Magyarország túltette magát mindezen. A magyar társada­lom így csak 1990-ben szembe­sülhetett azzal, hogy a magyar állam szembefordult saját pol­gáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket. Szembe kell nézni a felelősséggel. A magyar demokrácia ma minden polgárát megvédi azokkal szemben, akik gyűlöletet akarnak szítani - hangsúlyozta. Navracsics Tibor szavait nagy tapssal fogadták a konferencia résztvevői. A rendezvényen mások mel­lett részt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti ér­sek, Harrach Péter, a KDNP frak­cióvezetője, Kovács László volt külügyminiszter, Bajnai Gordon volt miniszterelnök is. ■ Az oktatási intézményeket köze­pesen tartják korruptnak a hall­gatók, rosszabb a véleményük az üzleti életről, de leginkább a politikáról ezzel kapcsolatban - ismertette tegnap a Transpa­rency International (TI) magyar tagozatának felmérését a szerve­zet vezetője. Martin József Péter elmondta, hogy a megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szo­ciális juttatások szétosztása so­rán. A hallgatók szerint gyakran pénzzel, ajándékkal és szíves­séggel kell a döntéshozók kedvé­ben járni, ennek mértékét, vagy jellegét nem tárta fel a kutatás. A negyedévesek háromnegyede szerint a hallgatói önkormány­zatok (HŐK) kizárólag a saját érdekeiket képviselik. Egyesek szerint a HŐK tagjai láthatóan vagyonosabbak lesznek miután pozícióba kerülnek, pénzügyeik átláthatatlanok, szabályozatla­nok. A HÖK-be a válaszadók ne­gyede szerint lehet korrupcióval, muty ival, vagy baráti segítséggel bekerülni. Martin szerint korrupciós kockázatot jelent az is, hogy a felsőoktatási intézmények az EU-s forrásokat sokszor nem rendeltetésszerűen használják, ugyanis nem az adótt projektet, hanem az intézmények működé­sét finanszírozzák belőle. Tavaly majdnem minden ötö­dik ember folyamodott veszte­getéshez az oktatási szférában - ismertette a TI 2013-as Globá­lis Korrupciós Jelentését Gareth Sweeney. A TI berlini központ­jának vezetője szerint gyakori az oktatásra szánt állami pén­zek elsikkasztása, a rejtett iskolai költségek vagy a hamis oklevelek adás-vétele. Sweeney lapunknak elmondta: egyes országokban 3-5 ezer dollárt is fizetnek, hogy be­kerüljenek egy jobb intézmény­be. Egyes közepes anyagi hely­zetű családok jövedelmük 5-10 százalékát költik el az oktatásban korrupciós célokra, szegényebb családoknál ez a költség 20-30 százalék is lehet. Az unióban 2011-ben 120 mil­liárd euróra becsülték a korrup­cióra fordított pénz mértékét, ami nagyjából megfelel az unió egy éves költségvetésének, vagy egy évi teljes magyar GDP-nek - han­goztatta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képvi­seletének vezetője. ■ E. S. Nem működnek becsületesen? (hallgatók szerint, százalékban) Közoktatás 52 Felsőoktatási hallgatói önkormányzat 46 Felsőoktatási tanári kar 32 Felsőoktatási felvételi bizottság 26 Helyi önkormányzat 59 Rendőrség 59 Állami egészségügy 74 Államigazgatás 75 Üzleti szektor 76 FORRÁS: TRANSPARENCY INTERNATIONAL MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom