Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-10 / 159. szám
2013. JÚLIUS 10., SZERDA BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Uniós pénz közmunkára? program Nem tisztázott még a fiatalok foglalkoztatására szánt összeg Fiatalkori munkanélküliség (2012, a 15-24 év közötti aktív lakosság százalékában) U fi»’ w Görögország 55,3 | Spanyolország 53TI Portugália 1 37,7 Olaszország Szlovákia Magyarország ■ | VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG Németország 18,1 EU-átlag WM 22,8 „Méltó fizetést, ne megalázót!” - követelik transzparensükön a spanyol fiatal munkanélküliek. A dél-európai országban súlyos a munkanélküliség Az export nagyobbat esett májusban, mint az import KSH Májusban 653 millió euró volt a külkereskedelmi többlet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. 2013 ötödik hónapjában az export euróbán számított értéke 1,9, az importé 0,9 százalékkal csökkent a tavaly májusi értékekhez viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete az év első öt hónapjában 258 millió eurós javulást mutatott 2012 azonos időszakához képest - derül ki a KSH jelentéséből. 2013. májusban - első becslés szerint - a kivitel értéke 6,9 milliárd eurót (2023 milliárd forintot), a behozatalé 6,3 milliárd eurót (1832 milliárd forintot) tett ki. A külkereskedelmi mérleg egyenlege az év ötödik hónapjában 653 millió euró (191 milliárd forint) volt, ami 76 millió eurós (23 milliárd forintos) romlás az előző év azonos hónapjához képest. A májusi kivitel 76, a behozatal 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. 2013. január-májusban - előzetes adatok szerint - a kivitel értéke 33,7 milliárd euró (9972 milliárd forint), a behozatalé 30,6 milliárd euró (9043 milliárd forint) volt. A kivitel és a behozatal euróbán számított értéke 1,8, illetve 1,1 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg 258 millió eurós (90 milliárd forintos) javulást mutatott a 2012. január-májusi többletig viszonyítva „Az elmúlt hónapokban megjelent konjunktúra indikátorok az európai gazdaság recesz- sziójából való lassú kilábalási folyamatát jelezték, a gyengélkedő külső keresletet azonban a felfutó autóipari termelés részben ellensúlyozhatja" - vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. ■ VG A külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron) __________Export Import Egyenleg 2013. május______________________ Millió euró 6 906,3 6 253,1 653,2 Változás (év/év, százalék) -1,9 -0,9________ 2013. január-május Millió euriT 33675,0 30 564,8 3110,2 Változás (év/év, százalék) 1,8_____JA_______ FORRÁS: KSH Nem kizárt, hogy a közmunkaprogram keretében költi el Magyarország a fiatalok foglalkoztatására szánt, az elkövetkezendő két évben rendelkezésre álló uniós forrásokat. Idehaza négy rászoruló régió érintett. Braunmüller Lajos 9l ,1 Akár a közmunkaprogramba is vándorolhat az új EU-s költség- vetési ciklusban a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére fordítható támogatás. A keret Magyarországra jutó részét még csak becsülni lehet. Az Európai Unió állam- és kormányfői eredetileg hatmilliárd eurót fogadtak el az EU egészére vetítve a fiatalok foglalkoztatását elősegítendő. Az Európai Parlament elképzeléseinek megfelelően azonban ez az összeg módosult, és az elköltés módja is megváltozott. Az EU költség- vetésének egyes fejezeteit is ráhagyással, bizonyos mértékű marginokkal tervezik, ezeknek a szűkítéséből az eredeti ösz- szeghez további kétmilliárd eurót tettek. A végső összeg tehát, amelyet az EU rászoruló régiói a fiatalok foglalkoztatására költhetnek így már 8 milliárd euró. Az összeget nem hét év alatt, hanem az új költségvetési ciklus első két évében, vagyis 2015 végéig kell elkölteni. A helyzet súlyát jelzi, hogy nem csupán az elkülönített ösz- szeg növekszik, hanem a program is kiterjed. Az eredeti elképzelések szerint az érintett hazai régiók 48 millió eurót, azaz töb mint 14 milliárd forintot k^ipt^k volna sl fi^alpk foglalkoztatására. A változások nyomán a hazánknak jutó pénz is változik, valószínűleg nőni fog. A teljes keretösszeg növekedésével ugyanis - bár valószínűsíthető -, önmagában még nem egyértelmű, hogy növekszik az egyes régióknak jutó pénz. A program azokat a régiókat támogatja, ahol a fiatalok A VOSZ egyeztetne „A témában még semmiféle egyeztetés nem volt a kormány és a VOSZ között, egyelőre informális megbeszélésekről sincs szó” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: „a munkanélkülisége meghaladja az uniós átlagot. Görögország összes régiója érintett. Hasonló a helyzet Spanyolországban is. Az összeg növekedésével párhuzamosan azonban új régiók is jelentkeznek. Szlovénia esetében ugyan még nincs a határon a fiatalkori munka- nélküliség, ám a helyzet a volt jugoszláv tagállamban rohamosan romlik. Az új válságországként sz^flVjn jartotj Szlovénig program beindulására egészen biztosan, a rászorulók között lesz majd. A pénz elköltésének módja szintén nem világos még. Az alapötletet adó modell a például Finnországban működő ifjúsági garanciaprogram. Ennek lényege, hogy a fiatalok munkaerőpiacra való kilépését segítik a helyi munkaügyi hálózat eleVOSZ a mielőbbi egyeztetésben, és egy szakmai koncepció megvitatásában érdekelt. ” Dávid Ferenc kijelentette: „bízom benne, hogy a szóban forgó uniós támogatás az üzleti szférában, és nem közfoglalkoztatás keretein belül kerül majd elköltésre.” mei, és garantálják, hogy négy hónapon belül álláshoz, ennek hiányában pedig valamilyen áthidaló megoldáshoz segítik az érintetteket. Ez utóbbiak között képzés, vagy gyakornoki pozíció is van. A mostani elképzelések szerint az EU-s rendszer követi majd a finn megoldást abban is, hogy átveszi a négy hónapos határidőt. Az elhelyezkedés támogatása szektorsemlegesnek ígérkezik, ezért egyáltalán nem kizárt, hogy az érintett fiataloknak a közfoglalkoztatás keretein belül találnak munkát - ezt nem zárták ki a lapunknak név nélkül nyilatkozó brüsszeli források, akik ezt különösen a képzetlen fiatalok esetében tartják elképzelhetőnek. A közmunkával egyébként is nagy tervei vannak a kormányzatnak. Kovács Zoltán, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Magyar Nemzetben tegnap megjelent interjújában azt nyilatkozta: a kormány sikeresnek értékeli a közmunkaprogramot, céljuk pedig az, hogy idén és jövőre is 300 ezer közmunkásnak adjanak feladatot a rendszer keretében. A Közmunkás Szakszervezet tegnap közleményben reagált az interjúra, és bírálta a programot. HÍRSÁV Minden adott a lett euróbevezetéshez jóváhagyták brüsszeli ülésükön az uniós pénzügyminiszterek, hogy Lettország január 1-jén euróra cserélje a latot. A pénzügyminiszterek véglegesen rögzítették a lat és az euró átváltási árfolyamát, mégpedig az ERM II. rendszerben érvényes, 0,702804-es szinten. 2015- ben Litvánia, a harmadik balti állam, az EU soros elnöke is be szeretné vezetni a közös európai pénzt. ■ MTI Rontott prognózisán a valutaalap borúsabb képet fest a világgazdaság alakulásáról a Nemzetközi Valutaalap (IMF): kevés kivétellel az ösz- szes ország és országcsoport idei és jövő évi gazdasági növekedési ütemét 0,2-0,8 százalékponttal alacsonyabbnak jósolja. A kilátásokat bizonytalanná teszi, hogy ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed felhagy gazdaságösztönző monetáris politikájával, megfordulhat a tőkeáramlás iránya. A valutaalap arra számít, hogy a világgazdaság az idén 3,1, jövőre 3,8 százalékkal bővül, 0,2 százalékponttal alacsonyabb ütemben, mint áprilisban prognosztizálták. A Közép-Kelet-Európára vonatkozó előrejelzés nem változott, az IMF az idén 2,2 százalékos, 2014-ben pedig 2,8 százalékos növekedést^ vár. ■ MTI WT0 előtt az EU-orosz vita A kereskedelmi Világszervezet (WTO) közvetítését kéri az Európai Unió abban a vitában, amely Moszkva és Brüsszel között a járműimportra kivetett úgynevezett újrahasznosítási illeték miatt alakult ki. Brüsszel szerint az illeték - amelyet Moszkva pár nappal az orosz WTO-csatlakozás után vetett ki az importjárművekre - a WTO legalapvetőbb értékét, elvét sérti, amely szerint egy ország sem élhet diszkriminációval az importőrökkel szemben, illetve a különféle országokból származó importot sem különböztetheti meg hátrányosan. ■ MTI Brüsszelben a hazai EU-források felhasználási terve FEJLESZTÉS A legtöbb uniós forrást a foglalkoztatás ösztönzésére fordítaná a kormányzat 2014-2020 között Július 1-jével az Európai Bizottság befogadta a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési források felhasználásának stratégiai irányait rögzítő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott Partnerségi Megállapodás tervezetét - jelentette be az NGM gazdaság- stratégiáért felelős államtitkára. Cséfalvay Zoltán kiemelte: ezzel a Brüsszellel tavaly ősszel megkezdett, a következő hétéves uniós ciklus forrásainak felhasználásáról szóló informális egyeztetések első szakasza lezárult. Innentől kezdve széleskörű konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel a Partnerségi Megállapodás tervezetéről, ami elérhető a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján. Magyarország a tervek szerint novemberben nyújtja be véglegesen a Partnerségi Megállapodást az egy adott szakterület fejlesztési stratégiáját tartalmazó operatív programokkal (op) együtt. Ezt követően hivatalos egyeztetés indul Brüsszel és a kormányzat között, majd várhatóan a jövő év első negyedében, felében fogadja el a bizottság a Partnerségi Megállapodást az op-kel együtt. Az államtitkár kiemelte: a Partnerségi Megállapodás elfogadása előtt is kiírhatja Magyarország a pályázatokat, enCséfalvay Zoltán nek annyi kockázata van, hogy ha nem fogadja el a megállapodást Brüsszel, ezen pályázatok finanszírozását a hazai költség- vetésből kell megoldani. A 2014-2020 közötti ciklusban lehívható mintegy hétezer milliárd forintos uniós forrás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd az ország. Cséfalvay Zoltán közölte azt is, hogy a jelenlegi tervek szerint a legtöbb forrást, mintegy 1200 milliárdot a foglalkoztatás ösztönzésére különítik el. Ez a duplája a jelenlegi hétéves ciklusban erre a célra kijelölt keretnek. A kkv-k versenyképességének növelésére több mint 1100, a közlekedés fejlesztésére közel 900 milliárdot különítene el a kormányzat. Az energiahatékonysági beruházásokra több mint 800 milliárdot forintot csoportosítanának, ez a jelenlegi keret háromszorosa. Több mint 200 milliárd forint jutna kutatás-fejlesztésre, ami duplája a mostani keretnek. Az operatív programokról elmondta, hogy a jelenlegi 16 helyett csak 9 programot hoznak létre. Míg a jelenlegi ciklusban minden régió külön op-t kapott, 2014-2020 között egy közös terület- és településfejlesztési programot hoznak létre, és csak a közép-magyarországi régió esetében lesz külön program. ■ T. G. Próbálkozik a központi régió miután A közép-magyarországi régió az egy főre jutó GDP alapján már fejlett régiónak számít, így a jelenlegi ciklushoz képest kevesebb uniós forrásra lesz jogosult 2014-2020 között. Ezt a hatást azon lehetőség kihasználásával próbálja majd kiegyenlíteni a kormányzat, hogy a források maximum 15 százalékát átcsoportosíthatja más operatív programokból a közép-magyarországi régióra, ha az ott megvalósulófejlesztések az ország egészére kedvező gazdasági hatással vannak.