Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-21 / 168. szám

Nyáron kellemes és hős Helsinki észak Gibraltárja Svédek alapították, az oroszok e^^a^ák a finn főváros elődjét ■ 9 t Helsinki környékét sokáig észak Gibraltárjának is ne­vezték, olyan jól védhető volt. Aztán a svéd-orosz há­borúban győzedelmesked­tek az oroszok. 1809-ben ide is benyomultak az cár csapatai, s az oroszok el­kezdték átépíteni a várost... Kiss Róbert Richard A cári csapatok által elhódított nagyhercegséggé „előlépett” te­rületnek is Helsinki lett a főváro­sa. A dóm köré különböző izgal­mas épületeket emeltek, és fel­építették az Uszpenszkij székes- egyházat is. A város lakóinak száma egyre csak növekedett, és mivel az I. és n. világháború sem sújtotta nagyon Helsinkit, ma­napság már mintegy félmillióan laknak itt. Ezek a hivatalos ada­tok, de a nyüzsgő, nagy a forgal­mú várost ennél zsúfoltabbnak érezni. Legalábbis néhol. Helsinki központját megnéz­hetjük városnéző buszokkal, de bérelhetünk biciklit is, különö­Fontosabb árak VILLAMOSJEGY 2,2 eUW SÜTEMÉNY: 5,5 euró FORRÓ CSOKI: 4,5 euró HOTEL/ÉJ/REGGELIVEL: 28000 Ft REPÜLŐJEGY/VARSÓN ÁT: 80000FHÓI ^ ..i................'rüBfcv. . i k pi Helsinki, Szenátus tér, a lutheránus székesegyházat, ismertebb nevén a Nagytemplomot minden turista felkeresi. Tele a város múzeummal sen nyáron, amikor szelídebb az idő. Ennél persze kényelmesebb, ha a nagy piros buszokra vagy villamosra szállunk. Helsinkiben kiváló a másutt ma már ritkaság- számba menő villamosközleke­dés. Mehetünk persze gyalog is. így lehet igazán megérezni Hel­sinki lüktetését és hangulatát. Nyáron bérelhető evezős csónak is, hiszen rengeteg az apró kis tengeröböl, amelyeket csatornák kötnek össze egymással. Ha megérkezünk a centrumba, elsétálhatunk a kikötőig. A hatal­mas hajók 40 percenként viszik el a turistákat a Sveaborgba, a hí­res erődbe, ahol érdemes sétál­gatni pár órát. Nagyjából ennyi idő alatt fel lehet fedezni a kör­nyéket. Meg lehet nézni a múze­umokat, aztán vissza lehet men­ni hajóval a központba. Itt van a híres halpiac. Hétköznap már ko­ra reggel hozzák az árut a halá­szok, és a legkülönfélébb tengeri szörnyeket lehet megcsodálni. Szinte minden fontos közintéz­mény egymás mellett van, és itt van a helsinki városháza is, lé­nyegében a halpiacra néz mind a három hatalmas épület. Itt van a finn köztársasági elnöki palota, s itt találjuk a svéd nagykövetséget is. Ha egy kicsit továbbsétálunk, az egyik oldalon az Uszpenszkij székesegyház még az orosz idők­re emlékeztet, de a másik oldalon már modern üzletek várják a tu­ristákat. Helsinkiben nagyon sok a mú­zeum. Állítólag a lakosság szám­arányához képest itt van a vilá­A FŐVÁROST, HELSINKIT IS svéd uralkodó alapította. 1550-ben Gustav Vasa adott rendeletben utasítást, hogy új fővárost ala­pítsanak. A terület benépesíté­se meglehetősen könnyen ment: a király kötelezte a kör­nyezőfalvak lakosait, akiknek - halálbüntetés terhe mellett - az új városba kellett költözni­gon a legtöbb. A leghíresebb a városi Művészeti Múzeum és a finn és európai festészetet meg­jelenítő Atheneum Művészeti Múzeum. Egyik sem a Louvre, de mindenképpen kellemes ki- kapcsolódás. A finn Természettu­dományi Múzeum főleg Lappföld és környékének élővilágával fog­lalkozik, a Kiazma nevű múze­um pedig a modern művészetek­kel. Természetesen a finn fővá­rosban van skanzen is, elvégre ez skandináv specialitás. Itt ezt ük. Ez kellőképpen motiválta is a helybelieket. Hamarosan megszületett Helsinki, svédül Helsingfors. A cél az volt, hogy egy új kereskedelmi központot hozzanak itt létre. az 1700-AS években háborúk, tűzvészek, éhezés és járványok kísérték a város történetét. A területet többször is el akarták Szaura szárinak hívják, és nagy­jából 5 perc alatt elérhető, hiszen elég közel van a városközpont­hoz. Meg lehet nézni a finn nép­viseleteket, illetve az eredeti falu­si házakat. A finnek viszonylag jól élnek, megcsodálhatjuk a bőséges áru­kínálatot. Az árak meglehetősen magasak Helsinkiben. Persze nem annyira, mint Moszkvában, Szentpéterváron vagy Párizs­ban, de sokkal drágábbak, mint Kelet-Közép-Európában. foglalni az oroszok, de sokáig sikerült visszaverni a támadá­sokat Ekkor épült meg Suomellinna szigetén Európa egyik legnagyobb erődje, a Sveaborg, mely ma a világ- örökség része. A hihetetlen erődkomplexum fantasztikus látvány a korabeli ágyúkkal, a hatalmas tartószerkezetekkel. Adnak a kisebbségre: svédül is kiírják fel KELL fedezni az izgal­mas kis kávézókat, étterme­ket a főteret, a tengeröböl környékét, a csatornákat, a katedrálisokat. Bár Helsinki lakóinak csak 6 százaléka svéd, mégis mindent kiírnak svédül is. Szerintük bár­mennyire kicsi is a svéd ki­sebbség, a kiírásra szükség van, mert ez a megbecsülés jele. Még a hivatalokban is csak olyanok dolgozhatnak, akik nemcsak finnül, ha­nem svédül is tudnak. Egyébként - mint általában a skandináv országokban - szinte mindenki jól beszél angolul. egyetlen szállodában vagy vendéglőben sem találkoztam olyan kiszolgálóval, sőt még taxissal sem, aki ne beszélt volna úgy angolul, hogy akár Londonban is nyugodtan munkát vállalhatna. Az uralkodó nem sokat teketóriázott: költözés vagy kivégzés...! HÍRSÁV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ► SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Régi-új hotel Pesten, a Dohány utcában A HUNGÁRIA FÜRDŐ és Continental Szálló 1974- ben zárta be kapuit. Szinte rögtön pusztulásnak in­dult a valaha gyönyörű épület. Széthordták beren­dezését és sokáig hajlékta­lanok húzódtak meg ben­ne. 36 év után a helyén felépült új szálloda XXI. századi igényeket elégít ki. A Continental Hotel Zara éttermét, uszodáját és wellnessrészlegét az utcáról betérők is hasz­nálhatják. Légi bérlettel csábít a laoszi légitársaság A lao Airlines, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársa­ság nemzeti légitársasága képviselet nyitott Budapes­ten, az Aviation Bt. Ma­gyarországon kívül Cseh­országban és Lengyelor­szágban látja el a délkelet­ázsiai ország képviseletét. Újdonságuk az ázsiai légi bérlet (Discovery Airpass), melynek feltételei az www.allairpass.com weboldalon megtalálhatók. Vissza a múltba: Mátyás udvarába RENESZÁNSZ UDVARRÁ vál­tozik a Somogy megyei Nagyszakácsi az augusz­tus 7-i 18. Királyi Szakács- verseny alkalmából. Nem­zetközi szinten is elismert, profi szakácsokból álló csapatok mérik össze tu­dásukat. A fejedelmi me­nüt kizárólag Mátyás ki­rály korában ismert alap­anyagokból, fűszerekből, korhű technológiai eljárás­sal készíthetik el a ver­senyző csapatok. Pannonhalma szélesre tárja kapuit vendéglátás Új beruházások, családbarát szolgáltatások várják a látogatót Palócföld újjászületett a szentendrei skanzenben „A pannonhalmi bencés fő­apátság megnyitja kapuit: a ven­dégszeretetét az örökkévalóság felé, a titkokét egy rövid pillanat erejéig” - mondta Várszegi Asztrik püspök, főapát a Viator Étterem és Borbár ünnepi meg­nyitóján. A családbaráttá alakí­tott új szolgáltatásokkal az átuta­zóturizmus helyett a hosszú, családi hétvégék egyik legked­veltebb központja lehet a világ- örökség részét képező apátság. 1996 óta tartják nyilván mint a világörökség részét, a pannon­halmi bencés főapátságot. Nagy­szabású turisztikai fejlesztési program nyomán ünnepélyes keretek között nyitotta meg a nagyközönség előtt kapuit az apátság étterme, hogy már az idei nyáron is élvezhessék a ven­dégek a kulináris kényeztetést. A látogatóközpont korszerű szolgáltatásokat nyújt a hazai és a külföldi vendégek számára egyaránt. A kétszintes, akadály­mentesített épületben kapott he­lyet az étterem és az irodalmi, művészeti és vallási témájú ren­dezvények számára kialakított előadóterem is. A felszín alatt fe­dett parkolót is kialakítottak gép­kocsiknak és autóbuszoknak, de kerékpártárolót és csomagmeg­őrzőt is létesítettek - a kerékpá­ros turistákra gondolva. A léte­sítmény különlegessége a növé­nyekkel gazdagon beültetett zöldtető. ■ Borospince. Saját produkció Lépést tart az apátság „PANNONHALMA az ezer­éves jelen időként emlege­tett élő történelem. Az apátság a vendégfogadás­ban is a fejlődés útjára lé­pett. A fejlesztéseknek kö­szönhetően olyan vendég­barát hellyé vált az elmúlt években, ahol a minőségi kínálat az univerzális ér­tékekkel és a magyarság szellemi hagyományaival találkozik” - jelentette ki Rábai László főapád titkár. A szentendrei Szabadtéri Nép­rajzi Múzeumban ünnepélyesen megnyitották az uniós támoga­tással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, az észak­magyarországi falutájegységet. Ez a bemutatás minden korábbi­nál szemléletesebb, közvetle­nebb, interaktívabb, hogy a 21. század emberének is élő tapasz­talatként adhassa át Palócföld paraszti örökségét, egy a szük­ségben is leleményes vidék min­dennapi tudását. A skanzen nyolcadik tájegysé­ge az Ipoly és a Bodrog közötti, fo- lyóktól szabdalt hegyvidéki terü­let, Nógrád, Heves, Borsod-Aba- új-Zemplén és a történeti Gömör 19-20. századi paraszti kultúrá­ját, elsősorban építészetét és la­káskultúráját mutatja be. Főként a szegény és középparaszti réte­gekre koncentrál, de megjeleníti a kisnemesi utódok, vándoripa­rosok (teknővájók, drótos tótok), az Alföldön és Dunántúlon mező- gazdasági idénymunkát vállaló summások és az uradalmakba egész évre kötött bérért elszegő­dő cselédek életvitelét is. A tájegységben többségükben az eredeti helyükön elbontott, majd itt újra felépített autenti­kus épületek állnak, amelyek belső tereiben, az enteriőrökben közel ötezer pontosan elrende­zett műtárgy teszi megtapasztal- hatóvá a falusi élet egykori ese­ményeit. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom