Új Néplap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-20 / 116. szám

2010. május 20. 3-Dtatüf t----------------------------------------------------------------------------— L halkolbaszfesztival. A Szolnoki Főiskola és a Magyar Halkolbász Lovagrend a gasztrokulturális na­pok keretén belül rendezte meg szombaton a II. Halkolbász Fesztivált a tiszaligeti campus területén. Összesen tizenöt csapat készített halkolbászt. Ezek között volt füstölt, paprikás, sőt „kaméleon” is, I melyeket a látogatók meg is kóstolhattak. Az eseményhez számos más program is kapcsolódott. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 „A Forradalmi Kormányzóta­nács megbízott azzal, hogy úgy a fronton, mint a front mögött a rendet és a fegyelmet biztosít­sam. Feladatom megvalósításá­ra rendelkezésemre áll minden eszköz, és én élni is fogok ezekkel az eszközökkel... A proletariátus osztály ellensége­ihez, a burzsoáziához nem for­dulok semmiféle kéréssel, csak azt szeretném, ha ezeket a sza­vakat vésné emlékezetébe: aki a proletariátus hatalma ellen emeli fel a kezét, aki nyílt vagy rejtett úton ellenforradalmat szít vagy elősegít, illetve elhall­gat, aki a Forradalmi Kormány­zótanács és a Hadsereg Főpa­rancsnokság minden rendelke­zését végre nem hajtja, az a sa­ját halálos ítéletét írja alá. Az ítélet végrehajtása a mi felada­tunk. Szolnok, 1919. április 23. Szamuely Tibor a keleti hadse­reg rögtönítélő törvényszék­ének elnöke.” — hirdette ki sa­játos rendeletét a Tanácsköztár­saság legvéresebb kezű ideoló­gusa. És ígéretéhez hűen tett: úton-útfélen gyilkolt. „A hata­lom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A ma­gyarországi proletariátus eddi­gi győzelme nem került külö­nösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem keU félni. A vér = acél: erő­síti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilág- hoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész bur­zsoáziát!” — szögez­te le, majd elkezdte véres feladatát Szol­nokon is. A szolnoki Tisza Szálló falán és a Kö­rösi úti temetőben két emlék is őrzi több meat ember ne­vét. Ők akkor haltak mártírhalált, amikor négyévnyi öldöklés után az első világhá­ború frontjain végre elhallgattak a fegy­verek. A Tanácsköz­társaságnak neve­zett rémuralom összesen közel hat­száz áldozatot köve­telt, amiből a Szol­nokra jutó 49, más adatok szerint 52 lé­Barbárok. Szolnoki vérengzését követően Szamuely Tibor (a teherautó platóján balra) 1919 májusában téren Lenin társaságában hirdette a kommunizmus mindenhatóságát. Gyilkosságok kísérték ideológiai Moszkvába repült, ahol a Vörös meggyőződésüket. lekkel a második legtöbb gyil­kosság esett városunkban. Az itteni vérengzés brutalitását az A Tisza Szálló falán elhelyezett emléktáblát folyamatosan koszorúk borítják az egy nap okozta, amíg a város megpróbálta lerázni magáról a vörös uralmat. Szolnokot 1919. május 2- án egy napra föladta a ro­mánok elől visszavonuló Vörös Hadsereg. A város­ban azonnal megkezdődött a kommün elleni szervezke­dés és a polgárőrség létreho­zása. A rövid életű lázadást a másnap visszajövő vörö­sök gyorsan leverték, majd vonaton megérkezett Buda­pestről Szamuely Tibor ter­rorkülönítménye, hogy vég­rehajtsa a „dicsőséges 133 nap" — Szolnokon 134! — második legnagyobb vé­rengzését. A terrorkülönít­mények a kommunista rendszer lényegéhez tartoz­tak. A legismertebb ilyen társaság a Szamuely támo­gatásával létrehozott Lenin­ijük voltak. Vezérük, a há­borúban az oroszokhoz át­állt egykori cipészsegéd, Cserny József a bolsevikok mellett tanulta ki a szak­mát, és itthon rendszeresen elkísérte legényeivel Sza­MELLINGER EDE. A LEGFIATALABB SZOLNOKI MARTÍR A legfiatalabb szolnoki mártír a fogvatartottak között az apját ke­reső 16 éves Mellinger Ede ta­nuló volt, akinek bátor kiállása vonta magára Szamuely harag­ját. A fiú a letartóztatott apja vé­delmében kérte, hogy vezessék Szamuelyhez. Amikor odavezet­muelyt megtorló kőrútjaira. Első szolnoki áldozataikat még az utcákon lőtték le, mint Ösztreicher Nándor szesz­nagykereskedőt, aki a Baross utca és az Ostor utca sarkán ma is álló háza előtt halt meg. Az ő családjából származott egyébként Örkény István, a neves író. Több csendőrrel a laktanyában levő betegágyban végeztek, majd az elfogottak- kal eljátszott bírósági komédia után a többieket a temető ár­kában lőtték agyon és földelték el. Nagyjából ott, ahol ma az orvosi rendelő áll. Legalábbis így emlékezett erre tíz éve egy nagyon idős egykori szemta­ték, Szamuely durván közölte Mellinger Edével, hogy az apját már kivégezték. A bátor gyerek ekkor Szamuely szemébe vágta: „...maga nem bíró, hanem vadál­lat!” Erre apja után a fiút is kivé­geztette a Forradalmi Törvény­szék véres kezű elnöke. nú. Az ő elmondása szerint a Partos-kápolnánál is voltak ki­végzések, ahol még a saját embereik közül is a puskacsö­vek elé állítottak valakit. Stögermayer Antal halász­bérlőt és halkereskedőt szintén a temető árkában lőtték agyon, aki a lövések eldördülése előtt még levetette kabátját, amit odadobott az egyik ott ácsorgó­nak. Stögermayert felesége is követte a halálba, ugyanis férje kivégzésének hallatán szívszél- hűdés végzett vele. A szolnoki áldozatok közös bűne csupán annyi volt, hogy útjába akadtak egy elszabadult pusztító indulatnak... m. g. Verrel irt történelem: félszáz szolnoki mártír VÉLEMÉNY MÉSZÁROS GÉZA Gondolatok pünkösd elé közeleg pünkösd, a szemlé­teknek eljövetele. Közeleg az összmagyarság legjelentő­sebb találkozója, a csíksom- lyói zarándoklat is. És remé­nyeink szerint közeleg a 2004. december 5-i népsza­vazás végeredményét ellen­súlyozó jóvátétel: a kettős ál­lampolgárságról szóló tör­vény megalkotása is. lélekemelő, a nemzeti ho­vatartozásunkat erősítő idő­szak előtt állunk tehát. Mind­ez egyeseket bosszant, s mindent elkövetnek, hogy a „magyar feltámadást” meg­akadályozzák. Hála Babba Máriának, nem a csíksom- lyói búcsút fenyegeti ve­szély, noha az ártánd-borsi határátkelőtől ekkortájt még mindig nehéz magyar rend­számmal elverekedni ma­gunkat Székelyföldig. A gátépítsében leghangosab­ban manapság inkább a szlo­vákok járnak élen. A felvidé­ki magyarok esetleges kettős állampolgársága számukra nemzetbiztonsági kockáza­tot jelent, szerintük. Fico te­hetetlenségében az Európai Unió illetékeseihez fordul jogorvoslatért. Fura, hogy e fickó az új szlovákiai nyelv­törvény megalkotásakor hal­lani sem akart a széles körű kritikáról és tiltakozásról a magyar nyelv használatának korlátozása miatt. Nehéz megmagyarázni egy mind­össze 17 esztendős állam ve­zetőjének, hogy a szétszóra- tott magyarok számára a ket­tős állampolgárság intézmé­nye nem területi revíziót, csupán a kilencven éve elke­rített rokonok lelki összeölel- kezését szolgálja. A TÖRTÉNELEM némi igazság- tételt szolgáltat azzal, hogy a Trianon által megrajzolt or­szághatárokat az Európai Unió egységesített jogrend­szere radírozza ki fo­lyamatosan. E közösségnek Románia és Szlovákia épp oly egyenrangú tagja, mint ha­zánk. Megérthetnék már szomszédaink, nem kívá­nunk csatározni velük. Van nekünk elég feladatunk. Pél­dául tartani kell magunkat Csíksomlyó egyik jelmonda­tához: „Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenn­tartsátok a lelki egységet!” Hangsúly az érzelmi nevelésen Az Idősek Napközi Otthona la­kói a minap a Tesz-Vesz óvodá­sokhoz látogattak. Az óvodá­ban idén ötödik alkalommal rendezték meg a Teszünk Egy­másért egyhetes programsoro­zatot. Az óvodai dolgozók nagy hangsúlyt fektetnek a minden­napokban az érzelmi nevelésre és a szocializációra. A közel­múltban a Máltai Szeretetszol­gálat fiatal gondozottjai töltöt­tek el egy délelőttöt az óvodá­ban, de sor került drogmegelő­ző és bábelőadásra is. A prog­ram keretein belül egészség- megőrző tanácsokat adtak a megjelenteknek, akik a gyere­kek munkáiból nyílt kiállítást is megtekinthették. b. b. Szolnokon randevúznak a találmányok Május elejéig volt látogatható a magyar feltalálók és fejlesztők munkáiból összeállított szem­le, a 100 csoda interaktív kiállí­tás a fővárosban, a Ferenciek terén. A tervek szerint a találmá­nyok vándorkiállításként járják tovább hazánk nagyvárosait. Legközelebb május 29-én, Szol­nokon láthatjuk a 100 csodát. — Gyermekkorban még so­kan szeretnének feltalálók len­ni. Ezek a találmányok pedig kézzel fogható bizonyítékai an­nak, hogy érdemes kitartaniuk elhatározásuk mellett — beszélt a kiállítás tematikájáról Re- chnitzer Tamás szervező. A ki­állítást a szervezők nem a szak­mának, hanem a nagyközön­ségnek szánták. — Úgy gondoltuk, ez a leg­jobb megoldása a találmányok bemutatásának. Ha csak egy­szerűen vitrinbe tesszük őket, és mellé írjuk a feltaláló nevét, azzal semmit se értünk volna el, egy tett volna a sok múzeum közül. A szolnoki Mihail Sepetykó is több díjat kapott már „Mintavevő esz­köz ultramikro-kémiai kőanalízishez’’ elnevezésű találmányáért Szükség van arra, hogy a társa­dalom nyitottabb legyen a fej­lesztések iránt, egy ilyen kiállí­tás nagy segítség lehet ebben. A 100 csoda kiállítás megmutatja, milyen tehet a jövő 10, 20 vagy akár 30 év múlva. A látogató az Időkapun átlépve megnézheti, mivel közlekedünk majd, hogy vigyázunk az egészségünkre és a környezetünkre, mire ülünk, mit eszünk, mire fekszünk, mi­vel játszunk, mivel szépítke- zünk, és mivel építünk — mondta. A 100 csodával legközelebb május 29-én, Szolnokon, a Kreatív nap 2.0 című rendez­vényen találkozhat a közön­ség a fővárosi kiállítás tömörí­tett, de mindenképp interaktív verziójával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom