Új Néplap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-07 / 286. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2009. DECEMBER 7, HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A Felvidékre kirándultunk tanulmányút Nemcsak nyelvünk, hanem történelmünk is közös A szolnoki gépiparis diákok az esztergomi Bazilikánál a kísérő tanárokkal, Cristian Mariannával és Halászné Gerenyi Mária osztályfőnökkel Öröm, hogy van jó szándékú és becsületes állampolgár Az egyik szolnoki nagy áruházban vásárolni voltam nemrég. Vásárlásom befejeztével a kerékpáromra felraktam a teli szatyrokat, majd hazamentem. Sajnos csak későn, otthon vettem észre, hogy a pénztárcám hiányzik. Nem is emlékeztem arra, hogy hol hagyhattam el. Visszamentem az áruházba, hátha valaki rátalált. Óriási szerencsém volt, mert valaki a bevásárlókocsiban megtalálta, ahol ott felejtettem, azután leadta a pénztárosnak. Ezúton őszinte szívből köszönöm a becsületes megtalálónak, hogy jó szándékában leadta pénztárcámat, és így az hiánytalanul visszakerülhetett hozzám. Kovács István, Szolnok A csonkolt láb, kéz nem nő ki A SZ0U0N.hu hírportálunkon megjelent Rossz világ vár a nyugdíjasokra című cikkhez írták véleményeiket ovasóinkf szerkesztett formában aduk közre). zsaru: A rendőrségtől mentem nyugdíjba! Aki ezt nem csinálta, az nem tudja, milyen, bár mindenkinek ott nehéz, ahol van. pénz beszél: Sok fiatal rokkant- nyugdíjast ismerek, aki ha kell, utoléri Maradonát. Fölül kellene vizsgálni őket az otthonukban! 50 %-a rögtön kiesne! hábetler: Nem hiszem, hogy kinő a csonkolt láb. Néhány éve, az lett rokkant, aki akart. Nyilván a valódi rokkantak az új rendeletet megszívják. dobócsillag: Melyik hülye magyar az, amelyik, ha dolgozni tud, elfogadja a rokkantnyugdíjat a rendes fizetés helyett? ja: Nyugdíjasnak is: munka vagy nyugdíj! csonk: A rokkantnyugdíj elutasítói „tudnak” valamit: az emberi géneket összeolvasztják a gilisztáéval, s ki fog nőni a csonkolt láb, vagy kéz. Másra nem tudok gondolni, egy féllábú ember munkaképessé minősítése esetén... ■ Nagy lelkesedéssel készült a szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Gépipari Tagintézmény 9. C gépészosztálya első szakmai és tanulmányi kirándulására. A tanulók egy része még nem járt külföldön. A diákoknak lehetőségük nyílt betekinteni a határon túli magyarság életébe, kultúrájába. Az ott élőkkel történt találkozásunkkor tudatosult bennünk az a tény, hogy nemcsak a nyelvünk, hanem a történelmünk is közös. A kirándulásra Cristian Marianna kolléganő kísért el bennünket. Esztergomba érkezvén 1909. november 21-én Portelken született — 100 éve — Kovács Sándor, rendi nevén Kamill testvér, Ács Erzsébet és Kovács Vendel második gyermekeként. Porteleken, a Szent Vendel- szoborhoz közeli tanyán laktak. Négy hold földön gazdálkodtak, édesanyja a 14 kilométerre levő Jászberénybe gyalog hordta piacra a ház körül megtermelt gyümölcsöt, tejterméket, tojást, fiókagalambot. Kovács Sanyika megcsodáltuk Melocco Miklós szobrászművész Szent István- szobrát, a Bazilikát és a Mária Valéria hidat is. Látogatást tettünk a Magyar Suzuki Zrt.-nél. Tanulóink érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatót, figyelték a gyártási folyamatot. Ezután Rév-Komáromba indultunk, a komáromi ipari iskola kollégiumába, a szálláshelyünkre. Útközben elhaladtunk a Selye János Gimnázium mellett, amelyben Feszty Árpád festőművész, Kaszás Attila színművész végezte tanulmányait. Ellátogattunk Feszty szülőhe-_ lyére, Ógyallára, de jártunk csila meggyespelei iskolában tanult. A vallásos oktatást édesanyjától és a többi tanyai parasztasszonytól kapta. Első búcsúi emléke Jásztelekhez kötődött. Ezt követte azután számtalan, sok-sok zarándoklat. Mivel vékony, soványka fiúcska volt, szülei cipésztanulónak adták, 1925-ben szabadult. 1926 októberében volt Szent Ferenc halálának 700. évfordulója. A sok ember csak úgy özönlött a jászlagvizsgálóban is. Csoportunk találkozott a komáromi ipari tanárnőjével, Tóth Katalinnal, aki bemutatta iskoláját, és városnézésre kísért bennünket. Láttuk a nemrég felavatott Szent Ist- ván-szobrot és a Jókai-szobrot. Kísérőnk említést tett a májusban megtartandó komáromi napokról, amelyet a magyar és szlovák oldalon egy időben tart a két város. Beszélt a város híres egyéniségeiről: Lehár Ferencről, Selye Jánosról, Klapka Györgyről, Jókai Mórról. Megtekintettük a tanácsházát, Klapka György 4,2 méteres bronzszobrát. Nagyon tetszett az Európaberényi ünnepre, a Barátok templomába. A gyertyás körmenet, a vallásos énekek, a harangok hangja mély nyomott hagyott a fiatalemberben, ekkor határozta el, hogy felvételét kéri a rendbe. Ezután elkezdődött Kamill testvér mozgalmas, kalandos, fáradságos rendi élete. Szent Kamill a XV. században élt szerzetes volt, aki a betegek, haldoklók szolgálatára szentelte életét. Ő lett a példaképe. udvar, és a Duna Menti Múzeum udvarán Jókai hatalmas bronzszobra. A hajdani várban, az erődítménynél Hamran Szilvia idegenvezetővel jártunk. Iskolánkból tanulócsoport negyedik alkalommal járt ezúttal a városban. Tanulóink arcát figyelve éreztük, hogy érdemes volt megszervezni ezt az utat is. Köszönjük a szívélyes vendéglátást és a Rákóczi Szövetségnek, valamint Szolnok város önkormányzatának, és minden támogatónak a segítségét, akik közreműködtek az utazás létrejöttében! Halászné Gerenyi Mária osztályfőnök Érdekfeszítő, olvasmányos életrajzi könyvéből hiteles képet kapunk a tanyán élők hétköznapjairól, ünnepeiről, örömükről, bánatukról. A színes egyéniségről, Krisztusba vetett hitéről, jóízű adomáiról, az általa írt versekből megismerhetjük a XX. századi Magyarországot, a Jászságot, Jászberényt. Élete utolsó éveit tolókocsiban, Pannonhalmán töltötte. Mátics Béláné, Jászberény Boros Bálint besenyszögi író hatodik kötete is megjelent Nemrég jelent meg dr. Boros Bálint besenyszögi születésű író hatodik kötete, Válogatott igazmesék címmel. Az új kötet írásait az előző — Millér-parti igazmesék, Rába-parti igazmesék, Közéleti igazmesék, Újabb igazmesék, Legújabb igazmesék - 311 írásából hetvenhetet választott ki a szerző. Hála a gondos válogatásnak, sikerült az író és írások közös nevezőjét bemutatni a válogatásban: a szerző könnyed és szép stílusát, az apró részletek pontos megfigyelését, azok képszerű megfogalmazását, vidámságát és életszeretetét, meseszerűségét és a népi nyelv használatának művészetét, az emberi magatartást mozgató belső világlátását, furfanggal fűszerezett derűjét, ragaszkodásá- sát a szülőföldhöz, a természet szépségeinek megragadását. Az eddigi kötetekből kirajzolódik, hogy a szerző eseményekben, élményekben és emlékekben leggazdagabb területe Pusztakürt volt a Millérrel. Hiteles ismereteket szerezhet az olvasó a 70-80 évvel ezelőtti alföldi falvak és tanyák mélynyomoráról, az ott élők testet-lelket kemény próba elé állító szegénységéről. ■ Élményekben leggazdagabb területe Pusztakürt volt a Millérrel. „Egész életemben azt tapasztaltam, hogy nem a szegénység szép, hanem ahogyan azt megéli a legtöbb szegény ember, akinek legnagyobb kincse a becsülete, legnagyobb gazdagsága a gyermekei és családja, a két dolgos keze és az életbölcsessége — írja a szerző. — Ki tagadhatná, hogy a szegénységet is bevilágítja az életigenlés, az életvidámság, a szülők, gyerekek és embertársak szeretete, a szülői felelősség és önfeláldozás kifogyhatatlan tettei, mint az életben maradáshoz nélkülözhetetlen tulajdonságok." A pusztakürti, besenyszögi és devecseri családi fészkek melegét szerető családjába is sikerült átörökíteni. Nélkülözhetetlen szerep jutott a feleségnek, aki segítette a szerző gyermekkori emlékei szétgurult gyöngyszemeit összegyűjteni, és felfűzni az igazmesék színes fonalára. Boros Antal, Nagycenk Cipésztanuló volt, majd a rendben élt évforduló 1909-ben, száz éve Portelken született Kamill testvér Egykori diákok 57 év után találkozó Újszászon az 1952-ben végzettek jöttek össze Otvenhét év után. Az újszászi általános iskolában 1952-ben végzett egykori diákok, ötvenhét év után újra találkoztunk. Gonzálesz Béla tanárunk idős kora ellenére is megtisztelt bennünket jelenlétével. A rendkívül jó hangulatú találkozón elhatároztuk, hogy évente összejövünk. Király Ferencné és Kovács Kálmán, Újszász A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások—a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával—szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségijogokat az erkölcsöt és a jó ízlést Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot ho^ a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a szundi.zoltanne@ujneplap.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZ0U0N.hu internetes hírportálon. Véradással segítenek a szajoliak a betegeken Véradókat köszöntöttünk, a Vöröskereszt szajoli szervezete nemrég tartotta véradó ünnepségét a település Közösségi Házában. Ezen a napon a többszörös véradóinkat ünnepélyes keretek között köszöntöttük, ezzel hálálva meg önzetlen segítségüket. Hamar Lajosné, a szervezet vezetője